Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-03-27 / 5. szám
Kultúra 2008. MÁRCIUS 27. _ 17 A vámpír gróf a Dózsában Romantikus musical a Sziget Színház előadásában 'S. Szakács Zsuzsa R ákosmente színházkedvelő közönsége a Sziget Színház előadásában nézhette meg március 16-án a Drakula gróf életét bemutató romantikus musicalt a Dózsa Művelődési Házban. Az erdélyi vérszívó mítoszát Bram Stoker Drakula című könyve teremtette meg, amit tovább mélyített Francis Ford Coppola adaptációja, így emberek milliói ismerhették meg a világszerte hírhedt történelmi alak, Vlad Tepes vámpír gróf történetét. A félelmetes lényekben való hit gazdag és kiterjedt hagyományra épül, amelynek gyökerei egészen az ókori egyiptomi és görög irodalomig nyúlnak vissza. A Drakula története szerint Jonathan Harker, az ifjú angol ügyvéd elutazik Erdélybe, a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy a gróf londoni ingatlan- vásárlásait intézze. Még nem sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra: a vámpír gróf ebben a nyugati városban akar áldozatokat szedni, újabb élőhalott segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a romos várban tervezi reménytelennek tűnő menekülését, Drakula kí- sértethajója máris Anglia felé közelít, ahol két ártatlan fiatal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mim, Harker menyasszonya, aki megszólalásig hasonlít a gróf négyszáz éve elhunyt jegyesére. Minden bátorságra és leleményességre szükség van, hogy a barátok elhárítsák a túlvilág pokoli támadását. A Sziget Színház társulata - Drakula szerepében Pintér Tibor, valamint Nagy Balázs, Mészáros László, Vörös Edit, Bordás Barbara - ezen a vasárnap is fiatalos, lendületes előadást hozott létre a teltházas publikum szórakoztatására, amihez természetesen nem kis mértékben még hozzájárultak a megkapó jelmezek és a kiemelkedő látványtechnika, valamint Mészáros László és Szemenyei János dinamikus, populáris zenéje. Ferenczi Károly alkotásai a VÁM Galériában Szalóki Ági Karády-míísora A végzet asszonyának dalai Rákoskerten 'S. Munkatársunktól A március 9-i népszavazásra reflektálva hirdette meg a VÁM Art Program „VÁLASZTÁS VÁM - Alkossuk meg jövőképünket!" címmel pályázati felhívását. Á VÁM Art felhívása azzal a célzattal született meg, hogy a politikai pankrációra válaszul a művészet eszközrendszerével hívják fel a figyelmet az alkotásban rejlő pozitív erőre, egyúttal a kortárs művészek az alkotás, a művészet nyelvén mondhassák el véleményüket sajátjelenükről és jövőképükről. Ferenczi Károly, Rákoskeresztúron élő festőművész alkotásai a „Szabadságra mentem" csoport tagjaként láthatók a kiállításon. Ferenczi Krízis című sorozatának képeit tavaly februárban már megtekinthették az érdeklődők a Rákoshegyi Művelődési Házban. Ezeket a vegyes technikával készült, egyedi műveket 2006 őszén rajzolta a művész, a véres tömegoszlatások idején, a hihetetlen szörnyű események hatására. A Krízis-sorozat 20 munkából áll, és tematikailag három részre bontható: Harc, Döbbenet, Hogyan tovább?. A VÁM Galériában (VI. Király utca 26.) is eszerint a tematika szerint lettek kiállítva, kissé egyéni módon, a földre terítve. Ferenczi Károly munkái és a kiállítás április 9- ig tekinthető meg. 'S. Szakács Zsuzsa A „Hamvadó cigarettavég" címmel meghirdetett műsor, Szalóki Ági és hattagú zenekara előadásában, igen sok Karády-szak- értőt vonzott a Rákoskerti Művelődési Házba, ahol március 8-án, zsúfolásig megtelt a színházterem. Fohsz Tivadar alpolgármester meghitt szavakkal, valamint gyönyörű virágcsokorral köszöntötte először feleségét, majd Lipcseyné Horváth Ágnes igazgatót és természetesen a közösségi ház hívására megjelent ünnepeiteket. Szalóki Ági a fiatal énekes generáció egyik legkiválóbb tehetsége. Nem csak a hangja gyönyörű, előadásmódja is teljesen szuverén. A hazai palettán egyedülállóan otthonosan mozog a népdalok és az impro- vizatív kortárs zene világában. A műsor első számát Juhász Gábor gitárkíséretével adta elő, majd mesélni kezdett Karádyról. Elmondta, hogy menynyire megszerette ezeket a dalokat, amelyek csendet, békét tudtak körülötte teremteni. Karády Katalin a végzet asszonya volt a filmeken, gyönyörű, erős nő, mégis, ami a köztudatban megmaradt róla, a búgó hangja, a szipkája. Személyében egy olyan nő énekelt akkor, aki túl van már sok mindenen. A 30-as, 40-es évek ragyogó magyar zeneszerzői és szövegírói ontották neki a slágereket a korabeli divatnak megfelelően, hol jazzes, hol melankolikus kivitelben. Szalóki Ági nem próbált meg azonosulni a végzet asszonyával, de igazi dívaként énekelt a szerelemről, a vágyakozásról, várakozásról, büszkeségről, megalázottságról, kacérságról, csalódásról és beteljesülésről.
