Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. október / 9. szám
8 2006. OKTÓBER ÖNKORMÁNYZAT-fHIRHOZO Hogyan fejleszthető Rákosmente közlekedése? A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Közlekedésfejlesztési munkacsoportja Vitézy Dávid munkacsoport-vezető és Nagy Levente projektvezető irányításával a kerületi önkormányzat kérésére tanulmányt dolgozott ki a XVII. kerületi közlekedés fejlesztésére. A VEKE-tanulmány kivonatában olvasható, hogy bár Rákosmente folyamatosan vonzza a beköltözőket, a kerület a főváros közlekedési infrastruktúráját tekintve az egyik legelmaradottabb terület. Csúcsforgalomban - mint azt a lakosság majdnem minden nap tapasztalja - néha 8-10 km- es összefüggő kocsisor torlódik fel. A jelenlegi úthálózat telítettsége és a tömeg- közlekedési kapacitás elérte kritikus szintjét, mindkettőnél rövid távú, hatékony beavatkozásra van szükség. A munkacsoport - finanszírozási realitásokra tekintettel - három megvalósíthatósági fázisba osztotta a javaslatokat: azonnali kezdeményezésekre rövidtávon, a 2013-ig megindítható intézkedések középtávon, illetve a hétéves tervezésen túlmutató, addig pénzügyileg nem reális projektek hosszú távú tervekben. A rövid távú célok között szerepel autóbuszsáv kialakítása a Jászberényi út - Fehér út tengelyen; új, zónázó buszjáratok létesítése a minden kerületrészből közvetlen, átszállásmentes metrókapcsolat biztosítására; a kerületrészek egymás közti könnyebb megközelíthetőségére fonódó viszonylatok létrehozása, valamint a rákoskerti és rákoscsabai MÁV-megállókra új ráhordó járat indítása. Rövid távú javaslatként szerepelnek forgalomtechnikai beavatkozások, mint pl. a Pesti úti lámpasor programjának felülvizsgálata és az Elágazáson könnyebb átjutást segítő lámpaprogram kialakítása. Szintén rövidtávon végrehajtható a tömegközlekedés színvonalának javítása: csuklós járművek forgalomba állításával, megállóhelyek járdakapcsolatainak kialakításával és a megállóhelyi infrastruktúra javításával (peronok, esőbeállók kialakítása). Középtávon a következő célok megvalósítását tartja reálisnak a munkacsoport: P+R parkolók és biciklitárolók kiépítése a helyi vasúti megállóknál, kötöttpályás fejlesztések (új vasúti megálló a Madárdomb - Akadémia, illetve a Keresztúri út - Pesti út térségében, színvonal-javítási intézkedések) és külön szintű vasúti átjáró megépítése a rákosligeti és rákoshegyi megállóhelynél. Középtávú célként szerepelhet továbbá a haránt irányú közlekedés elősegítése (Ferihegyi út déli meghosszabbítása), a lakóterületi átmenőforgalom csillapítása, illetve a kelet-nyugati irányú utak állapotjavítása és kapacitásbővítése (pl. Keresztúri út és Liget sor összekötése). A hosszú távú célok két csoportjából az egyik az átmenő forgalom további csökkentése, azaz a Külső Kerületi körút egy szakaszának megépítése, valamint a kerületet délről elkerülő és a fenti körutat összekötő közút megépítése. A másik csoport célja a kötöttpályás belvárosi kapcsolat megépítése, mely minden esetben többletvágány lefektetését, azaz százmilliárd Ft-os nagyságrendű infrastruktúrafejlesztést és járműbeszerzést igényel. A lehetséges alternatívák többek között az elővárosi vasút megteremtése a meglévő vonalak bővítésével, belvárosi metrókapcsolat a kettes metróból szárnyvonal leágaztatásával, illetve gyorsvillamos-vonal a 37-es vonalából kiágaztatva, kapcsolatot biztosítva a Rákóczi út felé. Az alternatívák részletes elemzése alapján kijelenthető, hogy a költséghatékonyság szempontjából leginkább indokolt fejlesztés a kettes metró és gödöllői HÉV összekötése, melyből felszíni szárnyvonal ágazna ki a XVII. kerület központja felé. Bár a villamosvonal kiépítése olcsóbb, a beruházás kevésbé hasznos és nem zavarmentes, ezért a munkacsoport nem javasolja. A többi alternatíva szintén költség, hasznosság vagy egyéb okból nem javasolt. Szabó Anikó Lelki egészségnevelésről minden életkorban Hatodik alkalommal rendezett az önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának Egészségnevelése háziorvosoknak és egyéb egészségügyi szakdolgozóknak szóló szakmai konferenciát a Dózsa Művelődési Házban. A szeptember 21-i tanácskozás címe: Mentálhigiénés kérdések az alapellátásban volt. Dr. Benedek Katalin, a szolgálat vezetőjének köszöntője után Barna Andor alpolgármester nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Gritz Arnoldné egészségnevelő mondott bevezetőt a témáról. Az első előadó dr. Hárdi István kandidátus, főiskolai tanár volt, aki A lelki egészségvédelem alapjai című értekezésében egészen a középkori boszorkányégetésig nyúlt vissza. Beszélt az elmebetegségek kezelése, gyógyítása területén kiemelkedőt nyújtó személyekről: Pinelről, aki megértette, hogy a betegeket nem elzárni kell, hanem foglalkozni velük, vagy Beers- ről, aki - maga is depressziós lévén - mentálhigiénés mozgalmat indított el. Természetesen Sigmund Freud is említésre került, hisz ő alakította ki azt a feltáró pszichoterápiát, amit ma lélekelemzésnek hívunk. A doktor úr ezután a prevencióról kifejtette, hogy a kóros állapot leküzdését nagyban befolyásolja a hozzáállás, hogy valaki optimista vagy lemondó. Segítség lehet egy művészeti ág gyakorlása vagy akár szemlélése - „a zene megnyugtat” -, vagy különböző hobbik űzése. Természetesen az egyik legfontosabb gyógyító erő a kapcsolatokban rejlik: a szülő-gyerek, házastársi, baráti, orvos-beteg kapcsolat mind támaszt nyújt, mint bármilyen szoros közösség is. A tanár úr végül elmondta, hogy a betegség kialakulásában fontos szerepe1 van a szocio- kulturális hatásoknak, hiszen pl. a zöldkörnyezet, tisztaság és nyugodt városkép a lelki harmóniát szolgálják. Hárdi István után prof. dr. Kopp Mária intézetigazgató tartott előadást a magyar lakosság szomatikus és mentális egészségi állapotáról. Őt dr. Németh Erzsébet követte, aki a kommunikáció hatékonyságáról beszélt, majd a résztvevők megvitatták az addig hallottakat. Kis szünet és fogadás után először dr. Gádoros Júlia főorvos a gyermekkori prevencióról tartott előadást, utána dr. Hantos Ágnes pszichoterapeuta a Mentálhigiéné a családorvoslásban című értekezését ismertette, végül dr. Blaskovich Erzsébet gerontológus az időskori mentálhigiénéről mondta el a legfontosabbakat. A - továbbképzésnek minősülő akkreditált - konferencia ismét diskurzussal zárult. Szabó Anikó Dr. Gritz Arnoldné
