Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. október / 9. szám
Iff KÖZÉLET Interjú keresztúriakkal A kárpátaljai Tiszakeresztúr- ról Mándi Eszter polgármester a következőképpen mutatta be magukat:- Településünk, 1296-ban kapott először említést, akkor alakult. Jelenleg 800 fős a lakosság. Van általános iskolánk, ahol magyar nyelven folyik az oktatás. Működik orvosi rendelő és művelődési ház is.- A lakosság mivel keresi a kenyerét?- Általában mezőgazdasággal, állattenyésztéssel. Élik a maguk életét a mindennapi gondjaikkal együtt.- Sikerült-e tapasztalatot cserélniük más vendégtelepülések képviselőivel ezen a találkozón?- Megismerkedtünk más falvak, települések polgármestereivel, elmondhatjuk, hogy barátságok is szövődtek. Nagyon sok érdekességet közösséghez tartozni. A rendezvény kellemes hangulatát, barátságos légkörét visszük haza. A Győr-Moson-Sopron megyei Magyarkeresztúrról Foki Tibor polgármestert is eredetükről kérdeztük először:- Magyarkeresztúr a Nyu- gat-Dunántúlon, a Rába-köz közepén helyezkedik el, kb. 50 km-re Győrtől és kb. ugyanilyen távolságra Soprontól. A települést az első írásos emlék 1230-ban említi először. Ezt az láttunk, hallottunk és elbeszélgettünk a kistelepülések hasonló gondjairól, örömeiről.- Hány fővel képviseltette magát Tiszakeresztúr?- Mi csak hárman érkeztünk, először hallottunk a találkozóról és először veszünk részt rajta.- Mi az a gondolat, amivel hazatérnek, mi az, amit továbbadnak az otthon maradottaknak?- Nem tudtuk, hogy ennyi Keresztúr nevű település létezik. Nagyon jó érzés egy ilyen oklevelet a soproni levéltárban őrzik, ez igazolja, hogy Magyarkeresztúr már akkor lakott település volt. Az évszázadok során többször elnéptelenedett, mivel azonban a környéken jó minőségű földek vannak, az 1600-as évektől az Eszter- házy-birtokokhoz tartozott. Területének mai nagysága az 1800-as években alakult ki, akkor is közel 800 lakosa volt, ma sajnos csak 530 lakosa van településünknek. Honnan kapta nevét Magyarkeresztúr?- A település neve évszázadokon keresztül változott. Először Pertelnek hívták, az első birtokos neve után. Később Tótke resztúr lett, majd egy 1905-ös alkotmánybírósági határozattal lett Magyarkeresztúr.- A jelenlegi a Keresztár nevű települések második találkozója. Önöj^k részt vettek az els^ találkozón is?- Igen, részt vettünk az elsőn is. Már az első megkeresésre úgy reagált az önkormányzat, hogy „ebből nem szabad kimaradni” és meg kellene ismerni a hasonló nevű települések lakóit, akiket a „nevük öszszeköt”. Tavaly szeptemberben részt vettünk az első találkozón is, Balatonkeresztúron. Igaz, akkor csak néhány fővel képviseltettük Magyarkeresztúrt, de ide már elhoztuk a mi kis tánccsoportunkat, hogy bemutassák a Rába-közi táncokat az itten^^ közönségnek. Erre a mostan^P találkozóra 63 fővel érkeztünk.- Ön milyen élményekkel lett gazdagabb?- Legjobban az fogott meg, hogy a magyar határtól 350 km-re lévő Székelykeresztúrról is érkeztek vendégek és amikor a pénteki megnyitón a polgármesterük bejelentette, hogy jövőre mindenkit szeretettel várnak a harmadik találkozóra Székely- keresztúrra, az egész terem felállva tapsolt és megköszönte a szíves invitálást. Ez az epizód nagyon mélyen megérintett, ők talán még sokkal inkább magyarok, mint mi. 1
