Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-02-26 / 3. szám
NKORMANYZAT cfárA&xá Ml m szavai, elfotfa az cgászsqigri rabszolgaságnt Interjú Pesti Imre országgyűlési képviselővel, a Fidesz egészségpolitikusával 'S- Torkos Matild K épviselő úr, miért van szükség az egészségügyben a megszorításokra, a vizitdíjra, kórlwzi napidíjra, nem fedezik a járulékbevételek a rendszer működtetését?- Az elmúlt napokban látott napvilágot az egészségbiztosítási pénztárnak a beszámolója, amiből jól látszik, hogy a kormány menynyire nem mond igazat. Tavaly az egészségügyi bevételek közel 110 milliárddal nőttek. Ennyivel többet szedetek be járulékokból, a gyógyszerárak emeléséből és azáltal, hogy kiszélesítették a tb-alapot. Ennek ellenére a kormány 30 milliárd forinttal kevesebbet fizetett a kórházak működésére. Ha figyelembe vesszük az energiaár-emeléseket, a járulékokat, a gyógyszerár-emelkedést is, elmondhatjuk, tavaly csak az egészségügyi kasszából a korábbi évhez viszonyítva közel 100 milli- árdot vettek ki. Nagyjából látszik is, hiszen a tb szuffidtje 60 milliárd forint jelen pillanatban, miközben vizitdíjból mindössze 13,3 milliárdot sikerült beszedni.- Az orvos-beteg látogatottság száma az előző évhez képest jelentősen csökkent, ma már a szegényebb sorsú emberek 20-25 százaléka nem megy el az orvoshoz. Mi volt valójában acél?- A vizitdíj bevezetésekor azt mondták: három célt tűznek ki, az egyik, hogy csökkentsék az indokolatlan orvoshoz fordulást. Azóta egyértelművé vált, hogy az orvoshoz fordulások száma csökkent, de egy tanulmány kimutatta, a- zoknak a családoknak a 21 százaléka nem fordul orvoshoz a vizitdíj miatt, ahol az átlagjövedelem 90 ezer forint alatt van. A másik cél az volt, hogy az emberek érezzék át, az egészségügy nem ingyenes. Amikor az ember megkapja a fizetését, fizetési elszámolásán látja, mennyit vontak le tőle tb- járulékra. Tehát mindenki számára világos, hogy ez nem ingyenes, de akkor is tapasztalja ezt, amikor elmegy a patikába és kiváltja a gyógyszerét. Tehát 5-10-20 ezer forintot havonta levonnak tőle tb-járulék címén, illetve 5- 10-20 ezer forintot fizet a patikában havonta a gyógyszeréért. Az Európai Unióban volt egy fölmérés 2004-ben, amely kimutatta: a magyar társadalombiztosítás kisebb arányban járult hozzá a betegek gyógyításához, mint az európai átlag. A magyar betegek arányaiban többet fizetnek a saját zsebükből az egészség- ügyi ellátásukért, mint a nyugat-európai polgárok. Ez az arány azóta tovább romlott és a vizitdíj bevezetésével lassan tragikus méreteket öltött. A harmadik szempont az volt, hogy a hálapénz csökkenjen. Felmérések igazolták, hogy semmilyen kapcsolat nincs a vizitdíj és a hálapénz között, vagyis ez a fajta egészségpolitikai cél sem valósult meg. Csak arra volt jó a vizitdíj, hogy kettészakítsa a társadalmat. A társadalom legszegényebb rétege ma már nem fordul orvoshoz. És lett még egy következménye a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak. Eddig évente 5-10 százalékkal nőtt a krónikus betegek számaránya. A 2007-es év volt az első, amikor nem növekedett, hanem csökkent 5 százalékkal. Valójában azonban nem is csökkent, csak eltűntek, kiestek a rendszerből. És éppen a kórházak tapasztalata, hogy most kerülnek vissza hozzájuk a betegek, csak sokkal rosszabb állapotban, ebből adódóan kezelésük is sokkal drágább lett. Ezek a cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvedők, szív- és -érrendszeri betegek, tüdőbetegek rendszeres kezelésre szorulnak, és most nem járnak kontrollra, mert nem bírják fizetni a vizitdíjat, a drága gyógyszereket.- NSiány írét múlva meg jog jelenni a KSH-nak a halálozási statisztikai adata. Az egészségügyi rendszer átalakításának következményei megnyilvánullwtnak ön szerint a halálozási mutatókban is?- Ennek a brutális átalakításnak nagyon komoly áldozatai lesznek, és ebben a statisztikában meg fog ez jelenni. Hiszen, amikor a Bokroscsomagban a fogmegtartó kezeléseket fizetőssé tették, ezt követően néhány évre ki lehetett mutatni, hogy a szájüregi és a gyomordaganatos betegségek száma megnőtt. Korabeli dokumentumokkal segíthetik egy helytörténeti könyv megírását Bolza Mariette életéről szeretnék könyvet írni, ehhez kérem a kedves Olvasó segítségét. A mai Rákoscsaba-Újtelepet kialakulásakor Bolza telepnek nevezték az oda letelepedők, mert a Napiás utca és Rákosliget közötti földek gróf Bolza Mariette tulajdonában voltak, az új lakosok tőle vették meg a parcellázás után házhelyeiket. Arra szeretném kérni azokat a kedves Olvasókat, akiknek van valamilyen emlékük a település kialakulásával, vagy a volt tulajdonosával, a házhely vásárlással kapcsolatban, keressenek meg engem telefonon vagy levélben. Szeretném emlékeiket összegyűjteni, azokkal könyvemet színesebbé tenni. Segítségüket köszönöm. Dr. Dombóvári Antal 1172 Budapest, I. utca 23. 257-6999
