Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-03-25 / 5. szám
16 IlTELET Miserend és istentiszteleti rend nagyhéten A rákosligeti református gyülekezet: április 1. 18.00 nagycsütörtöki istentisztelet; április 2. 10.00 nagypénteki istentisztelet úrvacsorával; április 2.18.00 nagypéntek esti istentisztelet; április 3. 18.00 nagyszombati istentisztelet; április 4. 8.30 ünnepi istentisztelet úrvacsorával; április 4. 10.00 ünnepi istentisztelet úrvacsorával; április 5. 10.00 ünnepi istentisztelet úrvacsorával, legátus szolgálatával. Rákoskeresztúri Szent Kereszt-templom: április 1. 18.30 szentmise és liturgia; április 2. 18.30 szentmise és liturgia; április 3.18.30 szentmise és liturgia; április 4. 10.30 szentmise; április 4. 18.30 szentmise; április 5. 10.30 szentmise; április 5. 18.30 szentmise. Madárdombi Szent Pál-templom: április 1. 21.00 szentmise; április 2. 15.00 liturgia; április 3. 23.00 vigilia ünneplése; április 4. 7.30 szentmise; április 4. 9.00 szentmise; április 5. 7.30 szentmise; április 5. 9.00 szentmise. Rákoshegyi Református Egyházközség: április 1. 18.00 bibliaóra; április 2.10.00 istentisztelet; április 2.18.00 istentisztelet úrvacsoraosztással; április 4. 10.00 istentisztelet úrvacsoraosztással; április 5. 10.00 istentisztelet úrvacsoraosztással. Hetednapi Adventista Egyház, Rákoscsabai imaház: április 2. 18.00 istentisztelet; április 3. 11.00 istentisztelet; április 3.17.00 istentisztelet. Rákosligeti katolikus templom: március 28. 9.00 mise; március 28. 10.30 mise és barkaszentelés; március 28.18.00 mise; április 1. 18.00 esti mise az utolsó vacsora emlékére; április 2. 8.00-17.00 egész napos Szentségimádás; április 2. 16.0017.00 gyóntatás; április 2. 17.00 Keresztút; április 2.18.00 az Úr szenvedésének ünneplése; április 2. 22.00-24.00 virrasztás; április 3. 8.00-19.00 egész napos Szentségimádás; április 3. 8.00-10.00 gyóntatás; április 3.18.00-19.00 gyóntatás; április 3. 22.00 vigília mise és feltámadási körmenet; április 4. 9.00 mise és ételszentelés; április 4. 10.30 mise; április 4. 18.00 mise; április 5. 9.00, 10.30 és 18.00 mise. Rákoshegyi katolikus plébánia: március 28. 9.00 szentmise és barkaszentelés, utána körmenet. Az énekkar a passiót énekli a mise alatt; április 1.18.00 ünnepi mise, utána imaóra este 10 óráig; április 2. 18.00 passióéneklés szertartások, imaóra este 10- ig; április 3. 17.30-kor kezdődnek a szertartások, 19.00 körül mise, utána körmenet; április 4. vasárnapi miserend; április 5. 9.00 mise. Rákoshegyi Baptista Gyülekezet: március 28. 10.00 Virágvasárnapi istentisztelet; április 2. 18.00 Nagypénteki istentisztelet; április 4. 10.00 Húsvéti ünnepi istentisztelet. A húsvéti ünnep Udvardy Tamás plébános húsvéti üzenete Folytatás az 1. oldalról > Rossz lett az ember sorsa. Isten azonban nem akarta, hogy a teremtménye bűnös állapotban maradjon, ezért emberek közé született - ezt ünnepeljük karácsonykor. Jézus nem csak ember lett, hanem magára vette az ember összes rosszaságát, sőt a halálával mindenki helyett feláldozta önmagát és kiengesztelt minden bűnt. Jézust meg lehetett ölni, de örökké nem lehetett sírba zárni, mert feltámadt a halálból. Ez a húsvét. A halál - amelyben Jézusnak is része volt -, egy földi esemény, amely mindenkihez hozzátartozik. Feltámadása viszont isteni, égi tevékenység. Azzal, hogy Jézus meghalt és fel is támadt; emberi, meg isteni tevékenységet végzett egyszerre. Ilyenkor tehát azt ünnepeljük, hogy Isten összekötötte magát az emberrel. Jézus egy láthatatlan hidat képez az ég és a föld között. Húsvét azt jelenti tehát, hogy közel van az Isten az emberhez és fordítva is igaz az ember össze van kötve végérvényesen az Istennel. Bárány, tojás vagy nyúl? - Húsvét jelképei Húsvét egyetlen vallásos jelképe a bárány. A bárány, mint szimbólum a zsidóság életébe nyúlik vissza. A zsidók az egyiptomi tartózkodásuk idején bárányt áldoztak és vérével jelölték meg házuk ajtaját, hogy elkerülje őket a halál. A kereszténység Jézust mondja Isten Bárányának. O, mint ártatlan „bárány" helyettünk áldozta fel önmagát, hogy mi emberek, ne a „halálban" azaz, a bűnben éljünk. A bárányhús fogyasztása is azért szokás, mert Jézust jelképezi. Ahogy a fiatal bárány egészen ártatlan, úgy Jézus is teljesen ártatlanul szenvedett az emberekért. A középkor óta a húsvéti jelképek között van a tojás is. A népi hagyományban a tojás az élet és újjászületés jelképe. Ahogy a csirke feltöri a tojás héját, úgy törte át Krisztus is a sírját, és támadt fel halottaiból. A tojásfestés is a középkorban kezdődött, azért, hogy a piros szín emlékeztesse őket Krisztus szenvedésére. A nyúl a termékenysége miatt került a húsvéti jelképek közé. Ennek a kis állatnak egy év alatt akár harminc utóda is születhet, így meglehetősen szapora. Jézus követőinek úgy kell élni, hogy példamutató életükkel másokat is kereszténnyé tegyenek. Jézus halála és feltámadása óta a keresztények száma közel 1,5 milliárdra nőtt a világon, ennek tovább kell folytatódnia. A nyúl gyarapodásával arra figyelmeztet bennünket, hogy ne válogassunk ember és ember között, hanem árasszuk ki szeretetün- ket mindenkire. Húsvétkor azt ünnepeljük, hogy Isten minden emberre, mint saját gyermekére tekint. Jézus kimentett mindenkit a bűnből és kiáradt a szeretete mindannyiunkra, minden emberre. Ahogy Jézus értünk adta önmagát, mint ártatlan bárány, halálával legyőzte a halált, feltörte a sírját. Ráadásul sze- retetével mindenkit magához emelt, hogy mi is árasszuk ki szere- tetünket mindenkire a környezetünkben.
