Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. október / 9. szám

KOZELET 1 7 Találkoztunk a tavalyi, balatonkeresztúri találkozó házigazdáival is és váltottunk néhány szót Mestyán Valéria jegyzővel:- Hogyan született meg an­nak idején a találkozó ötlete?- 1999. évben az egész orszá­got megdöbbentő árvízi helyzet alakult ki. Mindenki igyekezett segítséget nyújtani az árvíz sújtotta településeknek. Ekkor határozott úgy a Balatonkeresztúri Községi Ön- kormányzat képviselő-testüle- te, hogy egy településnek cél­irányosan nyújt anyagi és ter­mészetbeni támogatást. így esett a választás a Bodrog mel­lett lévő Bodrogkeresztúr köz­ségre. A segítségünket Bodrog­sztúr Község Önkormány- egy meghívással köszönte meg. Az első találkozás során merült fel annak a lehetősége és igénye a két település képvi­selő-testületei- ben, hogy á Kárpát-meden­ce Keresztúr nevet viselő te­lepüléseinek ta­lálkozóját meg­szervezze. Ez - a két kezdemé­nyező település nagy örömére - kedvező fogad­tatású volt és így került sor az első találko­zóra Balaton- keresztúron 2000. szeptember 8-9-10-én.- Több vendégtől is hallottuk, hogy holnap egy alapító okirat kerül aláírásra. Megtudhat­nánk erről többet?- A 2000. évi első találkozón a Keresztúr nevű települések képviselői úgy gondolták, hogy valóban, ahogy a rákoskereszt­úriak helyesen megfogalmaz­ták, a rendezvény által nem csak a „nevünk köt össze” szlo­gen valósul meg, hanem a tele­pülések közössége szövetség­ként is működni fog.- Volt olyan tavalyi program, ami az idén megismétlődött?- Az első és a második talál­kozó alkalmával is megrende­zésre került a jegy­zők, polgármesterek illetve a képviselők szekcióülése. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan jellegű ba­ráti találkozás volt, ahol megismerhettük egymás problémáit, sikereit.- Ön szerint mi az üzenete a találkozó­nak?- Hogy még vannak olyan „Keresztúrok”, akik csatlakoznak és úgy gondolják, hogy segíteni kell egymáson és kell, hogy ennek a szövetségnek tagjai legyenek. Teljesen mindegy, hogy Magyarország határain belül, vagy azon kívül, lényeg az, hogy a Kárpát-me­dencében legyenek. Epress József „A szövetség létrejött” A találkozóval kapcsolatos ta­pasztalatairól az eseményt ko­ordináló alpolgármestert, Bar­na Andort kérdeztük.- Honnan ered a találkozó öt­lete?- Tavaly volt az első találko­zó Balatonkeresztúron, amit Bodrogkeresztúrral közösen rendeztek. A két település kap­csolata onnan indul, hogy 1999-ben, a tiszai árvíz illetve mellékfolyóinak árvizei idején M rogkeresztúrt is elöntötte a rog. A balatonkeresztúriak segíteni akartak az árvízkáro­sultakon és arra gondol­tak, hogy nem a „nagy kalap­ba” teszik meg felajánlá­saikat, hanem kiválasztanak egy települést és közvetlenül azt segítik, így esett a választás Bodrogke- resztúrra, mint „Keresztúr” nevű településre. Innen indult tehát a kapcsolat és az ő ötle­tük volt a találkozó, amit elő­ször 2000 szeptemberében va­lósítottak meg. Olyan jól sike­rült, hogy az ottani delegációk­nak a vezetői összeültek és megállapodtak, hogy folytatni kellene ezeket a rendezvénye­ket. Felmerült az a gondolat is, hogy ne csak a találkozók kere­tein belül ápolják a települések a kapcsolatokat, hanem hozza­nak létre egy szövetséget is.- Miként döntöttek úgy, hogy a második találkozót Rákoske­resztúr szervezi ?- Már Balatonkeresztúron felajánlottuk a rendezés elvi lehetőségét, amit a képviselő- testület később jóváhagyott. Megkértük a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvtudomá­nyi intézetét, hogy segítsenek felkutatni, hogy a tavalyi részt­vevőkön kívül még hol találha­tó „Keresztúr” nevű település. Kaptunk is 30 helységnevet, melyek egy része Erdélyben, Ausztriában, Kárpátalján és Szlovákiában található. De­cemberben kezdtük el a szer­vezést.- A meghívott települések kö­zül hányán jöttek el?- Végül is 17 település képvi­selői voltak jelen.- A meghívottak hány fővel képviseltették magukat?- Az első nap közel 700-an, a második nap kb. 600-an vettek részt. A létszám állandóan vál­tozott, mert voltak művészeti csoportok is, akik csak a fellé­pés idejére érkeztek.- Hogyan állt össze a találkozó költségeinek anyagi fedezete?- Az önkormányzat biztosí­tott a költségvetéséből 6 millió forintot. Szerencsére elég so­kan támogatták a rendezvényt, különböző kerületi cégek. Pá­lyázati forrásokat is igénybe vettünk (Fővárosi Önkormány­zat Idegenforgalmi Alapja, a Széchenyi-terv pályázatai, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatása) a kiadások fedezésére. Támoga­tott minket dr. Demszky Gábor főpolgármester is, aki a ren­dezvény fővédnöke volt.- A program zárásakor aláír­ták a „Keresztúr Nevű Telepü­lések Szövetségének" alapító­okiratát. Mi a lényege a szövet­ségnek?- A szövetség keretbe foglal­ta mindazt, amit ezek a találko­zók és a települések közötti kapcsolatok jelentenek. Ezeket a kontaktusokat kívánja a szö­vetség intézményesíteni. A cél egymás segítése, a különböző hagyományok megismerése, és ami még fontos, közös részvé­tel különböző - esetleg uniós - pályázatokon.- Milyen visszajelzéseket kaptak a rendezvényről?- A megnyilatkozásokból úgy érzem, hogy a vendégek elége­dettek voltak és jól érezték ma­gukat itt, a XVII. kerületben. Úgy láttam, hogy helytállt az a csapat, aki ezt a munkát felvál­lalta. Néhány nevet szeretnék kiemelni: Lipcseyné Horváth Ágnest a Dózsa Művelődési Ház munkatársát, aki főszerve- zőjei volt a rendezvénynek és Horváth Istvánné Julikát, a polgármesteri hivatal dolgozó­ját, aki az adminisztrációs ügyeket intézte. Az egész stáb olyan munkát végzett, ami va­lóban minden elismerést meg­érdemel. Epress J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom