Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. szeptember / 8. szám

•14 KOZELET Dr. Bánk Endre emlékére Hetek, hónapok óta érez­tem valakinek a hiányát, aki gimnáziumunk életének fo­lyamatos figyelője és segítője volt. Most, hogy a Balassi gimnázium fennállása 50. év­fordulójának ünnepségsoro­zatán találkozunk régi kollé­gákkal és öregdiákokkal, már tisztán éreztem, hogy dr. Bánk Endre barátunk, gim­náziumunkban még nemrég tanító tanára „igazolatlanul” marad távol minden rendez­vényünktől. Aztán a telefonon kapott információ realitása hasított belém: a betegség né- mított el és állított le a szédü­letes tempóról. Még fel sem fogtam, mi is történt Veled, s máris Kosztolányi Halotti be­széd című versét indító sorai­ra eszméltem: „Látjátok fele­im, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt..." Most nehéz foly­tatni az emlékezést... Emlékképek hozzák vissza mindig kedves egyénisége­det, s türelmetlenül keresem a titkot, hogy ki is voltál Te „milliók közt az egyetlen­egy". pedig nincs titok, csak tetted a dolgot, amit jónak láttál, s amiben hittél. Tiszta szívvel álltái a katedrán a gimnáziumban már nyug­díjasként, s a nyelvtanítás eredményes útját kutattad, néha a maximalizmust is megcélozva. A diákjaid vet­ték a lapot, s követtek Téged, sőt hálájukat nem rejtették véka alá, megválasztottak „Az Év Tanárának” is. Milyen büszkén viselted a zakódra tűzött diák kitüntetést, habár ők néha túl szigorúnak tartot­tak az ügyeleti rendszer pon­tosságának megkövetelésé­ért. Aztán újabb helyen talál­tad meg küldetésedet: a Baj­csy kórház szív-rehabilitáci­ós, gyógyult betegeinek elnö­ke lettél. Kórusommal több­ször is tanúja és közreműkö­dője voltam annak a megható szeretetnek, ahogy a kedves társaságot karácsonyi kultúr­műsorral lepted meg, kikap­csolódást, szórakozást adva, s mosolyt tudtál csalni a sok betegségen edzett társaid ar­cára. Ilyen voltál! A másokon segítés irányított midig, ak­kor is, amikor talán már Rád kellett volna jobban figyelni, s Neked segíteni egészséged óvásában, lassítani a szédü­letes tempón. Most pedig der- medten csak az emlékezésbe kapaszkodhatunk. Bár nyu­godt vagyok, mert ahogy is­mertelek, az égi mezőkön is szervezel ügyeletet, filo- záfálsz az életről egy kis csa­patnak, s igyekszel minden­kinek jót tenni és segíteni, aki Hozzád fordul. Bandi Bátyám! Csak az hal meg, akit elfe­lejtenek. Te ezért biztosan so­káig „élő" leszel, mert sokan - kollégáid és tanítványaid - nem felejtünk el soha. A név­jegyedet sok helyen ott hagy­tad, s életedben a szíved dik­tálta érték volt a mérték. S ez a szív most megállt, végleges megpihent. Becsukom a sze­mem, s kedves alakod és mo­solyod megerősíti bennem azt az érzést: szerencsés voltam, hogy tanúja voltam életed egy szakaszának, s hogy ba­rátként fájdalommal vehetek most búcsút Tőled. Olvasom tovább a verset: „Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, Mint önmagának dermedt - néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer, Hol volt, hol nem volt a világon egyszer." De volt egy Ember: dr. Bánk Endre, s ez a lényeg! Nyugodj békében! Bartal Lajos volt kollégád Civil szervezeteink Rovatunkban folytatjuk a kerületi civil közösségek bemutatását, amihez szívesen látjuk, várjuk a jelentkezéseket, rövid bemutat­kozó írásokat, fotókat. Szerk. Mozgássérültek Budapesti Egyesülete XVII. kerületi szervezetének klubja A klub választott vezetősége aktívan szervezi a klubtagok életét, a budapesti egyesülettel együttműködve a tagok érdek- védelmét, képviseletét, a társa­dalmi és kulturális életbe való bekapcsolódásukat, elhelyez­kedésük elősegítését, életkö­rülményeik javítását tartja cél­jának és feladatának. Várják azoknak a sorstársaknak a je­lentkezését, akiknek egészségi állapota lehetővé teszi, hogy segítsenek a munkában. Olya­nokat is szívesen látnak, akik a mozgássérültek egyesületének célját kifejező „Együtt egy-má- sért!” gondolatot tettekben is megvalósítják úgy, hogy nem­csak igénylik és elfogadják tár­saik önzetlen segítségét, ha­nem tőlük telhetőén ők is segí­tenek. A klub vezetői: Szabó József és Giba Istvánná.Kéthe­tente hétfőnként 15 órától ta­lálkoznak a Dózsa Művelődési Házban. A klub előre összeállí­tott havi munkaprogram alap­ján dolgozik. A hónap utolsó hétfőjének találkozója előadás, illetve az életüket érintő tájé­koztató. Az őszi-téli időszak programterve: szeptember 29.: Itt a szüret: gyümölcs- és must­kóstoló, október 27.: Kérdezz! Felelek! - műveltségi vetélke­dő, november 24.: évzáró be­szélgetés, a következő év prog­ramjainak megbeszélése, de­cember 15.: karácsonyi ünnep­ség, Óévbúcsúztató. Ügyelet: szeptember 8., október 13., no­vember 10. XVII. kerületi Vakok Körzeti Csoportja Az ugyancsak a Dózsa Műve­lődési Házban otthonra talált csoport minden hónap utolsó péntekén 17-19 óráig találko­zik. A három éve működő klub az alábbiakban tud segítséget nyújtani: kapcsolatot tar­t a Vakok Szövetségével, taná­csot ad és segít a szövetségen keresztül (is) az ügyes-bajos dolgok elintézésében. Látogat­ják az idős sorstársakat, együt­tes kirándulásokat szerveznek, érdekképviseletet látnak el. A klubban sok új kapcsolat és kö­tődés kialakítására is lehetőség van. Klubvezető: Horváth Fe- rencné. Első összejövetelük a nyári szünetet követően szep­tember 26. lesz. Egyéves a Home Center Egy évvel ezelőtt szeptember 20-án, a Pesti út 247. sz. alatt Kö- zép-Európában eddig egyedülálló vállalkozásként megnyílt a Home Center, mely egyszerre hívatott a szakmai és kereskedelmi központ szerepet betölteni. Az ország első építési és lakberende­zési központját hárommilliárd forintért, mindössze tíz hónap alatt építették fel. A Home Center átadása óta több konferenciának, vállalkozók találkozójának is otthont adott. pte n

Next

/
Oldalképek
Tartalom