Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. január / 1. szám

JANUAR HÍREK lő, így az önkormányzat a be­tegellátásban biztosítani tud­ja azt a szaktárca által előírt helyiséget, amely a négy- szemközti konzultációt is le­hetővé teszi az orvos-beteg között. A kétéves beruházás össz­költsége 23 millió Ft volt. Az Egészségfejlesztési Alapból nyert közel ötmillió forintot az önkormányzat 18 millió fo­rinttal egészítette ki. A ki­vitelezést a Lakás 17 Kft. koordinálta. Az ünnepélyes bejáráson többek között jelen volt dr. Hoffmann Attila polgár- mester, Barna Andor al­polgármester, dr. Farkas Tibor fogorvos főorvos, az önkormányzat Egészség- ügyi Bizottságának elnöke, dr. Fenke Ferenc urológus főorvos, bizottsági tag, dr. Benedek Katalin, az Egészségügyi Szolgálat igazgatója. P. Tóth E. Lifttel mehetünk az emeletre! A Ferihegyi út 81. szám alatti rendelőkben négy fel­nőtt háziorvosi praxis műkö­dik mintegy tízezer felnőtt beteget látnak itt el. A kor­szerűsítés előtt mindössze két helyiségben tudtak gyó­gyítani az orvosok. Most két új helyiséggel bővült a rende­(Folytatás az 1. oldalról) A XVII. kerületi önkor­mányzat még 2002-ben nyúj­tott be pályázatot a Fővárosi Egészségfejlesztési Alaphoz a Rákoskeresztúr központjá­ban, a Ferihegyi út 81. szám alatti orvosi rendelő akadály- mentesítésére. A sikeres pá­lyázatnak kö­szönhetően az önkormányzat a betegek régi igényét teljesít­hette. Különö­sen a szívbete­gek panaszol­ták, hogy nehe­zen jutnak el az első emeleti rendelőbe, mozgáskorláto­zottak pedig egyáltalán nem tudták megkö­zelíteni a ren­delőt. A sikeres pályázat után elkezdődhetett a rendelő kor­szerűsítése, és ezzel elhárul­tak a fenti az akadályok: rám­pa és lift épült a Ferihegyi úti bejárat átalakításával, az emeleten pedig mozgáskorlá­tozottak számára is használ­ható mosdó készült. Koszorúzás és emlékműsor az „önfelszabadítás” 60. évfordulóján Alighanem hazánk egyetlen települése Rákoshegy, ahonnan a második világháború végén nem a szovjet csapatok, hanem magyar ellenállók űzték el a nyilas és náci erőket. Először 1988-ban emlékezhettek meg a túlélők az eseményekről. De­cember 22-én, a 60. évforduló alkalmából a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) XVII. kerületi Szervezete kezdeményezésére először a rákoshegyi Gottfried- ház (mely 1944-ben a nyilas központ volt) falán lévő emléktáb­lát koszorúzták meg a MEASZ, a Táncsics Mihály Egyetemi Ellenállási Zászlóalj, a TESZ, az önkormányzat, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ képviselői, m^jd ezt követően a Dó­zsa Művelődési Házban volt emlékműsor. A megemlékezések sorát Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin, kerületünk országgyű­lési képviselője kezdte, majd dr. Tóth Sándor ny. ezredes folytatta, később Göncz Ár­pád volt köztársasági elnök szólalt fel, aki a Táncsics Mi­hály Egyetemi Ellenállási Zászlóalj tagjaként itt sebe­sült meg. Visszaemlékezésé­ben kiemelte, milyen szimbo­likus jelentősége van annak, hogy Rákoshegy az egyetlen magyarországi település, amit nem a szovjet hadsereg, hanem magyar alakulatok szabadítottak föl. Őt dr. Vö­rös József, az Egyetemi Tán­csics Zászlóalj jelenlegi pa­rancsnoka követett, aki egy­koron az akkori parancsnok, dr. Várhelyi József orvos se­gédtisztje volt, s a rákoshe­gyiek vendég­szeretetére em­lékeztetett. Ak­kor is épp csalá­dokhoz mentek ebédre, amikor december 27-én két becsapódó gránát megölte Nyitrai Zoltán helyi, és Lorenz Pál táncsicsos ellenállókat. A rákoshegyi cso­port tagjaként László István kapott szót, aki fölolvasta valamennyi, szám szerint 35 társa nevét, és hangsúlyozta, mindannyian kétkezi munkások voltak, akik kínkeservvel felépített házuk, szeretteik védelmé­ben fogtak fegyvert. A sort Hanti Vilmos, a MEASZ or­szágos elnöke zárta, az emlé­ket „őrzők nemzedéke” nevé­ben. Ezt követően dr. Hoffmann Attila polgármes­ter posztumusz elismerés­ként emléklapot adott át dr. Várhelyi Józsefnek, a Tán­csics zászlóalj egykori pa­rancsnokának - akinek özve­gye nem tudott eljönni, ezért nevében Vörös József vette át a kitüntetést -, valamint a rákoskerti születésű Szeke­res Pálnak, a rákoshegyi el­lenállási csoport alapítójá­nak, akit fia, Szekeres István dandártábornok képviselt. Befejezésül Auth Magda, Gieler Ferenc és Molnár Pi­roska csellóművész közre­működésével irodalmi zenés műsor, és a Tavasz Női Kar szereplése zárta az estet. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom