Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. április / 4. szám

❖ Császár József (vállalkozó): Igen, jobb, ha csatlakozunk. Bár biztos vagyok benne, hogy az első 10 év nehezebb lesz az üzleti életben és feltehetően más területen is, mint az eddigiek. Ezt a lépést, véleményem szerint a gyerekeink miatt kell meglépni, ők talán 10-20 év múlva már felzárkózhatnak a fejlett nyugati országokban élőkhöz.

❖ Györke Zsolt (rákoshegyi labdarúgó- edző): Igen, szerintem fontos, hogy egy gazdaságilag erős bázishoz csatlakozzunk. Pozitív változást fog hozni az egyszerű ember életében is, bár kétségtelen, hogy nem egyik napról a másikra. Remélhetőleg a sportban is érezhető lesz hatása. Ha a gazdaság erősebb lesz, több pénzt kaphatnak az önkormányzatok, így többet tudnak fordítani a kerületi sportéletre is. A kisebb csapatok ugyanis csak önkormányzati bevételre számíthatnak.

❖ Ács József (szobrász): Szerintem jó a csatlakozás, bár nem sok konkrétumot tudok a művészek esetében. Azt hallottam, több pályázati lehetőség lesz, amely lehetővé teszi olyan alkotások létrejöttét is - kerületi művekét is - amire eddig pénzhiány miatt nem volt mód.

❖ Dr. Péczely Terézia (jogász - alpolgármester, SZDSZ): Természetesen Magyarországnak történelmileg, fejlettségi- leg ott a helye az Európai Unióban. Jó lesz, ha gyermekeink szabadon mozoghatnak majd külföldön, ha tanulni van kedvük, vagy éppen ott szeretnének dolgozni. Kerületünk infrastruktúrája eléggé elmaradott, az unióban nem lehet ilyen úthálózattal, csatornázottsággal rendelkező terület, így ebben robbanásszerű fejlődés várható.

❖ Fejér Gyula (a Rákoshegyi Polgári Kör elnöke): Már nagyon régóta várunk arra, hogy a nyugat-európai, jobbléti országokhoz tartozzunk. Itt a lehetőség, ezt nem szabad kihagyni. A kerületben a közeljövőben nem sok pozitív változást remélek, hacsak nem a környezetvédelmi beruházások terén. Remélhetőleg hamarabb megépülnek az elkerülő utak, az M0 és a Külső kerületi körút.

❖ Marschalkó Tamásné (vállalkozásfejlesztési tanácsnok, FPSZ): Mindenképpen támogatom, bár szerintem az első 5-10 év várhatóan nem hoz javulást, de utána érezhető lesz a hatása. Gondot látok azonban abban, hogy a jelenlegi uniós reklámok inkább taszítanak, mint vonzanak. Sokkal jobb reklámok kellenének, amelyekből meg lehetne ismerni a részleteket is. Kerületi szinten meg kell tanulnunk pályázni, hiszen nagyon sok pénzhez csak így lehet hozzájutni. Régiós pályázatokkal lesz lehetőség pl. az infrastruktúra fejlesztésére, lakóházak felújítására, illetve új lakások építésére is. Bízom abban, hogy ami országos szinten megjelenik, mint pozitívum, az kerületi szinten is érzékelhető lesz.

❖ Rajkai Tibor (a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke): Fontos a csatElRÓPll UNIÓ

lakozás, több szempontból is. A vállalkozóknak módjuk lesz pályázatokon való részvételre, így több lehetőségük lesz munkára és magasabb szinten tudják gyakorolni szakmájukat is. Pályázatok útján azonban még nagyon sok támogatáshoz hozzá lehet jutni: pl. a mezőgazdaságban, de - és ez kerületünk esetében nagyon fontos - segítség lehet a csatornázás fejlesztésében, az útépítésben is. A környezetvédelemben támogatást kaphatunk többek közt a szelektív hulladékgyűjtés, vagy pl. a víz- tisztítás területén.

❖ Dr. Kálnoki Gyöngyössy István (orvos-menedzser): Egyértelmű, hogy csatlakozzunk. Elsősorban azért, mert így remélhetőleg a fejlődés is felgyorsul. Feltehetően nem csak az ország egészének, a fővárosnak, hanem a kerületnek is több lehetősége lesz erre. Természetesen azzal, hogy megnyílik előttünk Európa, a gyerekeink, a fiatalabb generáció esélyei is megnőnek.

❖ Koltai Ildikó (a kerületben élő fővárosi képviselő, FIDESZ): Nekem erről az a véleményem, hogy Európához mi már nagyon régen csatlakoztunk. Egész történelmünk arről szól, hogy ott a helyünk az unióban. Azt várom, hogy Magyarország elfoglalja végre az őt megillető helyét a kontinensen. Hosszabb távon bizonyára rendeződni fog a külföldön élő magyarok helyzete is. Jó lesz, ha ezek az országok is csatlakoznak és eltörlődnek a határok. Kerületi szinten nagyon fontos, hogy megfelelően tudjunk részt venni a pályázatokban és ezzel a kerület csatornázottsága, az aszfaltozott utak aránya és a környezetvédelem is jelentősen fejlődjön.

❖ Békési Joe (karikaturista): Természetesen, csatlakozzunk. Kerületünk esetében remélem eltűnik a sártenger, jobbak lesznek az utak, nem lesznek kátyúk, nagyobb lesz a köztisztaság, a környezetünk védelme, nagyobb hangsúlyt kap szépítése. Én személy szerint pedig remélem, nem kell amerikai megrendeléseket vállalnom ahhoz, hogy megélhessek, lesz munkám akár a kerületben is, de legalábbis az országban vagy Európában.

❖ Dr. Bényi Zsolt (gyermekorvos): Véleményem szerint jobb lett volna 3-4 év múl31

va - egy stabilabb, erősebb gazdasággal - csatlakozni, akkor talán jobb feltételeket is ki tudtunk volna harcolni. Ennek ellenére úgy gondolom, ez egy olyan befektetés, ami később mindenképpen kamatozik. Feltehetően sokkal jobb feltételekkel működhet a háziorvosi szolgáltatás, igényesebb, felszereltebb lesz a rendelő, a betegeknek pedig ezáltal sokkal színvonalasabb szolgáltatást tudunk nyújtani.

❖ Schleer Ferenc (a Lokálpatrióták Egyesületének elnöke): Igen, teljesen egyértelmű, hogy csatlakoznunk kell. Az EU egy gazdaságilag erős közösség, lehet benne, általa fejlődni - erre jó példák vannak - és tőke is beáramolhat. Az embereknek persze saját maguknak is meg kell nézni, hogy, milyen irányba tudnak elmozdulni, sok múlik az egyéni hozzáálláson. A kerület vezetőinek pedig azon kell lenniük, hogy minden erőforrást kutassanak fel, amelyhez hozzá lehet jutni, amellyel fejleszteni lehet szűkebb pátriánkat.

❖ Nagy Böbe (asztrológus): Én nagyon szeretném, ha Nyugat-Európához tartoznánk. Sokkal jobb lesz az utódainknak, több lehetősége lesz a fiataloknak. Mint asztrológus, úgy gondolom, egy ezeréves átok szűnne meg. Annak idején Európában nagyon rossz hírünk volt: „A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket”. Ha belépnénk az Európai Unióba, ugyanez az Európa visszafogadna minket.

❖ Kovács István (vállalkozó - önkormányzati képviselő, FIDESZ): Véleményem szerint több szól mellette, mint ellene. Csatlakozni kell, mert különben kikerülünk Európa vérkeringéséből. Viszont ellene szól, hogy felkészületlen az ország, a gazdaság és annak szereplői. A reklám- kampány nem kielégítő. Ezzel nem biztos, hogy meg lehet győzni az embereket, de igazából nem is meggyőzni, hanem tájékoztatni kellene őket. Akkor lehet számunkra pozitív a csatlakozás, ha a támogatási lehetőségeket kihasználjuk és így sok évtizedes lemaradásunkat lecsökkenthet- jük 10-15 évre. Egyébként úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak is szüksége van ránk, nem csak nekünk az unióra. Magyar- országon a környezetvédelem nagyon elmaradott, az unióban komoly előírások vanpak, amelyeknek a megvalósítása súlyos milliárdokba kerül majd. Bár fogunk kapni évente támogatást, de ez nem biztos, hogy elégséges lesz a fejlesztésekre.

❖ Sásdi István (az Egészségügyi Szolgálat műszaki gondnoka): A jövőnk mindenképpen az unióban van, hiszen elkezdődött egy folyamat, aminek a megkoronázása lenne a belépés. Véleményem szerint több ismertetőre lett volna szükség, mert a hétköznapi ember kevésbé van arra felkészülve, hogy miként változik meg az élete. A pénz leváltása már nagyobb trauma lesz. Mindenesetre fontos, hogy meg tudjuk értetni magunkat, ezért fontosabbá válik a nyelvtanulás. (Folyt, a 22. oldalon)