Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-02-26 / 3. szám
2008. FEBRUÁR 26. Önkormányzat 11 Kovács József, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora mondta azt, „ha valami haszna volt ennek a reformnak az az, hogy mindenki számára világos, ha valahonnan pénzt vonnak ki, az emberéletekbe fog kerülni".- És akkor még nem be- széltünk az úgi/nevezett volumenkorlátról...- A volumenkorlát lényegében azt jelenti, hogy a magyar egészségügybe bevezettek egy feudális rendszert, az egészségügyi robotot. Ugyanis a beteg beérkezik a kórházba, ezt nem tudják szabályozni, bár a traumatológián is van volumenkorlát, és ha a betegek száma elér egy szintet, afölött nem fizetnek az ellátásokért. Márpedig azt mégsem mondhatják a villamos alá esett betegnek, hogy „az ön ellátására most nincs kapacitás", mert őt sürgősségileg el kell látni. De volumenkorlát miatt ezekért nem fizetnek, ugyanakkor a kórház köteles ellátni ezeket a betegeket, nem is tehet mást sem szakmailag, sem erkölcsileg. Ez nem más, mint közönséges robot, az ingyen munka elvárása a kórházaktól.- Ez az átalakítás, amit Molnár Lajos kezdett el és Horváth Ágnes fejez be, tehát lényegében csökkentette a gyógyító kapacitást Magyarországon azzal, hogy távol tartja a szegényeket a rendszertől. Erre fejelnek rá jövő évtől egy több pénztáros, avagy több-biztosítós modell bevezetésével.- A nemzetközi szak- irodalomban a biztosítás és az egészségbiztosítás, illetve az egészségpénztár szó egymás szinonimái. Tehát nincs közöttük különbség. Ez egy nyereség- érdekelt, versengő rendszerről van szó. A biztosítók elvárás szerint maximum 120 milliárd forintot fognak befektetni.- És ezzel milyen joghoz jutnak?- Nem csak az 1700 milliárdos kassza fölött rendelkeznek majd, hanem a teljes gyógyszer- ipar, a teljes műszeripar, a teljes háttéripar felett a mosodától az őrzésvédelemtől a karbantartáson keresztül mindenre ráteszik a kezüket, ami azt jelzi, hogy az általuk befektetett pénzt pillanatok alatt megtérül.- A konstrukció felveti-e ön szerint az alkotmányosság kérdését, hiszen az alkotmányban az van, hogy az egészségügyi ellátás megszervezése és irányítása az egészségügyi miniszter feladata.- Nyilvánvalóan sok alkotmányossági kérdés felmerül. De van egy nagyon fontos kérdés: fennmarad a duális finanszírozás. Ez azt jelenteni, hogy a kórházak az épületért, az épületek karbantartásáért, azok meglétéért az önkormányzatok lesznek felelősek. Magyarul ennél aljasabb rendszert elképzelni sem lehet, hiszen odaadják a biztosítóknak bagóért a 49 százalékot, megkapják a többségi menedzsment jogot, majd az önkormányzatokat kötelezik arra, hogy a kórházakat megfelelő állapotban tartsák és üzemeltessék.- És mit lehet tenni ez ellen?- Az emberek, akik március 9-én részt vesznek a népszavazáson, akik veszik a fáradtságot és elmennek szavazni a tandíjról, a vizitdíjról és a napidíjról, azok egyfajta előkészületet tesznek az egészségbiztosítási pénztárról való szavazáshoz. Ugyanakkor ezzel kifejezik véleményüket, hogy mindenféle alkut a magyar emberek életére, egészségére mégsem lehet megkötni. Mindenki: Fizetett politikai hirdetés ? nek tudnia kell, aki távol akar maradni a szavazástól, hogy a közömbösségével eladja saját maga, a családja, az unokái egészségét. Aki nem megy el szavazni, az valójában a nemekhez csatlakozik, és igent mond arra, hogy az emberi élet üzlet tárgya legyen, az egészség üzlet tárgya legyen, amely soha sehol a világon nem hozott egészségjavulást. Soros György mondta, hogy van néhány terület, ahová nem szabad beengedni a piacot, és ezek közé az egészségügyet és az oktatást sorolta. Nem is véletlen, hogy együtt van a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról való szavazás, mert aki a tandíj ellen szavaz, az tulajdonképpen az egészségügy ellen is szavaz. Ugyanis az egészségpolitikusok, tudják, hogy az egészségre maximum a GDP 10 százalékát érdemes fordítani, a többit oktatásra kell költeni, mert az oktatásra fordított összegek nagyobb arányban térülnek meg egészségnyereségben, mintha minden pénzt csak az egészségre költenénk. Egy fővárosi, egyetemet végzett, 35 éves nőnek 96 százalék esélye van arra, hogy megélje a nyugdíjkort. Egy vidéki, 35 éves, 8 általánost végzett férfinek pedig mindössze 25 százalék az esélye, hogy megérje a nyugdíjkort. Mindenhol a világon, ahol versengő több-biztosítós rendszer van, az ellátás színvonalának csökkenéséhez, illetve a hozzáférésnek a szűkítéséhez vezetett. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon is ez fog bekövetkezni, hiszen sehol a világon nem történt másként. Joseph Kutzin, a WHO egészségügyi szakértője is azt mondta, hogy a magyar társadalom nagy árat fog fizetni ezért a rendszerért. Utolsó érvként mindig Döbrentei Koméit szoktam idézni: „Meddig hátrálunk még, talán a méhfalig?" - teszi fel a költő a kérdést. Nincs hova hátrálni tovább nekünk sem. Mindenkinek el kell menni szavazni. Mert a saját életéről, unokái, gyerekei családja életéről van szó. Mert ha ezen a hatalmas globalizálódó egészség- ügyi piacon eladja a gyerekei egészségét, akkor lényegében egészségügyi rabszolgává teszi őket. Aki nem megy el szavazni március 9-én, az elfogadja az egészségügyi rabszolgaságot. a felelős döntés
