Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. december / 11. szám

HIRHOZO HÍREK Átadták a rákoshegyi szennyvízátemelőt Az előzetes tervek szerint halad kerületünkben a szennyvízcsatorna-rendszer építése. November 4-én he­lyezték üzembe Rákoshe­gyen, a Bocskai és Batthyá­nyi utca sarkán egy áj, 23,45 1/s teljesítményű szennyvíz­átemelőt, 1.369 folyóméter DN 250 KPE nyomóvezeté­ket, valamint a hozzá csatla­kozó 3.064 folyóméter NA 300 KG-PVC gerinccsator­nát. Ezek a számok csak a szak­embereknek mondanak vala­mit, az viszont közérthető, hogy ez a műtárgy együttes több mint kétszáz ingatlan bekötését teszi lehetővé a szennyvízcsatorna hálózatra, és a kapacitásbővülés bizto­sítja, hogy 2005-ben befeje­ződhessen Rákoshegy teljes területén a csatornahálózat kiépítése. A kerület egyéb­ként idén csatornaépítésre 1 milliárd 287 millió forintot költött - a rákoshegyi fejlesz­tés 306 millió forintba került -, ebből összesen 15.741 fo­lyóméter gerincvezeték, 2 db szennyvízátemelő és 1651 fo­lyóméter nyomócső épült. A fővárosnak csupán néhány kerülete küzd még mindig az infrastruktúra-fejlesztéssel, és költségvetésük jelentős hányadát fordítják a lemara­dás felszámolására. Ezek egyike a XVII. kerület. Az MSZP-SZDSZ vezette önkormányzat képviselő-tes- tülete még 1998 végén hatá­rozott arról, hogy az önkor­mányzat költségvetésében el­sőbbséget élvez a csatorna- hálózat teljes megépítése a kerületben, ám ennek alap- feltétele volt, hogy megépül­jön Rákosliget határában az elkerülő főgyűjtő, melyet 2000-ben át is adtak. Ezután látványos fejlődés kezdődött a XVII. kerületi szennyvízhá­lózat építésében. Mára már csak egy-két szórványterület maradt csak, ahol a talaj nye­li el a szennyvizet. A beruhá­zások négy helyszínen, Rá­koscsabán, Rákoskerten, Rá­koskeresztúron és Rákoshe­gyen folytak időnként jelen­tős forgalmi dugók kíséreté­ben. A rákoshegyi fejlesztés - 306 millió forintba, a rákos- keresztúri 508 millióba, a rá­koskerti 345 millióba, a rá­koscsabai pedig 128 millióba került. A csatornaberuházá­sokhoz 389 millió forint kerü­leti önkormányzati önrészt 500 millió forint állami céltá­mogatás és 398 millió forint fővárosi céltámogatás egészí­tette ki. A kiviteli terveket a - közbeszerzési eljárás kereté­ben kiválasztott - Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. készí­tette. Az ünnepélyes átadáson - ahol dr. Hoffmann Attila pol­gármester reményét fejezte ki, hogy 2006-ig a kerület egésze csatornázott lesz - a kivitelező PVCSV ügyvezető igazgatója, Bállá Dániel megköszönte a lakosság tü­relmét, amit bizony jócskán igénybe kellett venniük a munkálatok folyamán. Az ön- kormányzat által megvaló­sult és megvalósuló közmű beruházásokhoz a lakosság is hozzájárult, hiszen egy helyi rendelet szerint az út- és csa­tornaépítéssel közvetlenül érintett ingatlantulajdonos­nak továbbra is bekötésenként 50 ezer forin­tot kell fizetnünk. Jó hír vi­szont, hogy ez az összeg évek óta nem változott és jövőre sem fog, a testület nemrégen döntött arról, hogy 2006. de­cember 31-ig biztosan nem emeli a közműfejlesztési hoz­zájárulást. D. L. Elmondani az elmondhatatlant (Folytatás a címoldalról) A világtörténelem legna­gyobb népirtásának, a zsidó holokausztnak a nemzetközi emléknapja április 19-éhez, a varsói gettólázadás kitörésé­nek évfordulójához kapcsoló­dik. Hazánkban 1944. márci­usáig, a német megszállásig viszonylag „kíméletes” tör­vényeket foganasítottak ve­lük szemben, akkor azonban megindultak a halálvonatok, majd eljött október 15-e, a nyilas rémuralom kezdete, a Dunába lövetésekkel. A XVII. kerület elődközségei­ből - pontosabban Rákoscsa­báról - 1944. július 19-én in­dították az első szerelvénye­ket borzalmas végcéljuk, a haláltáborok felé. A negyven évvel ezelőtti tragédia áldo­zataira emlékeztek kerüle­tünkben novem­ber első hétvé­géjén egy ren­dezvénysorozat­tal - melynek fővédnöke Veressné Bakó Ilona volt - a Dózsa Művelő­dési Házban. A nyitó napon a varsói gettó hét­köznapi brutali­tását mutatta be Roman Polanski - a tavalyi Oscar-gálán a legjobb rende­zői díjjal kitüntetett - A zon­gorista című filmje, mely előtt Murai András főiskolai tanár tartott bevezetőt a film­rendező életművéről, és a ho­lokauszt témájú filmekről. A rendezőről megtudhattuk, hogy személyesen élte át a krakkói gettó mindennapjait, és Varsó bombázását. A zon­gorista története Wladyslaw Szpilman háború után írt önéletleírása alapján - a remény és emberség ki­csiny sugara a borzalom kel­lős közepén. Szombaton dr. Hoffmann Attila polgármes­ter megemlékező beszéde után „És mindenki hiszi...” címmel kiállítás nyílt a mű­velődési ház galériáján, ahol Hódosi Mária művészettörté­nész alapos munkával mutat­ta be a zsidó hétköznapokat, ünnepeket, az elődközségek zsidóságának történetét, a vészkorszak eseményeit megörökítő dokumentumo­kat. Fedoszov Anna és Júlia szefárd, illetve az Énekek énekéből való dallal műkö­dött közre, Zsolnai Margit pedig a megnyitón jelenlévő - a vészkorszakot egy védett, vöröskeresztes házban túlélő, és emlékeit, illetve az azok hatására írt novelláit könyv­be foglaló - Hódosi Mátyás „A hullahegyek tetejére do­bott fiú balladája” című ver­sét szavalta el. A kiállított tárgyak, fotók és dokumentu­mok mellett igen tanulságos volt belelapozni azokba a zsi­dósággal kapcsolatos kérdé­seket tartalmazó ívekbe, me­lyeket kerületünk középisko­lás diákjai töltöttek ki. Az est befejezéseként „Mese a té­bolyról és az ép észről” cím­mel zenés irodalmi oratóriu­mot láthatott a közönség a színházterem pódiumán, Andai Kati, Fenyő Ervin, Papp János, Szabados Zsu­zsa, Trokán Péter és Zsolnai Margit közreműködésével, Zsolnai Gábor rendezésében. Vasárnap a zsúfolásig telt színházteremben a Budapesti Klezmer Band adott nagy si­kerű koncertet, felvonultatva a tradicionális klezmer mel­lett a jiddis zene és más mű­fajok (tangó, blues, dixi) öt­vözéséből született remeke­ket is - kicsit oldva talán ez­zel a felidézett szörnyű ese­mények hangulatát. D. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom