Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. február / 2. szám
KttZELET KERÜLETI MUNKAADÓK 1984 óta építi - Rojik Őskerületi, lokálpatrióta a negyvenes éveiben járó Rojik József, aki több vállalkozást is működtet Rákosmentén, s ezáltal az egyik legfőbb kerületi munkaadónak számít.- Mióta lakik a kerületben?- Itt születtem, így most már 44 éve vagyok rákosmenti lakos.- Mi volt az első vállalkozása?- A mostani Rojik étterem helyén nyitottam egy kocsmát még 1984-ben. Ekkor még fociztam a 22. Volánban, de gondolnom kellett a jövőmre is, és ezért edzések után itt dolgoztam. Egyébként ez volt az első magántulajdonú kocsma, és ez a forgalmán is meglátszott, hiszen nagyon sokan jártak ide.- Most milyen vállalkozásokban érdekelt?- 1989-ben nyitottuk meg italnagykereskedésünket, majd 1993-tól foglalkozom autókereskedéssel, azóta működik a Suzu- ki-szalon a Pesti úton, míg 2000- től egy labdarúgócsapatot is vállalkozásait József fenntartok. Ezen kívül több cégben - köztük egy biztosítótársaságban - is résztulajdonnal rendelkezem.- Hány embert foglalkoztat, s közülük mennyi a kerületi lakos?- Körülbelül 100 fő dolgozik a vállalkozásaimban, plusz a focicsapat, és talán egy kivételével - aki kistarcsai - mindenki a XVII. kerületben él.- Miért éppen a szolgáltatási szektort választotta?- Ez családi örökség. A nagyapám bortermeléssel foglalkozott, már gyermekkoromban nagyon sok időt töltöttünk a szőlőben, apáról fiúra szállt a szakma szeretete, így a kocsma, majd a nagyker ehhez közvetlenül kapcsolódott. Ami pedig az autókereskedést illeti, abban is nagy szerepe volt ars poeticámnak, mély szerint mindig újat, olyan dolgot kell létrehozni, ami még nincs a környéken, egyfajta hiánypótlás az általános cél. így a Suzuki 1992-es esztergomi gyárEllenőrzik a nyelvtörvény betartását! 2003. január 1-jén lépett hatályba a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény, (nyelvtörvény). Kerületünkben a 2002. december 31-ei állapot szerint 1210 működő üzletet tart nyilván a helyi önkormányzat. Ezek közül mindösz- sze 5-10%-ot érinthet az idén januárban életbe lépett nyelvtörvény, mely szerint az üzletfeliratokban a fantázianéven kívül csak magyar szavak lehetnek. A törvény 2. § (1) bekezdése szerint az üzlet feliratain az üzlet elnevezését, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatására szóló közleményeket magyar nyelven meg kell jelentetni. A (2) bekezdés szerint ez a követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, ugyanolyan jól érzékelhetően és legalább ugyanolyan méretben. E követelmények ellenőrzését a jegyző ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során törvénysértő magatartást észlel, úgy a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a jogsértés megszüntetéséről. Dr. Nagy István kerületi jegyző és munkatársai tájékoztatása szerint első lépésben a hivatalban lévő kartonokat vizsgálják meg, majd a tavasz folyamán egy ellenőrzés keretében az utcákat járva fognak meggyőződni arról, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a törvényi szabályozásnak. Ez egyébként megfelel a szokásos bejárásnak, amelyet minden évben meg szoktak tartani. A szóban forgó törvény 2003. január 1-jei életbe lépéséről az önkormányzat a tavalyi esztendőben már értesítette a kereskedőket, így azoknak volt idejük felkészülni a változásokra. Kohári Attila 1 «5 építése után, szinte kézenfekvő volt számomra, hogy ebbe is érdemes befektetni.- Mennyi autót adnak el évente? A Suzuki-keres- kedések között milyen helyet foglalnak el az értékesítésekben?- Ez változó. Vannak jobb és rosszabb évek, de átlagban 3-400 új autót forgalmazunk, e mellett szintén ilyen nagyságrendű a használt autóértékesítés. Tavalyelőtt a kereskedések közötti versenyben benne voltunk az első 5- ben. A közepes autószalonok közé tartozunk.- Újabban a sportot is felkarolta a kerületben!- A sport egy olyan vállalkozás, amelyet határtalan szeretettel kell csinálni. Itt nem az a cél, hogy az ember pénzt vegyen ki belőle, hanem hogy a kerületben élő fiatalok értelmesen ki tudják használni a szabadidejüket, sportolhassanak. Hogy ez az én esetemben a labdarúgás, az a sportolói múltamból fakad.- Milyen korosztálytól működtetnek csapatokat?- Már 5 éves kortól foglalkozunk a gyerekekkel. Összesen 11 utánpótlás csapatunk van. Rengeteg gyerek jön, nagyon nagy az igény a kerületben. Felnőtt csapatunk jelenleg az NB Ill-ban szerepel Rákosmenti Rojik FC néven. Két ifjúsági csapatunk pedig az NB IB-ben játszik.- Milyen terveik vannak a létesítménnyel és hosszú távon milyen eredményeket érhet el a csapat?- A sportpályát - amit az önkormányzattól 25 évre kaptunk bérbe kizárólag sporttevékenységre - már felújítottuk. Kicseréltük a gyepszőnyeget és az öltözőket is rendbe hoztuk. Ezen kívül egy villanyvilágítással rendelkező műfüves pályát is építettünk, hogy zord időjárási viszonyok között és esténként is tudjunk edzéseket tartani. Ez szinte egyedülálló lehetőség a fiatalok képzésében. A sporttelep fejlesztésére is sor kerülhet, de a pályát körülvevő területek tulajdonviszonyai jelenleg nem rendezettek. Ami a csapatot illeti igény éppen lenne a magasabb osztályra mind a játékosok, mind a szurkolók részéről, de a feltételek egyelőre maximum egy NB Il-es szereplésére adottak a kerületben. Kohári Attila 65 éve alakult meg a Légoltalmi Liga Az első világháború befejezését követően a hadtudomány és a politika fokozott figyelemmel fordult az új fegyvernem, majd az új haderőnem, a légierő felé! Megkezdődött, illetve folytatódott a repülőgépek fejlesztése. Ezzel a háborúk történetében első ízben lehetővé vált a hátország váratlan, nagy erejű pusztítása. Az 1920-as évek végétől világszerte megalakultak a légoltalmi szervezetek. A nemzetközi politikai helyzet változása lehetővé tette a magyar véderő fejlesztését, így 1935-ben a XII. te. létrehozta a hatósági légoltalmat. Szükség volt azonban önkéntesekből álló olyan szervezetre, amely képes az ország lakosságát felkészíteni, mozgósítani az önvédelemre, az élet és anyagi javak mentésére. Ez a politikai és társadalmi igény hozta létre 1937. december 5-én a Légoltalmi Ligát, 65 évvel ezelőtt. A Liga 1935 és 1944 között százezreket készített fel az önvédelemre. Helytállásuk a hivatásos szervezetek számára is példamutató volt. Munkájuk révén ezrek menekültek meg a haláltól, illetve részesültek hatékony elsősegélyben. A Honvédelmi Bizottság 1962. november 1-jén a HM irányítása alá rendelte a légoltalmi szervezetet. 1964- ben az Elnöki Tanács I. sz. törvényerejű rendelete kimondja, hogy a „légoltalom” helyett a „polgári védelem” elnevezés lépett hatályba. A Liga igazi értékének megőrzését és megtisztítását tűzte ki céljának all évvel ezelőtt megalakult Magyar Polgári Védelmi Szövetség. A Fővárosi Polgári Védelmi Szövetség 1998. december 2-án alakult meg, amelyet a Fővárosi Bíróság kiemelten közhasznú szervezetként jegyzett be. A Szövetség büszkén emlékszik meg jogelőd szervezetéről, a Légoltalmi Ligáról. Elődeik példáját követve határozzák meg jelen szervezetük feladatait is. Sz.
