Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-05-07 / 8. szám
K TAT ASReformátus óvoda épül Rákoscsabán Szeptemberben birtokba vehetik a gyerekek hazánk egyik legmodernebb intézményét , Az alapkőbe az utókor számára egy hengert helyeztek el 'S. Kili Tamás A Rákoscsabai Református Egyház- község Péceli út 197. szám alatti ingatlanán uniós pályázati pénzből szeptemberre felépül Magyarország egyik legmodernebb óvodája. Az egyházközség 363 millió forintot nyert a beruházásra, azonban az összeg lehívásához szükséges 135 millió forintos önrészt nem tudta előteremteni. Az ön- kormányzat segített, megvásárolta a református egyház tulajdonában álló Betlehem óvoda épületét és a hozzá tartozó ingóságokat 125 millió forintért. Az adásvételi szerződést Riz Levente polgármester és Füzessy Zoltán református lelkész írta alá január 19-én, az ünnepélyes alapkőletételre április 30-án került sor. A református egyház képviselői mellett az ünnepségen részt vett Riz Levente és Alexa György országgyűlési képviselő, valamint az óvoda apraja-nagyja. Az ovisok műsora után Váradi Gábomé, az óvoda vezetője köszöntötte a vendégeket és a gyülekezet tagjait, majd Riz Levente röviden visszatekintett a kezdetekre. Az egyház idősek otthona építésére kapta ingyenesen az önkormányzattól ezt az ingatlant, de a beruházás nem valósult meg. Amikor az uniós pályázás ügye felmerült, először a Betlehem óvoda régi épületének bővítését célozták meg. Az építési hatóság nem járult hozzá a hozzáépítéshez, mert az ingatlan beépíthetősége ezt nem tette lehetővé. Ekkor Riz Levente azt javasolta, hogy a Péceli út 197. szám alatti telekkel pályázzanak új óvoda építésére. A református egyházközség pedig ennek megfelelően döntött. Az óvoda megvásárlása pedig kétszeresen is jó döntés volt - tette hozzá a polgár- mester. Megnyílt az út egy nagyszerű beruházás megkezdéséhez, s jelentősen javul majd a városrész óvodai férőhelyeinek a száma is. Az ország első megújuló energiaforrással üzemelő óvodáját szeptember 1-jén birtokba vevő gyerekek 90 százaléka kerületi lesz, ami azért fontos, mert 2011-re meg kell felelni annak a jogszabályi kötelezettségnek, amely szerint minden kerületi jelentkezőnek óvodai férőhelyet kell biztosítani. Az utókor számára Emléklap, az óvoda története, gyerekrajzok, a csabai református templomot és a régi óvodát ábrázoló képeslap, az óvoda kitűzője és néhány pénzérme került a hengerbe, amelyet az óvoda vezetője helyezett az alapkőfészekbe. A fedlapok lebeto- nozását a vendégek, köztük Riz Levente végezte el, majd Mosolygó Marcell görög katolikus paróchus imádkozott az épülő óvodáért. A Betlehem ovisainak műsorával kezdődött az ünnepség Középkori keRience és veremház az évoda alatt A leendő rákoscsabai református óvoda helyén márciusban elkezdődhetett a Budapesti Történeti Múzeum régészeti feltárása. Kovács Esztert, a múzeum munkatársát kértük, mondja el a Hírhozó olvasóinak, mit találtak munkájuk során a leendő óvoda helyszínén. 'S. Szakács Zsuzsa A z egész környék régészeti érdekű terület, már kerültek innen elő bronzkori és szarmata települések maradványai is. A református templom körül végzett kutatások során kiderült, hogy Csaba falu középkori templomának és temetőjének részleteit sikerült feltárni. Csabaráko- sát először egy 1067-es oklevél 1267-es átiratában említik. A falu nem csak a középkor folyamán, de a török hódoltság alatt is lakott volt, így kérdéses volt, hogy mely időszakából találunk leleteket itt.- Végül melyik századnak a nyomai bukkantak elő, milyen tárgyi leleteket találtak?- A munka során a település XII-XIII. századi részlete bontakozott ki. Főként kemencéket és árkokat találtunk, de feltártuk egy veremház részletét is. A kemencék több mint egy méter át- mérőjűek voltak, többjüknek a hamusgödre is előkerült. Ezek a kemencék a lakóházakon kívül álló, úgynevezett külső kemencék voltak, amelyeket főzésre, kenyérsütésre használták. Általában csak sütőfelületük, a platnijuk maradt meg. Néhány esetben a platni alá összetört kerámiaedények darabjait tették, hogy az jobban tartsa a hőt. Az árkok vízelvezetésre és kerítésként is szolgáltak.- Mekkorák voltak ezek a veremházak?- A veremháznak teljes alapterületét nem ismerjük, mivel azt középen vágta keresztül egy közműárok. Szélessége 2,5-3 méter lehetett. A település ezen részén viszonylag kevés tárgyi leletanyag került elő, főként kerámiaedények töredékeit, és étkezési hulladékként kidobott állatcsontokat találtunk. A település későbbi korszakából is találtunk emlékeket. Olyan épü- letomladékok részletei kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a XVII. században tapasztott falú épületek álltak itt, amelyek a század végén pusztulhattak el. Közülük az egyik alatt, úgy tűnik, pince is volt. Ezek feltehetően lakóházak voltak, de gazdasági épületek is lehettek.- Végleg befejezték a helyszín feltárását, vagy még visszajönnek?- Mivel az építkezés során még kisebb földmunkákat fognak végezni, ezeket folyamatosan nyomon követjük. Ennek során még várható, hogy a falu újabb részletei kerülnek elő, amelyből a település- szerkezetre és a mindennapi életre vonatkozóan még több információt gyűjthetünk.