Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. december / 11. szám
HIRHOZO HÍREK Átadták a rákoshegyi szennyvízátemelőt Az előzetes tervek szerint halad kerületünkben a szennyvízcsatorna-rendszer építése. November 4-én helyezték üzembe Rákoshegyen, a Bocskai és Batthyányi utca sarkán egy áj, 23,45 1/s teljesítményű szennyvízátemelőt, 1.369 folyóméter DN 250 KPE nyomóvezetéket, valamint a hozzá csatlakozó 3.064 folyóméter NA 300 KG-PVC gerinccsatornát. Ezek a számok csak a szakembereknek mondanak valamit, az viszont közérthető, hogy ez a műtárgy együttes több mint kétszáz ingatlan bekötését teszi lehetővé a szennyvízcsatorna hálózatra, és a kapacitásbővülés biztosítja, hogy 2005-ben befejeződhessen Rákoshegy teljes területén a csatornahálózat kiépítése. A kerület egyébként idén csatornaépítésre 1 milliárd 287 millió forintot költött - a rákoshegyi fejlesztés 306 millió forintba került -, ebből összesen 15.741 folyóméter gerincvezeték, 2 db szennyvízátemelő és 1651 folyóméter nyomócső épült. A fővárosnak csupán néhány kerülete küzd még mindig az infrastruktúra-fejlesztéssel, és költségvetésük jelentős hányadát fordítják a lemaradás felszámolására. Ezek egyike a XVII. kerület. Az MSZP-SZDSZ vezette önkormányzat képviselő-tes- tülete még 1998 végén határozott arról, hogy az önkormányzat költségvetésében elsőbbséget élvez a csatorna- hálózat teljes megépítése a kerületben, ám ennek alap- feltétele volt, hogy megépüljön Rákosliget határában az elkerülő főgyűjtő, melyet 2000-ben át is adtak. Ezután látványos fejlődés kezdődött a XVII. kerületi szennyvízhálózat építésében. Mára már csak egy-két szórványterület maradt csak, ahol a talaj nyeli el a szennyvizet. A beruházások négy helyszínen, Rákoscsabán, Rákoskerten, Rákoskeresztúron és Rákoshegyen folytak időnként jelentős forgalmi dugók kíséretében. A rákoshegyi fejlesztés - 306 millió forintba, a rákos- keresztúri 508 millióba, a rákoskerti 345 millióba, a rákoscsabai pedig 128 millióba került. A csatornaberuházásokhoz 389 millió forint kerületi önkormányzati önrészt 500 millió forint állami céltámogatás és 398 millió forint fővárosi céltámogatás egészítette ki. A kiviteli terveket a - közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott - Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. készítette. Az ünnepélyes átadáson - ahol dr. Hoffmann Attila polgármester reményét fejezte ki, hogy 2006-ig a kerület egésze csatornázott lesz - a kivitelező PVCSV ügyvezető igazgatója, Bállá Dániel megköszönte a lakosság türelmét, amit bizony jócskán igénybe kellett venniük a munkálatok folyamán. Az ön- kormányzat által megvalósult és megvalósuló közmű beruházásokhoz a lakosság is hozzájárult, hiszen egy helyi rendelet szerint az út- és csatornaépítéssel közvetlenül érintett ingatlantulajdonosnak továbbra is bekötésenként 50 ezer forintot kell fizetnünk. Jó hír viszont, hogy ez az összeg évek óta nem változott és jövőre sem fog, a testület nemrégen döntött arról, hogy 2006. december 31-ig biztosan nem emeli a közműfejlesztési hozzájárulást. D. L. Elmondani az elmondhatatlant (Folytatás a címoldalról) A világtörténelem legnagyobb népirtásának, a zsidó holokausztnak a nemzetközi emléknapja április 19-éhez, a varsói gettólázadás kitörésének évfordulójához kapcsolódik. Hazánkban 1944. márciusáig, a német megszállásig viszonylag „kíméletes” törvényeket foganasítottak velük szemben, akkor azonban megindultak a halálvonatok, majd eljött október 15-e, a nyilas rémuralom kezdete, a Dunába lövetésekkel. A XVII. kerület elődközségeiből - pontosabban Rákoscsabáról - 1944. július 19-én indították az első szerelvényeket borzalmas végcéljuk, a haláltáborok felé. A negyven évvel ezelőtti tragédia áldozataira emlékeztek kerületünkben november első hétvégéjén egy rendezvénysorozattal - melynek fővédnöke Veressné Bakó Ilona volt - a Dózsa Művelődési Házban. A nyitó napon a varsói gettó hétköznapi brutalitását mutatta be Roman Polanski - a tavalyi Oscar-gálán a legjobb rendezői díjjal kitüntetett - A zongorista című filmje, mely előtt Murai András főiskolai tanár tartott bevezetőt a filmrendező életművéről, és a holokauszt témájú filmekről. A rendezőről megtudhattuk, hogy személyesen élte át a krakkói gettó mindennapjait, és Varsó bombázását. A zongorista története Wladyslaw Szpilman háború után írt önéletleírása alapján - a remény és emberség kicsiny sugara a borzalom kellős közepén. Szombaton dr. Hoffmann Attila polgármester megemlékező beszéde után „És mindenki hiszi...” címmel kiállítás nyílt a művelődési ház galériáján, ahol Hódosi Mária művészettörténész alapos munkával mutatta be a zsidó hétköznapokat, ünnepeket, az elődközségek zsidóságának történetét, a vészkorszak eseményeit megörökítő dokumentumokat. Fedoszov Anna és Júlia szefárd, illetve az Énekek énekéből való dallal működött közre, Zsolnai Margit pedig a megnyitón jelenlévő - a vészkorszakot egy védett, vöröskeresztes házban túlélő, és emlékeit, illetve az azok hatására írt novelláit könyvbe foglaló - Hódosi Mátyás „A hullahegyek tetejére dobott fiú balladája” című versét szavalta el. A kiállított tárgyak, fotók és dokumentumok mellett igen tanulságos volt belelapozni azokba a zsidósággal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó ívekbe, melyeket kerületünk középiskolás diákjai töltöttek ki. Az est befejezéseként „Mese a tébolyról és az ép észről” címmel zenés irodalmi oratóriumot láthatott a közönség a színházterem pódiumán, Andai Kati, Fenyő Ervin, Papp János, Szabados Zsuzsa, Trokán Péter és Zsolnai Margit közreműködésével, Zsolnai Gábor rendezésében. Vasárnap a zsúfolásig telt színházteremben a Budapesti Klezmer Band adott nagy sikerű koncertet, felvonultatva a tradicionális klezmer mellett a jiddis zene és más műfajok (tangó, blues, dixi) ötvözéséből született remekeket is - kicsit oldva talán ezzel a felidézett szörnyű események hangulatát. D. L.
