Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. február / 2. szám
34 TÁJÉKOZTATÓ Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén (1.) Április 12-én kerül sor hazánk uniós csatlakozásával kapcsolatos népszavazás lebonyolítására. Ezen a napon lehetőségünk nyílik arra, hogy kinyilvánítsuk szándékunkat Magyarország európai uniós csatlakozása mellett. Mit is jelent azonban az EU-s tagság hazánk és a magyar állampolgárok számára? A csatlakozás döntő jelentőségű hazánk szempontjából. A globalizálódó világban az egyre szorosabb regionális együttműködés, az integráció az érvényesülés elengedhetetlen alapfeltétele. Az Unió és egységes piaca a világ legnagyobb, legfejlettebb versenyképes integrációja, így Magyarország számára a felzárkózás nem képzelhető el uniós tagsága nélkül. Mivel a csatlakozás után az ország igénybe veheti azokat a strukturális alapokat, melyeknek célja az EU kevésbé fejlett területeinek mielőbbi felzárkóztatása, ezért hazánk számára egyben esély és eszköz is a csatlakozás a gyors fejlődéshez. Hazánk uniós tagsága nemzeti érdek. Nemzeti érdek, mivel az unió tagjaként Magyarország részt vehet az uniós döntéshozatalban, és saját érdekei szerint is alakíthatja azokat a döntési folyamatokat, melyeket ina még nem tud, ugyanakkor követni kénytelen. Az ország nemzeti érdekeit közös európai ügyekké emelheti, mivel a tagállamok kölcsönösen segítik egymást céljaik megvalósítása érdekében. A csatlakozással minden magyar állampolgár egyben uniós állampolgárrá is válik, melyből adódóan gyakorolhatja az ezzel járó többletjogokat, így szabadon utazhat, tanulhat, vállalhat munkát és szabadon telepedhet le az unió bármely tagországában (bizonyos feltételek megléte esetén). A csatlakozást követően a magyar állampolgárok is jogosulttá válnak arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon. A csatlakozást követően megszűnik a határ és a határellenőrzés Magyarország és a jelenlegi EU-tagállamok között, így minden magyar állampolgár számára megnyílik a lehetőség, hogy érvényes személyi igazolvánnyal utazzon az unió bármely tagországába. Az uniós tagságnak köszönhetően bármely magyar diák szabadon választhatja meg iskoláját az Unió egész területén. Ehhez nem kell mást tenni, mint megfelelni a helyi felvételi rendszeren, és megfelelő létfenntartási fedezettel rendelkezni. Utóbbihoz az EU évente több ezer diáknak nyújt majd ösztöndíj-támogatást. A csatlakozást követően, bizonyos átmeneti határidő után, a magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát az Unió bármely tagállamában. Nagyon fontos, hogy nemcsak szabadon vállalhatnak munkát, de munkájukért ugyanolyan juttatások illetik majd meg, mint a helyi munkavállalókat. Hazánk, uniós tagságát követően a jelenleginél határozottabban tudja képviselni a határon túl élő magyarok érdekeit. Mivel a szomszédos országok közül Románia, Szlovákia és Szlovénia is tagjelölt ország ebből adódóan a csatlakozásukat követően megvalósul a magyarság nagy részének kulturális, társadalmi és gazdasági egységesülése. Az uniós tagságnak köszönhetően Magyarország jobban megismertetheti Európával emberi és kulturális értékeit. Az unió „egység a sokféleségben” mottója is azt igazolja, hogy a tagság jobb érvényesülést, a nemzeti identitás erősödését teszi lehetővé. Mindezt segíti az is, hogy a tagállamok büszkén vállalják, hogy egy sikeres integráció részesei. A csatlakozást követően hazánk részesedik azokból a gazdasági és regionális támogatásokból, melyeknek célja, hogy a támogatott ország mielőbb felzárkózzon az EU- országok átlagos fejlettségi szintjére. A csatlakozással különösen a magyar vidék juthat támogatáshoz, hiszen a támogatások hozzájárulnak részben a mezőgazdaság és a vidék modernizációjához, részben hagyományai és értékei megőrzéséhez is. Az Európai Unióban széles körben elismert a kisvállalkozások társadalmi és gazdasági jelentősége. Az Unióban a működő vállalatok 99,8%-a kis- és középvállalkozás, e vállalatok foglalkoztatják a munkaerő 2/3-át, és állítják elő a bruttó hazai termék valamivel több, mint felét. Ebből adódóan a csatlakozás lehetőségeket nyújt a kis- és középvállalkozások számára is, hogy megfelelő felkészültség mellett sikeres részesei legyenek e gazdasági integrációnak. A tagság azonban nem vonja maga után azonnal az árak és bérek kiegyenlítődését, mindez egy lassabb folyamat eredményeként várható csak. Mivel azonban néhány termék esetében megszűnnek a ma még létező vámok, bizonyos esetekben árcsökkenés előfordulhat. ' Az Európai Unióban az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika azon területekhez tartozik, ahol az unió nem alkot kötelező jogszabályokat a tagállamok számára. Mindez azt jelenti, hogy az EU csak elveket és célokat fogalmaz meg, melyeket a tagállamoknak a nemzeti jogalkotás során figyelembe kell venniük. Ezektől az elvektől eltérni nem szabad, de a célok megvalósításába és az ehhez szükséges eszközök megválasztásába nem szól bele az unió. Elmondhatjuk tehát, hogy az EU feladata, hogy a tagállamok oktatási, képzési és kulturális kezdeményezéseit segítse, támogassa, adott esetben kiegészítse. A 2004 májusi csatlakozást követően EU tagként a magyar diákok is szabadon választhatják majd meg oktatási intézményüket, bármely tagállamban is legyen az. A tanulmányok idejére tartózkodási engedélyre lesz szükségük a fogadó államban, melyet azonban automatikusan kiállítanak számukra, ha felvételt nyernek és rendelkeznek érvényes betegbiztosítással, valamint a létfenntartásukhoz szükséges anyagi eszközökkel. Mindezt azonban nem önerőből kell biztosítani a diákoknak, hiszen az unió a SOCRATES program keretében ösztöndíjakat is biztosít, támogatja a diákok külföldi tanulását, a diákok és tanárok utazását, a nyelvek oktatását, az információ és tapasztalat- cserét. Ennek a programnak köszönhetően évente több mint 90.000 diák tanulhat külföldön átlagosan 7 hónapon keresztül. A SOCRATES program mellett további két közösségi képzési programot kell megemlíteni. Ezek közül az egyik a LEONARDO program, mely ugyanúgy átfogja a teljes szakképzési időszakot, a középfokú szakképzéstől egészen a felsőfokú szakmai képesítés megszerzéséig, beleértve az élethosszig tartó képzést is, mint ahogy az a SOCRATES program teszi az oktatás területén. A LEONARDO program célja és feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése, ezáltal hozzájárulva az EU versenyképességének növeléséhez, az információs társadalom építéséhez, valamint a kis- és középvállalatok serkentésére irányuló közösségi tevékenységhez. A YOUTH program az oktatáson kívüli ifjúságpolitikát fogja át, melynek keretében csereprogramokat szerveznek a különböző országokban élő 15-25 év közötti fiatalok számára. Ezek mellett a közösségi programok mellett működik a Tempus program, melyet az Európai Unió Tanácsa hozott létre 1990-ben a kelet- és közép-európai országok felsőoktatásának fejlesztésére. A tanulmányok végeztével a munkavállalás megkönnyítése céljából a foglalkozások többségében a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás diplomáit, szakképesítéseit. Mindez azt jelenti, hogy hazánk csatlakozása esetén az ún. „szabályozott szakmák” területén az elismerés automatikus lesz majd. Azaz, ha a Magyarországon szerzett diplomát a közösségi jog alapján elismerik, akkor a szakmagyakorlás országában szokásos címre is jogosult lesz a kérelmező. Abban az esetben, ha a tanulmányok befejezése doktori cím megszerzésére jogosít fel, a diploma megszerzése az adott uniós tagországban is lehetővé teszi a doktori cím használatát. Amennyiben nem „szabályozott szakmáról” van szó, úgy a szak- képzettség elismerését, a szakmai cím használatát, a szakmagyakorlás megkezdését meghatározott különbözeti vizsga letételétől vagy gyakorlati időszak eltöltésétől teszik függővé. Az Európai Unió azonban nemcsak azokat a fiatalokat támogatja, akik iskolarendszerű képzésben vesznek, illetve vettek részt, hanem azoknak a fiataloknak a képzésére is nagy hangsúlyt fektet, akik valamilyen okból kimaradtak a közép- vagy felsőfokú oktatásból. Meghatározott programokon keresztül próbálnak nekik is reális lehetőséget nyújtani ahhoz, hogy a versenyképes tudás birtokába jussanak. Magyarországon jelenleg is Phare támogatással működik a Magyar Népfőiskolái Társaság programja, mely a roma közösségekben élő funkcionális analfabéták képzésére fejlesztettek ki. Az unión belül működik az Árion program, mely kifejezetten az iskolarendszerből kimaradókat, valamint a felnőttoktatást támogatja. Emellett léteznek ún. „második esélyt adó iskolák”, melyek a társadalomból kirekesztett fiatalok képzését célozzák. Ahhoz, hogy a csatlakozással megnyíló tanulási lehetőségeket a magyar fiatalok majd ki tudják használni, már most meg kell kezdeni az előkészületeket. Rendkívül fontos legalább egy uniós nyelv ismerete és érdemes fejleszteni a számítógépes ismereteket is. Emellett fontos, hogy a magyar fiatalok tájékozottabbak legyenek, olvassák a napi sajtót, tisztában legyenek a világban zajló eseményekkel. (Folytatjuk) Dr. Orbán Péter (A szerző kistérségi megbízott) < 1
