Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-05-07 / 8. szám

K TAT AS­Református óvoda épül Rákoscsabán Szeptemberben birtokba vehetik a gyerekek hazánk egyik legmodernebb intézményét , Az alapkőbe az utókor számára egy hengert helyeztek el 'S. Kili Tamás A Rákoscsabai Re­formátus Egyház- község Péceli út 197. szám alatti ingatlanán uniós pályázati pénzből szeptemberre felépül Magyarország egyik legmodernebb óvodája. Az egyházközség 363 millió forintot nyert a beruházásra, azonban az összeg lehívásához szükséges 135 millió fo­rintos önrészt nem tud­ta előteremteni. Az ön- kormányzat segített, megvásárolta a refor­mátus egyház tulajdo­nában álló Betlehem óvoda épületét és a hoz­zá tartozó ingóságokat 125 millió forintért. Az adásvételi szerződést Riz Levente polgármes­ter és Füzessy Zoltán re­formátus lelkész írta alá január 19-én, az ünne­pélyes alapkőletételre április 30-án került sor. A református egyház képviselői mellett az ünnepségen részt vett Riz Levente és Alexa György országgyűlési képviselő, valamint az óvoda apraja-nagyja. Az ovisok műsora után Váradi Gábomé, az óvoda vezetője köszön­tötte a vendégeket és a gyülekezet tagjait, majd Riz Levente röviden visszatekintett a kezde­tekre. Az egyház idősek otthona építésére kapta ingyenesen az önkor­mányzattól ezt az ingat­lant, de a beruházás nem valósult meg. Ami­kor az uniós pályázás ügye felmerült, először a Betlehem óvoda régi épületének bővítését cé­lozták meg. Az építési hatóság nem járult hoz­zá a hozzáépítéshez, mert az ingatlan beépít­hetősége ezt nem tette lehetővé. Ekkor Riz Le­vente azt javasolta, hogy a Péceli út 197. szám alatti telekkel pá­lyázzanak új óvoda épí­tésére. A református egyházközség pedig en­nek megfelelően dön­tött. Az óvoda megvá­sárlása pedig kétszere­sen is jó döntés volt - tette hozzá a polgár- mester. Megnyílt az út egy nagyszerű beruhá­zás megkezdéséhez, s jelentősen javul majd a városrész óvodai férő­helyeinek a száma is. Az ország első megúju­ló energiaforrással üze­melő óvodáját szeptem­ber 1-jén birtokba vevő gyerekek 90 százaléka kerületi lesz, ami azért fontos, mert 2011-re meg kell felelni annak a jogszabályi kötelezett­ségnek, amely szerint minden kerületi jelent­kezőnek óvodai férőhe­lyet kell biztosítani. Az utókor számára Emléklap, az óvoda tör­ténete, gyerekrajzok, a csabai református templomot és a régi óvodát ábrázoló képes­lap, az óvoda kitűzője és néhány pénzérme ke­rült a hengerbe, amelyet az óvoda vezetője he­lyezett az alapkőfészek­be. A fedlapok lebeto- nozását a vendégek, köztük Riz Levente vé­gezte el, majd Mosolygó Marcell görög katolikus paróchus imádkozott az épülő óvodáért. A Betlehem ovisainak műsorával kezdődött az ünnepség Középkori keRience és veremház az évoda alatt A leendő rákoscsabai református óvoda helyén márciusban elkezdődhetett a Budapesti Törté­neti Múzeum régészeti feltárása. Kovács Esz­tert, a múzeum munkatársát kértük, mondja el a Hírhozó olvasóinak, mit találtak munkájuk során a leendő óvoda helyszínén. 'S. Szakács Zsuzsa A z egész környék régészeti érdekű terület, már kerültek in­nen elő bronzkori és szarmata települések maradványai is. A re­formátus templom kö­rül végzett kutatások során kiderült, hogy Csaba falu középkori templomának és teme­tőjének részleteit sike­rült feltárni. Csabaráko- sát először egy 1067-es oklevél 1267-es átiratá­ban említik. A falu nem csak a középkor folya­mán, de a török hódolt­ság alatt is lakott volt, így kérdéses volt, hogy mely időszakából talá­lunk leleteket itt.- Végül melyik század­nak a nyomai bukkantak elő, milyen tárgyi leleteket találtak?- A munka során a te­lepülés XII-XIII. századi részlete bontakozott ki. Főként kemencéket és árkokat találtunk, de feltártuk egy veremház részletét is. A kemencék több mint egy méter át- mérőjűek voltak, több­jüknek a hamusgödre is előkerült. Ezek a ke­mencék a lakóházakon kívül álló, úgynevezett külső kemencék voltak, amelyeket főzésre, ke­nyérsütésre használták. Általában csak sütőfelü­letük, a platnijuk ma­radt meg. Néhány eset­ben a platni alá össze­tört kerámiaedények darabjait tették, hogy az jobban tartsa a hőt. Az árkok vízelvezetésre és kerítésként is szolgál­tak.- Mekkorák voltak ezek a veremházak?- A veremháznak tel­jes alapterületét nem is­merjük, mivel azt közé­pen vágta keresztül egy közműárok. Szélessége 2,5-3 méter lehetett. A település ezen részén viszonylag kevés tárgyi leletanyag került elő, fő­ként kerámiaedények töredékeit, és étkezési hulladékként kidobott állatcsontokat találtunk. A település későbbi kor­szakából is találtunk emlékeket. Olyan épü- letomladékok részletei kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a XVII. században tapasz­tott falú épületek álltak itt, amelyek a század végén pusztulhattak el. Közülük az egyik alatt, úgy tűnik, pince is volt. Ezek feltehetően lakó­házak voltak, de gazda­sági épületek is lehet­tek.- Végleg befejezték a helyszín feltárását, vagy még visszajönnek?- Mivel az építkezés során még kisebb föld­munkákat fognak vé­gezni, ezeket folyama­tosan nyomon követjük. Ennek során még vár­ható, hogy a falu újabb részletei kerülnek elő, amelyből a település- szerkezetre és a min­dennapi életre vonatko­zóan még több informá­ciót gyűjthetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom