Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
33 EURÓPAI UNIÓ ❖ Gy. Németh Erzsébet (a kerületben élő országgyűlési képviselő, fővárosi képviselő, MSZP): Sem érzelmileg, sem értelmileg nincs más lehetőségünk. Lehet, hogy nem szabályos, de a 12 éves fiammal együtt fogunk szavazni, mert az ő jövőjéről van most leginkább szó. Úgy vélem, nagyon nagy változás lesz ez az életünkben, de nem egyik napról a másikra. Az első években még nem, de 5-10 éven belül már lesznek pozitív hatásai. Magyarországnak az unióhoz történő csatlakozása azonban aktív folyamat, amely által nagy előrelépéseket várok többek között a levegő- és szennyvíztisztaság, a környezetvédelem területén. Cserébe EU-polgárként Magyarország a közösségbe viheti saját kultúráját, nyelvét. Nem tartok attól, hogy hazánk kulturális értékei beleolvadnának az unió olvasztótégelyébe, hiszen itt vannak a példák, csatlakozásukat követően népszerűbb lett az ír, a portugál, vagy a görög kultúra is, mint korábban volt. Nem kérdéses, hogy az igent, vagy a nemet választom. Természetesen az unióra szavazok. ❖ Fráter Violetta (a bolgár kisebbségi önkormányzat elnöke): Ott a jövőnk és gyermekeink jövője is. Bár nekem nincs semmi problémám a kerület jelenével, de remélhetőleg még jobb irányba fordul szőkébb környezetünk sorsa, talán több lesz a munkalehetőség is. ❖ Nyerges Gyuláné (a Rákoscsabai Polgári Kör elnöke): Még nem döntöttem el, hogyan szavazok, hiszen sok mindenben nem látok tisztán. Nem látom biztosítva az egészségügyi ellátást, a nyugdíjat és azt, hogy ha nem minden reményeink szerint alakul, hogyan tudunk kiszállni a közösségből. Aggódom a határon túli magyarok sorsáért, hiszen a határok átjárhatósága nehezebb lesz. ❖ Dr. Gritz Arnoldné (egészségnevelő, tanácsos): Szerintem, fontos a csatlakozás. Biztos vagyok abban, hogy egyik napról a másikra nem sok minden fog történni, ez egy folyamat lesz. A belépés azonban mindenképpen húzóerő, az EU ugyanis egy magasabb szinten álló intézmény. A munkámban - az egészségügyben - főleg a prevenció, a megelőzés területén várok változást. Ugyanakkor remélem, hogy idővel sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani, mint most. ❖ Lipcsey Ágnes (a Rákoskerti Művelődési Ház igazgatója): Személy szerint is nagy reményeket fűzök a csatlakozáshoz. Végre lehetőség nyílik a magyar kultúra terjesztésére, kulturális együttműködésre. Sok még a kiaknázatlan terület, de hogy pontosan mik a lehetőségeink, egyelőre nem nagyon tudom. Egy biztos, a nyelvtudás jelentősége megnő. Szinte lehetetlen lesz lépést tartani, pályázatokat írni, megnyerni anélkül, hogy a közművelődésben dolgozók ne tennének szert a kommunikáció eme formájára. így egyébként a szakmai továbbképzésre is, a szakmai kapcsolatok kialakítására is jóval nagyobb esély van. ❖ Dr. Benedek Katalin (az Egészségügyi Szolgálat vezetője): Az egészségügynek és a magyar egészségügyi dolgozóknak (orvos, nővér) mindenképpen pozitív változást fog hozni, ezért én az Európai Unióba való belépést támogatom. Az egészségügy nem az unió, hanem országunk hatáskörében marad. Ennek ellenére belépésünk e területen bizonyos változásokat kényszerít ki, elsősorban munkajogi szempontok tekintetében: megszűnik az egészségügyi dolgozók túlterheltsége, például folyamatosan 12 óránál többet nem dolgozhatnak. Azon európai országokban, melyekkel az OEP szerződést köt, jogunk van kezeltetni magunkat. Egészségügyünk piacképes lesz az pnióban, hiszen a magyar egészségügyi ellátás költsége kb. 20%-a az európai uniós ellátásnak, ezért a magyar egészségügy gazdasági téren nagymértékű piaci előnyökre tesz szert. A magyar egészségügynek is minden téren az európai színvonalhoz kell igazodnia, s ez hosszú távon kerületünk egészségügyi ellátásában is éreztetni fogja pozitív hatását. ❖ Dr. Hájer Emília (ügyvéd - önkormányzati képviselő, MKDSZ, kerületi elnök): Szerintem Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, de az nem mindegy, hogy a csatlakozás milyen feltételekkel történik. Úgy tűnik az eddigi tájékoztatásokból, hogy ezek a feltételek, amelyeket elértünk, nem a legjobbak. Ma Magyarországon az EU bérek 40%-ának megfelelő béreket fizetnek. Az előttünk csatlakozó országok közel nem ilyen alacsony bérei 10-12 év alatt zárkóztak fel az uniós bérekhez. Fontos számomra, hogy az EU alapítói mélyen vallásos keresztény emberek voltak, az unió zászlaján Szűz Mária csillagai ragyognak. A kerületben hosz- szabb távon 10-12 év után felkészült, az uniós pályázatok rendjét ismerő vezetés érhet el esetleg eredményt és sikereket. Unokáink talán felnőtt korukban már érezhetik a csatlakozás előnyeit. ❖ A1 Jaielati Samer (szíriai származású, hazánkban élő vállalkozó): Igenjobb lenne, ha csatlakoznánk, főleg a fiataloknak. A vállalkozásokban - feltehetően az enyémben is - több lehetőség adódik, mint eddig. Remélem, a gazdaságilag erősebb országok a kis országokat segíteni fogják. Mindamellett úgy gondolom, legalább 10 évnek kell eltelnie, amire látványos javulást tapasztalunk. A tanulásban, képzésben talán már korábban is lesz pozitív változás. ❖ Rózsahegyi Péter (környezetvédelmi szakértő): Igen, csatlakozzunk, de már a csatlakozás első pillanatától tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél jobb pozíciót harcoljunk ki a gazdaság, a kultúra és egyáltalán minden területen. A szigorú uniós szabályozások lehetővé teszik, hogy a környezetvédelem és a településfejlesztés terén a civilek és a hivatal végre összhangban legyenek, fontos lenne, hogy nagyobb párbeszéd tudjon kialakulni. Mint ahogy az is kívánatos volna, hogy a beruházások harmonikusabban illeszkedjenek környezetünkbe. ❖ Dr. Hegyesi János (ügyvéd): Több mint bűn lenne, ha nem csatlakoznánk. Mindenesetre éles versenyre lehet számítani a Magyarországon szabadon tevékenykedő nyugati és a magyar irodák között. Ez természetesen pozitív is lehet, mert az ügyvédeknek sokkal felkészültebbeknek kell lenniük. Megújulhat a pálya és meg is tisztulhat, a versenyhelyzet miatt remélem kevesebb lesz a lehetősége a pl. a lakásmaffiát segítő „kollegáknak” és így az ügyvédi pálya presztízse is helyreáll. ❖ Kovács Krisztina (egyetemista): Nem feltétlenül értek egyet a csatlakozással. Szerintem a feltételek nem a legjobbak, jobbakat is ki tudtunk volna alkudni. Várnunk kellett volna még. Ráadásul az emberek nagyon keveset tudnak arról, milyen lehetőségeik lesznek. Mi fog változni az én életemben, az édesanyám életében? Biztos lesznek előnyei is, hátrányai is, de hogy mik ezek, ezt most még nem nagyon lehet tudni. Én jogász leszek, remélem a jog tisztaságát segíteni fogja az EU. Én mindenesetre azért választottam ezt a pályát, hogy ezt a folyamatot elősegítsem. (Folytatás a 23. oldalon) Miért előnyös a bővítés Magyarországnak? A világméretű politikai és gazdasági versenyben a 25 tagú Európai Unió tagállamaként Magyarország könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren. A fejlett és demokratikus Európai Unió tagállamaként Magyarország közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Magyarország a döntéshozatal részese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határozatok elszenvedője. Az Európai Unió alapelve a fejlettségi szintek kiegyenlítése. Az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetőségét kínálja az uniós csatlakozás. Tagországként mezőgazdasági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes mezőgazdaság megteremtését. Az uniós tagság egyben biztonságosabb piacot is jelent a magyar mezőgazdasági termékeknek. Az európai uniós tagságunk révén a tagállamokkal azonos jogokhoz és lehetőségekhez jutunk (pl. az oktatás, a munkavállalás, az utazás, a letelepedés stb. terén). A ma tagságra váró jelölt országok elenyésző többsége viszonylag kis nemzetállam. Híján van nyersanyagnak, tőkének, technológiának, piacnak. Elmaradott a környezetvédelmi, kommunális, közlekedési infrastruktúrája. Olyanokhoz kell tehát tartozni, ahol ezek jó része adottság, (www.euportal.hu)
