Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. november / 10. szám

VÁROSHÁZA 9 önkormányzatnak végre jog­erős építésügyi hatósági ha­tározat lesz a birtokában, amely nélkül a felújítást nem lehet elkezdeni? Devánszkiné dr. Molnár Katalin válaszában kifejtet­te, hogy az engedélyezési el­járás akadálya a Maros mozi alatti terület telekegyesí­tésének elutasítása volt. En­nek oka az, hogy a telek­egyesítés végrehajtásához előbb le kellene bontani az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületet. Az erről szóló bontási határozat ta­valy született. A bontást megelőzően azonban gon­doskodni kellett az épület­ben lakók elhelyezéséről, mely csak részben valósult meg. Az egyik bérlő a szá­mára felajánlott és általa elfogadott lakásba nem haj­landó átköltözni. Az ügy a bíróságon kell, hogy rende­ződjön, csak azt követheti a végrehajtás kérése. Az épí­tési engedélyt abban az eset­ben lehet újból megkérni, ha a bontást követő telekszabá­lyozás jóváhagyása is meg­történik. *A képviselő elfogadta a választ, de hozzátette, hogy mielőbbi rendezésre vár a probléma, hiszen az önkor­mányzat „mindkét bérlemé­nyében ketyeg az óra”, eset­leg másik lakás felajánlása segíthet megoldani a gondot. Másik lakás azonban nem áll rendelkezésre, az üggyel folyamatosan foglalkozik az önkormányzat - mondta vé­gül a polgármester. Dr. Dombóvári Csaba to­vábbá interpellációt nyúj­tott be Devánszkiné dr. Mol­nár Katalin polgármester­hez a Fuchs-kastély haszno­sításával kapcsolatban. A képviselő interpelláció­jában így fogalmaz: „Tíz éve, 1990 őszén a rendszer- váltó pártok helyi program­jaiban, célkitűzéseiben fon­tos helyet foglalt el az egy­kori MSZMP-székház, azaz a Fuchs-kastély közösségi­kulturális célú hasznosításá­nak kérdése. Akkor sokan úgy terveztük, hogy - a kul­túra szolgálatában - a Fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókkönyvtárát kel­lene ide átköltöztetni az Új­lak utcai iskola épületéből.” A képviselő továbbá hivat­kozott a polgármesternek a Kincstári Vagyonigazgató­sághoz intézett levelére, hogy az adja az ingatlant az önkormányzat használatába, „mert ott a Gyermekjóléti Szolgálatot, a Családsegítő Központot és a Nevelési Ta­nácsadót szeretné elhelyez­ni”. „Levelének megírása előtt miért nem kérte ki a képviselő-testületben képvi­selt politikai erők vélemé­nyét...” - fordult kérdésével végül a polgármesterhez. Devánszkiné dr. Molnár Katalin válaszában a követ­kezőket mondta: Amikor a Parlament elfogadta a párt­ingatlanok helyzetének ren­dezéséről szóló törvényt, úgy gondolta, hogy a lehető leggyorsabban be kell nyúj­tania az önkormányzat igé­nyét a kastélyra, mint az egyik legjelentősebb régi épületére a XVII. kerület­ben. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzattal és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral ez idő alatt már nem tudott egyeztetni, olyan célokat jelölt meg, amelyek támogathatók, de vélhetően ezek a célok, ha realizálódik a kastély átvételének lehető­sége, a saját elképzelések szerint megváltoztathatóak. A polgármester úgy nyilat­kozott, ha a testület jónak látja, ő megkeresi a kerületi főkönyvtárat igényfelmérés céljából, továbbá arról tájé­koztatta a jelenlévőket, hogy a Kincstári Vagyonkezelő azt válaszolta, hogy ameny- nyiben más törvényes igény kielégítésére nem kell fel­használni a Fuchs-kastélyt, úgy jelzik azt. Dr. Dombóvári Csaba sze­rint testületi döntésre lett volna szükség arra vonatko­zóan, milyen célú hasznosí­tást látnának szükségesnek a képviselők a kerület egyik legértékesebb ingatlanában. Ezért nem fogadta el a pol­gármesteri választ. A testü­let többsége azonban jóvá­hagyta azt. Városrészi önkormányzatokat!? Dr. Dombóvári Csaba rákosligeti képvi­selő (Fidesz) városrészi önkormányza­tok létrehozását szorgalmazta a legutób­bi ülésen. Előterjesztésében ezt írja: Az önkormányzás egy adott közösség joga az önigazgatáshoz, saját ügyeinek önálló intézéséhez. Ez a jog kollektív jog, azaz a közösséget illeti meg. A helyi önkor­mányzatokról szóló törvény már szól azokról a városré­szekről is, amelyeknél sajátosságaik alapján indokolt le­het bizonyos önkormányzati jogosítványok részükre - meghatározott keretek között - történő átruházása. Az így létrejövő városrészi önkormányzatok az adott tele­pülési önkormányzat keretein belül működő, meghatá­rozott ügyekben önállóan eljárni jogosult testületek, me­lyek révén újabb döntési szint alakul ki a választópol­gárok és a települési önkormányzat képviselő-testülete között. A XVII. kerület több, saját múlttal és saját ha­gyományokkal rendelkező karakteres városrészből áll. Az itt élők lokálpatriotizmusa jellemző módon elsősor­ban szűkebb környezetük, saját városrészük iránt nyil­vánul meg. A kötődést, tenni akarást és áldozatvállalást - a helyi társadalom önszerveződő képességének erősí­tése végett - minden lehetséges módon támogatni kell. Ennek egyik formája a városrészi önkormányzat, melyet képviselőkből és más választópolgárokból lehet létre­hozni, vezetője települési képviselő. A rákosligeti képvi­selő szerint a városrészi önkormányzat működési terüle­tén támogathatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolását, művészeti értékek létrehozását, meg­őrzését, egyetértési jogot gyakorol egyes ügyekben, tá­mogathatja a sportegyesületeket, gondoskodik a köz­hasznú zöldterületek fenntartásáról, véleményezési és javaslattételi joggal élhet a városrészt érintő kérdések­ben. Működési költségeiket alapvetően a bizottságok működéséhez kapcsolódó költségekkel alapul véve le­het tervezni. Dr. Dombóvári Csaba úgy véli, a városré­szi önkormányzatok létrejöttének talán legfontosabb eredménye az lehet, hogy általuk újabb döntési szint alakul ki a választópolgárok és a települési önkormány­zat képviselő-testülete között, s így bizonyos döntésho­zatalok a képviseleti demokrácia keretei között is köze­lebb kerülhetnek azokhoz, akiket a döntések érintenek. Az ülésen elmondhatta véleményét dr. Kálnoki- Gyöngyössy István, a Rákosmenti Polgári Kör képviselője, aki kihangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság a demokrá­cia alapintézménye, ezzel együtt a civil szervezetek azt tá­mogatják, hogy minél könnyebben, minél demokratiku- sabban menjenek a kerületben a dolgok. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ennek az elhatározásnak forintok­ban meghatározó hatásai vannak, így szükségesnek látja kidolgozni a megfelelő feladat- és hatáskört - ez vajon mennyire gyorsítja, változtatja meg a dolgok menetét - és annak költségvonzatát a végső döntés előtt. Azt javasolta, hogy a kerületi lakosok népszavazással dönthessék el, le­gyenek-e városrészi önkormányzatok. A képviselő-testület hosszas vita után végül felkérte a polgármestert, hogy a városrészi önkormányzatok létre­hozása érdekében 2001. március 15-ig dolgoztasson ki koncepciót, melyben szerepel ezek létrehozásának és működtetésének várható költségkihatása és a működési módok összes változata. (Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom