Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-10 / 12. szám

íS$£Mi>ti'.íís, S'—_______________________________________________________________________ • ■ fj *! ^EST* hallgathatunk... Nem (Folyt, az 1. oldalról.) • A Nem hall­gathatunk cím hen­nem pár évvel ez­előtti emlékeket éb­reszt, jogosan?- Valóban, nem véletlenül lett kiált­ványunknak címe ez. 1991 tavaszán polgármester társa­immal pontosan „Nem hallgatha­tunk” címmel fogalmaztuk meg abbéli félelmeinket, hogy a készülő fővárosi törvénytervezet több ponton semmibe veszi az 1990-es önkormányzati választá­sok során az önkormányzati törvényben is megteste­sülő alapelvet, nevezetesen, hogy független, erős, a lakosság ügyeit felelőséggel végző önkormányzatok­ra van szükség. Az akkori tiltakozásunknak volt is eredménye. Lényegében olyan fővárosi törvény szü­letett, amely az általunk is képviselt nézetek nagy ré­szét beillesztve a törvény szövegébe, megteremtette a lehetőséget és alapjául szolgált az elmúlt 4 évben a töretlen fejlődésnek. Az akkori aláírók közül néhá- nyan ma is polgármesterek vagyunk, az analógia te­hát a címválasztásban nem véletlen. Bár tudjuk, 1995-ben a lehetőségeink mások: más ellen tiltako­zunk, de végső soron a függetlenségünket látjuk veszélyben. Tisztában voltunk a megszövegezésnél is azzal, hogy kiáltványunk valószínűleg nem fogja befolyásolni a Bokros-csomagként ismert elképzelé­sek parlamenti megszavazását. Mint ismeretes, má­jus 30-án megszavazta a parlament a pénzügymi­niszter előterjesztését. • Ezek szerint most úgy érzik „ hejött a papit for­ma”, hiábavaló volt a tiltakozásuk?- Polgármester kollégáimmal együtt bemértem, sok remény nincs érveink meghallgatására. Mégis úgy érzem, ha a parlamenti végszavazást nem is tud- fuk befolyásolni, a közvélemény figyelmét fel kell hívni arra: saját hibánkon kívül kerültünk, illetve ke­rülünk hátrányos helyzetbe. • Mit tart a polgármester úr a Bokros-csomag ön- kormányzati szempontból legkényesebb pontjának?- A kormány elvonó intézkedéseit úgy ítélem meg, mint egy újabb példát az át nem gondolt, a le­hetséges következményekkel nem számoló elhatáro­zásra. 1990 óta sorra születnek törvények úgy, hogy azoknak az önkormányzatokra vonatkozó hatását előzetesen senki nem vizsgálja. Sajnos, az önkor­mányzatoknak szembesülniük kell azzal, hogy az önkormányzati törvényben kötelezően előírt felada­taikat nem, vagy csak hitelek felvétele után tudják előbb-utóbb elvégezni. Költségvetésünket február 26-án fogadtuk el. A költségvetésünk az önkormány­zat 1995. évi gazdasági programját tartalmazza, s en­nek megfelelő pénzügyi szabályozási rendszert ala­kítottunk ki. Ez a szabályozási rendszer magában foglalja több mint 70 intézményünk költségvetését is. Nemcsak nem illik, de nem is lehet következmé­nyek nélkül, játék közben a szabályokat megváltoz­tatni. Némi-nemű kétellyel bízom abban, hogy a Bokros-program helyreállítja az ország költségvetési egyensúlyát, de egészen biztos vagyok abban, hogy százalékosan kétjegyű azon családok száma, ame­lyeknél ettől a családi költségvetés összeomlik. • A kormány elképzelése szerint a 170 milliárd forintos elvonás a szociális szférát sújtja. Ennek ha­tását hogyan érzi az újpesti önkormányzat?- A márciusban bejelentett és az év közepén beve­zetésre kerülő megszorítások előtt már májusban el­jutott a hivatal szociális irodája arra az ügyfélforgal­mi szintre, amely jpéldául az elmúlt év őszére volt jellemző. Sajnos Újpesten nagyon nagy az igény a szociális segélyre. Felméréseink szerint az újpesti családok 1/3-ának a segély az egyetlen megélhetési forrása. A szociális iroda ügyfélforgalma számomra már iszonyatos társadalmi feszültséget sugall. S ezt az érzést csak erősítik a fogadóóráim alatt tapasztal­tak is. Vajon hogyan lehet érzelmileg meg'élni azt, amikor például egy szülő azzal keres meg, hogy nem pénzbeli segélyt kér, hanem egy pár 41 -es cipőt, mert a fiának az egyetlen cipője tönkrement, s nem tudja iskolába küldeni. Az élet a mi nemzedékünk számára is valósággá tette Móra Ferenc novelláit. A gazdasági degresszió hatásaként azzal is számolnunk kell, hogy a tervezett beruházásaink nem hozzák meg azt az eredményt, amit terveztünk, plusz pénzt pedig honnan szerezhetnénk? Iskolák, bölcsődék be­zárásával, vagy a minimális karbantartási költségek még további redukálásával, vagy állítsunk le infrast­rukturális beruházást? Ezek a kérdések, amelyekre nekünk kell választ találnunk, mégpedig nagyon rö­vid időn belül... • Egyre több szó esik országos és fővárosi mére­tekben is köztisztviselők, közalkalmazottak számának csökkentéséről. Mi várható Újpesten?- Bízom abban, nem'kényszerülünk elbocsátások­ra. Már csak azért sem, mert az e területen tevékeny­kedőkre úgy vélem, szükség van. A dolog másik ol­dala: ha felmondásra kényszerülnénk nem tudom, hogyan fizetnénk ki például a törvényben előírt vég- kielégítési összegeket. Nemrégiben készült egy fel­mérés arról, hogy a fővárosban a kerületi polgármes­teri hivatalokban, 1000 lakosra hány ügyintéző jut? Újpest a zuglói hivatal mellett a második legkeve­sebb köztisztviselővel dolgozó, ahol ezer lakosra 1,79 ügyintéző jut. Alig több mint 210 dolgozónk in­tézi 110 ezer állandó lakosú újpesti ügyét. Ebből is látszik: a létszámot tovább csökkenteni nemigen le­het. hiszen az állam által az önkormányzatokra átru­házott feladatok száma folyton-folyvást emelkedik. A konkrét válaszom azonban bizonytalan, hiszen egyelőre nem ismertek azok a várható retorziók, melyekre akkor számíthatunk, ha a kormány általános, s a belügyminiszter úr konkrét javaslatát, ajánlásait figyelmenk kívül hagyjuk. • Visszakanyarodva a Külső Kerületek Szövetsé­ge által alánt dokumentumhoz, mi tesz a következő lépésük?- Június 14-én a soros elnökünk, György István polgármester székhelyén, Kőbányán, sajtótájékozta­tón szeretnénk a közvéleményt azzal megismertetni: a bevezetett kormánycsomag mely részét tartják az önkormányzatok a maguk részéről sérelmesnek...-bk­Nem zárult le... A korábbi határidőt június 30-ig meghosszabbít­va, továbbra is várják Hock Zoltán kulturális al­polgármester titkárságára az Újpest díszpolgára kitüntetésre érkező javaslatokat. A határidő mó­dosítása azért vált lehetségessé, mert a képvise­lőtestület csak a július végén esedékes ülésén dönt arról, hogy kik kapják ebben az évben e megtisztelő elismerést. Mint ismeretes, a kitün­tetés átadására szeptember 2-án kerül sor az új­pesti városnapok programjaként. Ingyenes jogi tanácsadás Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán a Ki­rály u. 12-14. szám alatt, telefon: 1-693-333/107 melléken hétfőnként 9.00-11.00 óra között dr. Spett Béla jogtanácsos. A Káposztásmegyeri Családsegítő Központban, az Óceán-árok u. 7. sz. alatt: kedden 15.00-18.00 óra között dr. Váczi Judit. Az Újpesti Családsegítő Központban, a Rózsa u. 7. sz. alatt: szerdán 15.00-19.00 óra között dr. Váczi Judit. Támogatásukkal... A Városvédő Vállalkozók Klubjának alapítvá­nya a Vállalkozók a Városért, Közösségépítő Alapítvány az újpesti gyermeknapon május 27- én a Semsey- parkban 3 kerületi oktatási intéz­ménynek és egy civil szervezetnek nyújtott át pályázati támogatást. Az Erzsébet u. 31. Sz. Általános Iskola és a Nyár utcai Ének-zene tagozatos Általános Isko­la és Háziasszonyképző Szakiskola 30-30 ezer forintot fordíthat sportszerek beszerzésére, míg a Nyár utcai JMK óvoda ugyanekkora összeget játékokra. Az Újpesti Polgárőrség technikai fel­szereltsége is növekedhet a 70 000 forint el­nyerésével. A Könyves Kálmán Gimnázium tanulói pedig évzáró ünnepségükön vehetik át azt a 30 000 forintról szóló utalványt, amelyet fizika-kémia szertáruk felszereltségének felújítására kaptak. NEM HALLGATHATUNK 1995. Az elmúlt hetekben számtalan értékelés, vélemény, állásfoglalás látott napvilágot a Kormány 1995. már­cius 12-én bejelentetett - s Bokros-programként ismertté vált - stabilizációs programjáról. Ezek a vélemé­nyek elsősorban a Kormány tagjaitól, a parlamenti ellenzéktől, valamint a munkavállalói érdekképvisele­tek képviselőitől hangzottak el, s elsősorban ezen csoportok érdekeit fogalmazták meg Külső Kerületek Szövetségének kezdeményezései. Ezért a 2 milliós Budapest polgárait szolgáló 23 kerületi önkormányzat többségének véleményét szeretnénk megismertetni a Főváros lakosságával, illetve az ország polgáraival. 1. A kormányporgram mindvégig az államháztartás egyesúlyának fenntartását hangoztatja, miközben a programból fakadó összes teher megoldását az önkormányzatok hatás-, illetve felelősségi körébe utalja. Ezáltal feloldhatatlan feszültségeket teremtve a helyi képviselő-testületek, illetve a polgárok, intézmények között. Úgy érezzük, hogy az eddigi tájékoztatás egyoldalúan csak a Kormány, illetve az állami költségvetés nehéz helyzetéről szól, elhallgatva azt, hogy a terhek nagyobb részét az önkormányzatokra helyezi át. 2. Az önkormányzatoknak szembe kell nézniük azzal, hogy 1995-ben költségvetésük nominál értékben jelentősen csökken, miközben a feladataik növekszenek. Szembe kell nézniük azzal, hogy a segélyezésre fordítható költségvetési keretük csökken, ugyanakkor a rászorultak köre rendkívüli mértékben nökveszik. Oktatási intézményeiket nem tudják fenntartani, ezért arra kényszerülnek, hogy intézményeik egy részét bezárják. Az állami támogatás reál értéke csökken, kompenzációját csak saját vagyonuk felélésével tudják ellensúlyozni - miközben a Belügyminiszter úr az önkormányzatoknak írt levelével azt a látszatot kelti, hogy a problémák gyökere az önkormányzatok rossz működésének köszönhető. „Nem hallgathatunk” - választottuk címéül felhívásunknak. Nem hallgathatunk, mert mi is félünk a jö­vőtől. Nem hallgathatunk, mert nekünk, örnkormányzatoknak nem adatik meg a lehetőség, hogy a terhe­ket tovább hárítsuk, mert utánunk már „csak” a polgárok, gyerekek, nyugdíjasok vannak. Ezért kérjük a felelősen gondolkodó, s az ország jögőjéért felellősséget érző parlamenti képviselőktől, hogy amikor szavaznak a kormány - hatásaiban csak egyoldalúan átgondolt - stabilizációs programjáról, gondolják még egyszer végig, hogy döntésüknek mi lehet a következménye. Az aláírók: a IV., X., XII., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületi önkormányzatok polgármesterei.­3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom