Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-08 / 4. szám
Kultúra 10 — Kórustalálkozó Rákoskeresztúron A református templomban egyházi énekek és népdalfeldolgozások hangzottak el 'S. Km Tamás T emplomban énekelni hálás feladat egy kórus számára. Ez február 25-én Rákoskeresztúron a református templomban megrendezett kórustalálkozón is bebizonyosodott. Az elsőként fellépő 22 tagú, XVII. kerületi Rotunda énekegyüttes 1992-ben alakult. A Rotunda szó átvitt értelemben körforgást jelent, mely azt a szándékot próbálja kifejezni, hogy a zeneirodalom minél több korszakából, stílusából állítják össze repertoárjukat. A második fellépő, a Dunaújvárosból érkezett, szintén 22 tagot számláló Vi- adana kamarakórus 1997-ben alakult, 1999ben szereztek fesztiválkórus minősítést. Őket követte a Semmelweis vegyeskar, melynek elődje 1946-ban alakult, repertoárjuk a világi kórusmuzsika magyar és külföldi klasszikusai, könnyűzenei feldolgozások, spirituálék. Jelenlegi felállásban, 1991- ben szereztek hangversenykórus minősítést. Végezetül a kórustalálkozó szervezője, a Liszt Ferenc vegyeskar „orgonaközeiből", a karzatról énekelt. A kórus 1989-ben alakult a XVII. kerületben. Fellépéseik során szívesen adnak elő madrigálokat, népdalokat, spirituálékat. Az egyházi énekekből és népdalfeldolgozásokból álló templomi program során többek közt olyan művek szerepeltek, mint Kodály: Első áldozás, Händel: Örvendj világ, Rahma- nyinov: Ave Maria. A fináléban két dalt énekeltek a fellépő kórusok tagjai. A mintegy százfős alkalmi vegyeskar Draskóczy: Áldjon meg téged című művével tette fel a koronát a rendkívül hangulatos, színvonalas rendezvényre. A kórustalálkozó fővédnökségét Riz Levente polgármester vállalta, a műsorközlő ifj. Ács József volt, orgonán közreműködött Gyimesi Bence. Czimra Gyula-emlékkiállítás Rákoshegyen „A műgond és a mély líra mestere volt" A huszadik század egyik félig elfelejtett festőmesterének, Czimra Gyulának (1901-1966) nyílt kiállítása a rákoshegyi Erdős Renée Házban február 24-én. A Vigyázó Ferenc Művelődési Társasággal közösen szervezett kiállítást Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató nyitotta meg. Közreműködött Jutási Miklós és Murányi László, a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola művésztanárai. „felfedezését". 1973 ta■Js. Kiu Tamás C zimra Gyula a Ganz gyárban sajátította el a lakatosmesterséget, majd ugyanitt műszaki rajzolóként dolgozott. Szabadidejében az Ipar- művészeti Iskola munkások részére fenntartott esti rajztanfolyamát látogatta. 1923-ban költözött Párizsba, ahol 1926-ban rendezte meg első önálló kiállítását a Zodiaque Galéria. Ötévi franciaországi tanulmányútját nagybányai és szentendrei tartózkodás követte. 1934-ben feleségével együtt Rákoshegyen lelt otthonra, itt élt, és itt alkotta meg jelentős esztétikai értékű festői életművét 1966- ban bekövetkezett haláláig. Műveit csak egy évvel később, 1967-ben a Fényes Adolf Teremben rendezett kiállításon láthatta először a főváros közönsége. Ez a kiállítás jelentette Czimra Gyula vaszán a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében rendezték meg Czimra Gyula műveinek kiállítását, és ez alkalommal mutatták be a művész népművészeti gyűjteményének egy részét is. A kiállítás sikerességének köszönhetően a Nemzeti Galéra vezetősége a művész özvegyétől megvásárolta Czimra életművének szinte minden jelentős darabját. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megnyitóbeszédének zárszavaként a művészt idézte önnön munkásságáról: „az ösz- tönösség és tudatosság harmóniája, az egyszerű, tiszta forma kihangsúlyozása, és a színek kápráztató gazdagsága vezetett." A március 18-ig (hétfő kivételével naponta 14 órától 18 óráig) megtekinthető kiállítás szakmai irányítása, rendezése Szakáll Ágnes, Rákoshegyen élő festőművész munkáját dicséri.