Újpest, 1994 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1994-02-19 / 4. szám
I Bérlők legyenek, vagy tulajdonosok? Tizenháromezren már döntöttek Az Alkotmánybíróság még a tavalyi év végén kimondta a nemrégen elfogadott lakástörvény vételi jogról szóló paragrafusainak alkotmányellenességét, így a törvény csupán ez év márciusában léphet életbe. A már megkezdett elidegenítési folyamat az Alkotmánybíróság döntése után sem áll le Újpesten. A bérlakásgazdálkodás és értékesítés körül kialakult nehézségekről kérdeztük Vajda Pál gazdasági alpolgármestert. „Hiába próbáltuk meggyőzni arról a polgárokat, hogy akinek nincsenek örökhagyási- vagy csereszándékai, annak érdemes továbbra is bérlőként a lakásban maradnia..." - mondja Vajda Pál gazdasági alpolgármester A tömegtájékoztatási eszközökben megjelenő híradások, fél- vagy téves információk hatására, a kerületben élők körében pánikhangulat alakult ki. Elterjedtek olyan rémhírek, hogy 1994-ben sokkal rosszabbak lesznek a lakásvásárlás feltételei, az önkormányzati lakások bérei a tízszeresére is megemelkedhetnek, rosszabb esetben akár a bérlők feje felöl, lakottan is eladhatják otthonaikat. Ezért az ilyen lakásokban élők mindent elkövettek azért, hogy mielőbb tulajdonosi pozícióba kerüljenek. Csaknem 13 ezer újpesti adta be az önkormányzathoz vételi szándékának kérelmét Bérlőként is érdemes Hiába próbáltuk meggyőzni arról a polgárokat, hogy akinek nincsenek örökhagyási- vagy csereszándékai, annak érdemes továbbra is bérlőként a lakásban maradnia.. A negatív folyamatok hatására az emberek nem hitték el, hogy az új lakástörvény nemcsak az elidegenítéssel foglalkozik, hanem szabályozza a bérleti jogviszony kereteit is. Ennek megfelelően garantálja a bérlő biztonságát mindaddig míg az rendszeresen fizeti lakásának költségeit, rendeltetésszerűen használja azt, és a lakóközösség normáinak megfelelően él. Privatizáció esetén pedig elővásárlási joga van a bentlakónak. Több ezer szerződés Nehezítette a munkák elvégzését, a lakóingatlanok műszaki állapotának felmérését, az árajánlatok, az alapító okiratok előkészítését az, hogy a kerületi Ingatlan- kezelő Vállalat gyökeres átalakulás előtt állt. Az IKV két évvel ezelőtt még két kerületi önkormányzat (IV.-XV.) ingatlanjait kezelte. Egy alaposan átgondolt folyamatban alakult meg az Újpesti Vagyonkezelő Ri. amely jelenlegi formájában már alkalmas az önkormányzati vagyon kezelésére, Létrehoztunk 1 felújító 1 épületgépészeti és 5 olyan kezelő kft-t, amelyek egyenként 3-5 ezer lakás „IKV-s” feladatait látják el. Az UVRT-n belül a szindikátusi szerződés csak részben korlátozza a kft vállalkozási szabadságát. Az átalakulásból adódó nehézségek ellenére augusztus 15. és december 31. között, rendkívül rövid idő alatt, közel 10 ezer önkormányzati tulajdonú bérlakás adásvételi szerződését készítettük el. Az évek során a lakbérként beszedett bérleti díjak csupán az ingatlanok üzemeltetésére voltak elegendőek, felújítási alap nem képződött, így az épületek viszonylag alacsony vételáron ugyan, de felújítási hátralékkal terhelt műszaki állapotban kerültek értékesítésre. Ezért, a kerületi önkormányzat döntése alapján, a lakások privatizációjából származó bevételeket két részre osztjuk. Egyfelől kedvező feltételű hitelforrást képzünk az új társasházi közösségeknek az esetleges nagy javítások elvégzésére. Szándékaink szerint a másik részét az ingatlanok elmaradt rehabilitációjára fordítjuk majd. Sokan fordulnak az önkormányzathoz teljes részlet- fizetési kedvezményért. Mivel a bérlőket senki sem kényszerítette a lakásvásárlásra, mi úgy véljük: aki nem tudja első törlesztésként befizetni az ingatlan forgalmi értékének 15 százalékának 10 százalékát, az a későbbiekben sem tudja majd vállalni az ingatlanvásárlás többletköltségeit, tehát szociálisan rászorult arra, hogy bérlakásban lakjon. Közös döntések előtt A tulajdonosi demokrácia felkészületlenül érte a lakókat. Az évek során az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az élethez szükséges dolgok, például a szemét- szállítás a takarítás zavartalanul, rendszeresen zajlott. Az új helyzetben szinte semmilyen ismeretük sincs a lakóházak kezeléséről. Nehezen születnek meg a közös döntések is. Gyakran megkérdezik tőlünk, hogy a kerületi önkormányzat miért nem épít lakásokat? A tapasztalatok és számítások egyértelműen bizonyítják, hogy költségvetési támogatás nélkül az önkormányzatok nem képesek jelentős számú lakást építeni. Sajnos a privatizációból származó bevételeinkből is csupán 400 otthonnal bővít- hetnénk a kiutalható vagy vásárolható lakások számát. Az Árpád út rekonstrukciója során vállalkozói alapon épülnek ugyan lakások, de ezek négyzetméter árai ma már meghaladják a 60-70 ezer forintot. Varga Ibolya TISZTELT ÜGYFELEINK! Felhívjuk a szíves figyelmüket, hogy az ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 1990. évi XCI. törvény 1994. január 1-jétől ismételten változott! Jelentősen szigorodtak a különböző kötelezettségek elmulasztásához kapcsolódó szankciók. Az egyik legfontosabb:- Az eddigi 30 nap helyett, 15 napon belül kell az adókötelezettség keletkezését bejelenteni - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - az adóhatóságnak.- Ennek elmulasztása esetén, a határidőt követően, ha a késedelem a 15 napot nem haladja meg 5%-a 30 napot nem haladja meg 20%-a 30 napot meghaladja 30%-a a mulasztási bírság az egész éves adónak, azonban e mulasztási bírság legkisebb összege önadózók esetében 10000 Ft, magánszemély esetében 1000 Ft-nál kevesebb nem lehet! A módosított 1990. évi XCI. tv. egységes szerkezetbe foglalt szövege az ADÓ KÓDEX 1993. évi 5. számában megtalálható és az Adóigazgatási Irodán megtekinthető! Címünk: Bp. 1042 Petőfi u. 4-6. Tel: 1-693-333/ (129-138 mellék), 1-693-642 Felhívjuk továbbá a figyelmüket, hogy mindennemű adókötelezettséget érintő változásról - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelentést kell tenni. (Pl: gápjárműtulajdonos változása, forgalomból való kivonása, katalizátor beszerelése stb. Helyi adó esetében: tulajdonos változása, építmény lebontása, használati mód megváltoztatása stb.) A Polgármesteri Hivatal Adóigazgatási irodája Új segély az önkormányzatoknál: A bevonulási segély... A honvédelmi miniszter rendeletében 1994. február 1-jei hatállyal az önkormányzatok hatáskörébe utalta a hadköteles sorkatonai szolgálatra bevonulok egyszeri bevonulási segélyét. A bevonulási segély összege: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a mindenkori legkisebb munkabér 60 %-a, amely jelenleg 6300 Ft. Abban az esetben, ha a hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a mindenkori legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg, mely jelenleg 10 050 ft. Ha a behívott hadköteles sorkatonai szolgálatára nem kerül sor, ő a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívása esetén, azonban bevonulási segélyre nem jogosult. A kérelmeket a IV. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a behívóparancs másolatát, a gyermek (gyermekek) anyakönyvi -kivonatának másolatát, a gyermektartás fizetéséről szóló igazolást. , dr. Héjjáné Zách Judit szociális irodavezető Irodabútor, irodaszer, hihetően kedvező áron! 1045 Tel.: 1 u. 13. 169-9089 ! | Szék karfával: 113 j Asztalkombináció: 72 788,-Ft + áfa Elmaradt a közgyűlés Előző lapszámunkban közreadott hírünkkel ellentétben elmaradt az újpesti Önkonnányzat képviselő-testületének február 10-ére meghirdetett rendkívüli testületi ülése. Eddig a határnapig nem sikerült a város ez évi költségvetési rendelettervezetének tárgyalásánál közös nevezőre jutni az ötpárti egyeztetések során. Ilymódon született a február 15-i legújabb dátum. A testületi ülésen elhangzottakra lapunk következő számában térünk vissza. «■Wjawwpi 3
