Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. november / 10. szám

33 TÁJÉKOZTATÓ BEMUTATJUK A BIZOTTSÁGOKAT Szociális és Lakásügyi Bizottság A bizottság 5 fős. Elnöke Derczbach Istvánné. Tagjai: Veressné Bakó Ilona, dr. Hájer Emília képviselők, valamint Szabó Mátyás, Solti László kül­sős tagok. A bizottság munká­járól Derczbach Istvánnét kér­deztük.- Tősgyökeres keresztúri­ként mikor került kapcsolatba a kerületi politikával ?- 1994-ben lettem képviselő, a 2. választókörzetben sikerült mandátumot szereztem. Azóta vagyok a Szociális Bizottság el­nöke. Az előző ciklusban fővá­rosi küldöttként is tevékeny­kedtem. Közgazdasági végzett­séggel rendelkezem, és egész életemben a közgazdaság és a humánpolitika területén dol­goztam. így a mostani tisztsé­gem is szervesen kapcsolódik előéletemhez, hiszen itt is a szociálisan rászorulók támoga­tásával, a fiatalokkal és az idő­sek gondozásával foglalkozha­tok.- Hogy épül fel a kerületi szociális ellátó rendszer és mi az Ön által vezetett bizottság feladata?- Az önkormányzat szociális rendszere több rész­ből áll. Az egyik az Egyesített Szolgálta­tó Központ, amely tömöríti a bölcsődé­ket, az idősgondo­zást, otthonápolást. Ide tartozik a Csa­ládsegítő Központ, és a Gyermekjóléti Szolgálat. Az önkor­mányzaton belül működik a Szociális és Egész­ségügyi Iroda. Közvetve ide ér­keznek be a lakossági kérel­mek, s ha ezek minden ténye­zőnek megfelelnek, akkor az iroda kiutalja a támogatást. A bizottsághoz csak olyan ügyek kerülnek, ha valaki kiesik a se­gélyezési rendszerből (pl. meg­nő a jövedelme) és mégis igé­nyel segélyt. Itt egyébként vál­tozás történt a szociális tör­vényben, ami azt jelenti, hogy már nem az éves, hanem az utolsó három havi átlagjövede­lem számít az igény elbírálásá­nál, ami emberközpontúbb az eddigi szabályozáshoz képest. A bizottság munkájához tarto­zik még a szociális területhez tartozó intézmények személyi változásához, illetve a rende­letmódosításokhoz kapcsolódó véleményezési jog is.- Milyen segélyezé­si formák léteznek a kerületben?- Összesen 24 féle támogatási rendszer van a kerületben, amelyre a lakosság igényt nyújthat be. A szociális segélyekre és a kötelező alapel­látásra összesen 417 millió forintot költ az önkor­mányzat ebben az évben. A tel­jesség igénye nélkül létezik: la­kásfenntartási-, kiegészítő és rendszeres gyermekvédelmi-, étkezési-, gyermekétkeztetési-, jövedelempótló támogatás, szo­ciális tanulmányi ösztöndíj, közgyógyellátás, temetési se­gély. Mindegyik támogatási formának az alapja az egy főre Vagyongazdálkodási Bizottság A bizottságban 7 fő dolgozik. Elnöke Podani Sándor. Tagjai: ifj. Lépés Imre, Kovács István, Derczbach Istvánné képvise­lők. Külsős tagok: dr. Moravszky András, Koltai Ildi­kó, Horgos Lénárd. Delegált szakértő dr. Márton Csaba. A bizottság munkáját Podani Sándor mutatta be lapunknak.- Ön mióta foglalkozik politi­kával?-1998-ban lettem képviselő és a Vagyongazdálkodási Bi­zottság elnöke, de politikával már 15-20 éve foglalkozom. 2002-ben a rákoskerti 11. vá­lasztókerületben sikerült kép­viselői megbízást szereznem, viszont nem vagyok főfoglalko­zású politikus. 1990-től vállal­kozóként dolgozom, több ki­sebb céget irányítok.- Mi a feladata a bizottság­nak?- Bizottságunk feladatkörébe tartozik az önkormányzat va­gyonával való gazdálkodás se­gítése, a vagyonértékű jogok­kal összefüggő kérdések véle­ményezése. Emellett vannak átruházott feladataink is, mint­egy 100 millió forint értékben. A bizottság 25 millió fo­rintig önállóan dönthet egyes vagyonértékű jogok értékesítéséről. Az elmúlt 6 év alatt a bizottság közel 500 millió forintról dön­tött saját hatáskörben, és mintegy 1 milliárd forint értékben véleményezte az önkormányzat vagyon­hasznosítását. Ez persze nem mindig hálás feladat, mert a vagyongazdálkodás kényes ügy. Nem minden döntés és ja­vaslat tetszik minden ember­nek, de azt el kell mondanom, hogy a bizottságban az esetek 99%-ában egyhangú döntés születik. Ez jelzi, hogy minden­ki szakmai alapon közelíti meg ezt a kérdést.- Az utóbbi időben melyek voltak a legjelentősebb ered­mények?- Ebben az esztendőben 87 millió forintért értékesített az önkormányzat foghíjtelkeket, 168 milliós projekt a strázsa- hegyi telkek előkészítése, és a Magyarhida utcai telek felpar­cellázások is jelentős bevételt hozhatnak, amely ingatla­nokat a Lakás 17 pályázati úton fogja értékesíte­ni. Emellett a Sági utcai és az Anna-ház beru­házásokból is a tervezettnél 30 millióval na­gyobb összeget tudtunk reali­zálni. Az ez évi 200 milliós te­lekeladási tervet egyébként már túlteljesítettük, s ez lehe­tővé tette, hogy a hitelkeretből október közepéig csak 300 mil­lió forintot kellett igénybe ven­nie az önkormányzatnak.- Nem gondolja, hogy az ön- kormányzat feléli a vagyonát? I « i jutó öregségi nyugdíjmini­mum, ami most 21 800 forint. Önkormányzatunk segélyezési, támogatási rendszerét bővíti még a kerületben működő ka­ritatív tevékenységet folytató alapítványokkal való együtt­működés, szerződések alapján. Ilyenek a Rés, a Félúton, a Kaszap István, a Cseng-Leng Alapítvány, a Vöröskereszt.- Milyen a lakáshelyzet a ke­rületben?- Az önkormányzat mindösz- sze közel 900 bérlakással ren­delkezik a kerületben. Ezek fő bázisa a két Pesti úti garzonház. Szociális bérlakás építéséhez jelentős saját erőre lenne szük­ség. Több lakásépítés is folyik a kerületben, némelyiknél tele­kérték beszámításával jutott az önkormányzat lakásokhoz, amit piaci áron kíván a jövőben érté­kesíteni. Nagyon nehéz nem várt események bekövetkezte­kor átmeneti megoldást találni lakások biztosítása terén, - ilyen volt pl. az Újlak utcai ház­robbanás -, de ezeket a krízis- helyzeteket mindig sikerül em­berségesen megoldani, akár a főváros vagy más szomszédos kerületek segítségével. Kohári Attila- Vagyonfelélésről akkor be­szélhetnénk, ha ezeket a bevé­teleket a működtetésre fordíta­nánk, de itt nem erről van szó, hiszen a befolyt összegekből az önkormányzati intézmények állagmegóvását, a fenntartási és műszaki kötelezettségeket tudtuk finanszírozni. Én sem örülök, hogy el kell adni az in- gatlanvagyonunkból, de egy­előre nincs más lehetőség. Vannak még bőven tartaléka­ink, és nem az a cél, hogy eze­ket minél gyorsabban kiárusít­suk. Az önkormányzat vagyon­gazdálkodási koncepciója nem alapvetően, hanem szükségsze­rűen rossz. Sajnos választa­nunk kellett, hogy vagy eladó­sodik a kerület, vagy értékesíti a területeit.- Mit hozhat a jövő?- Véleményem szerint minél előbb létre kell hozni a vagyon­gazdálkodás elősegítésére egy részvénytársaságot, amely a fejlesztésekben, felújításokban is nagy segítségére lenne a ke­rületnek, az önkormányzatnak. Kohári Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom