Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-01-27 / 1. szám
„Követelek, mert tisztellek” / Interjú Ferenczi Éva Ericsson-díjas tanárnővel —J—1------------------------- -............... . ........ KHIjJ: oktatás A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2010. december 3-án az Ericsson Magyarország átadta a középiskolai matematika- és fizikatanárok munkájának elismerésére alapított Ericsson-díjakat. Az Ericsson azokat a pedagógusokat jutalmazza ezzel az díjjal, akik elismerten sokat tesznek tantárgyuk megszerettetéséért, a tehetséggondozásért, és tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el valamely jelentős tanulmányi versenyen. Az Ericsson a matematika tehetségeinek gondozásáért 2010. évi díjával - Farkas György iskolaigazgató felterjesztése nyomán - a kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium pedagógusát, Ferenczi Éva matematika- tanárt ismerték el. Mióta foglakozik tehetséggon- dozással és milyen verseny' eredményekkel dicsekedhet? — 1982 óta tanítok a kerületben, 1998-ban kerültem a Balassiba, ahol Bállá László akkori igazgató jóvoltából azonnal bekapcsolódhattam az iskola tehetséggondozó programjába. Tantárgyanként vannak alap és emelt csoportjaink, a matematikából kiemelkedően jó képességű gyerekek a hetedik osztálytól kerülnek emelt csoportba. Ok ugyanannyi óraszámot kapnak mint a többiek, és a kötelező tananyagon kívül mód nyílik a versenyekre való felkészülésre is. A közülük kikerülő versenyzők szakköri és mentori felkészítéseken is részt vesznek. — Az elismerés is azt bizO' nyitja, sok tehetséget sikerült kinevelnie, közülük ki volt a legeredményesebb1 — Minden évben volt olyan tanítványom, aki valamelyik matematika- verseny országos döntőjébe bekerült, ami a versenyeken indulók számát tekintve már önmagában is óriási eredmény. Az elmúlt évek legsikeresebb versenyzője Bogye Balázs volt, aki a hároméves közös munkánk alatt nagyon sok megmérettetésen vett részt, a Varga Tamás Országos Matematikaversenyen második, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen hatodik helyezést ért el, és az Abacus folyóirat éves pontversenyén három alkalommal aranyfokú dicséretben is részesült. Lényegében neki köszönhetem, hogy Piláth Károly kollégám után én lehettem az iskola második Ericsson-díjasa. A magam részéről igyekszem szívvel- lélekkel, a „követelek, mert tisztellek” elv alapján végezni a munkámat. Engem is jóleső érzés tölt el, ha a közös munkánkat siker koronázza.- Miről ismerszik meg a matematikából átlagon felüli tudással rendelkező' tanuló, aki eredményesen szerepelhet a matekversenyeken?- Nehéz ezt megfogalmazni, ezt az ember valahogy megérzi, és néhány közös foglalkozás után már kiderül, kinek milyen a hozzáállása, képessége. A tehetség a legfontosabb tényező, de önmagában ez még nem elég. Nagyon fontos, hogy kreatív, kellően motivált legyen a gyerek, akarjon emelt csoportba, versenyekre járni, és a fegyelmezett órai munka mellett otthon is foglalkozzon a választott tantárggyal. A tanári felelősségen túl a tehetség kibontakozásában óriási szerepe van a szülői háttérnek, partnerségnek is, mert ez egy folyamatos, közös munka.- Mennyire jellemző, hogy az emelt csoportba járó és a versenyeken is jó eredménye' két elérő tanulóból később matematikus lesz?- Van két tanítványom, akik jelenleg az ELTE matematika szakára járnak, és ott is jól teljesítenek, de nem ez a jellemző. Az viszont igen, hogy sokan közülük olyan pályát választanak, amihez elengedhetetlen a kiváló matematikai tudás. Nincs rá magyarázat, de érdekes, hogy a jó matematikai vénával megáldott gyerekek szinte kivétel nélkül latinversenyeken is remekelnek. Ezért aztán az is előfordul, hogy az eredményes versenyzőim valamilyen humán pályán kötnek ki, de a közös felkészülések, matematikaversenyek örömeit soha nem felejtik el. Kili Tamás Jgs 201 1. január 27. 13
