Hírhozó, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-15 / 1. szám
HÍRHOZÓ a 1994. JANUÁR 15. U SZEMELVÉNYEK a Dózsa Művelődési Házban 1993. október 29-én megtartott rákoskeresztúri lakossági fórumról Kátai Péter alpolgármester röviden tájékoztatja a megjelenteket a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elmúlt évben végzett munkájáról:-A szociális rendelet megalkotásáról, annak céljáról, általa biztosított lehetőségekről.- felszíni vízelvezetés tervezési feladatairól, kivitelezés várható területeiről.- környezetvédelmi problémákról (Rákos patak szennyezettségének, illegális szemétlerakóhelyek megszüntetésére tett és teendő intézkedések, közterületfelügyelet létrehozása)- oktatásügyről (8 osztályos gimnázium, ŐRT iskola, 4 osztályos gimnázium, közgazdasági szakközépiskola létesítése) Ezután felkéri a megjelenteket, kérdéseiket tegyék fel: Tóth György (Pesti út 34.) Köszönetét mond Szűcs Zoltán képviselő úrnak, mert a közmeghallgatáson kért kaput a képviselő úr megrendelésére felszerelték. A Pesti út 34/a sz. lépcsőházból több lakó megkereste azzal a panasszal, hogy az ott működő zöldséges kisiparos nem engedi becsukni a kaput, ezért a ház átjáróként üzemel a továbbiakban is. Mondták, hogy a kaputelefon nem lett kihelyezve a kapun kívülre. Elmondja továbbá, hogy október 27-én bejelentette a Lakás 17. Kft-nek, hogy lakóházuk belső udvarán régóta nincsen világítás, a világítást szabályozó órának az átállítását is kéri a jelenlévő Horváth Lászlótól. Köszönetét mond Kánya László képviselő úrnak az Akácvirág utcai iskolába járó gyerekek szüleinek nevében, mert ott olyan iskolatípus alapjait rakták le, ahol gyermek és szülő egyaránt jól érzi magát. Panaszolja, hogy a Lakás 17 Kft. által szervezett legutóbbi faültetésről viszonylag későn értesült, megdöbbentette az azon a napon elültetett fa mennyisége. Itt hívja fel a figyelmét Horváth Lászlónak, hogy a Rákosmenti Környezetvédő Egyesülte szívesen segítene a jövőben a faültetési akcióban, hiszen egy napon átlagosan 100 db fát tudnának elültetni. Elmondja, hogy jövő héten szombaton az Óbudai Hajógyári Szigeten fognak fát ültetni. Kátai Péter a fentiekre reagálva elmondja, hogy találkozott olyan lakókkal is, akik hábo- rogtak azért, mert a becsukott kapuk miatt nem tudnak átjárni. Kéri a Rákosmenti Környezetvédő Egyesülettől, hogy elsősorban a kerületben nyújtsanak segítséget. Megemlíti pl. a Strázsahegyre elmúlt évben meghirdetett szemétgyűjtésen az egyesület - a meghívás ellenére - nem vett részt. Horváth László a Lakás 17. Kft. vezetője: Sajnálja, hogy Tóth úr későn értesült a faültetésről, mert biztosan hathatós segítséget tudott volna az egyesület nyújtani a faültetésben. A Kft. újságjában, a Rákosvidék c. lapban is meghirdették ezt a faültetési akciót. Tervezik a faültetés folytatását a jövőben is és számít Tóth úr segítségére. A belső udvar közvilágításában - tekintettel arra, hogy közterület - a Kft. valószínű segíteni nem tud, de megvizsgálja ennek a lehetőségét. Kifogásolja, hogy a kapu felszereléséről előzetesen nem kapott értesítést, ezért az ott folyó dolgokat sem tudta kellően figyelemmel kísérni (pl: kaputelefon stb.) Elmondja, hogy a zöldséges és a lakótársak közötti vitában közvetíteni fog, szeretné, ha létrejönne egy ésszerű kompromisszum. Szűcs Zoltán elmondja, hogy a ház mindkét oldalán szeretett volna kaputelefont, de ezt a zöldséges akadályozta meg. A lakók ezen felháborodtak, továbbá azon is, hogy a zöldséges alkoholt is árul. Ez az épület önkormányzati tulajdon. Véleménye szerint az ott lakók érdekeit figyelembe kellene venni, bár nem tudja, hogy mennyi a zöldségüzlet bérleti díjából az önkormányzat bevétele. Meg kellene szüntetni a bérleti szerződést, hogy a zöldséges nem tudja terrorizálni az ott élő családokat. Horváth László: A szóbanforgó lakások értékesítése folyik, majd a tulajdonosok döntik el, hogy szükségük lesz-e a bérleti díjra, vagy felmondják a szerződést. Tóth György idézi a Lakás 17. Kft-tői Kocsis Iván levelét, miszerint azért nem építik be a lakóházba a 4 db kaput, mert az ott működő iparosok tevékenységét gátolná. Ebben a levélben szerepel még az is, hogy a Lakás 17. Kft-nek nincs annyi pénze, hogy 3.000,- Ftért locsolótömlőt vásároljon a lakóházuknak. Ismeretlen lakó panaszolja, hogy szobaszámok alapján fizetik a lakók a víz- és csatornadíjat és nem a lakók száma szerint, ezt méltánytalannak tartja. Kátai Péter: miniszteri rendelet alapján történik a víz- és csatornadíjak megállapítása, véleménye szerint sem túl szerencsés, hogy a szoba$zámok alapján történik a díj megállapítása de a rendelettől nincs lehetőség eltérni .Csak az a lehetősége marad az önkormányzatnak, hogy megkeresi az árhatóságot, hogy kezdeményezze a miniszteri rendelet módosítását. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a családiházak csatornadíjával kapcsolatban már van a testületnek határozata, melynek alapján próbálják az illetékeseket arra rábírni, hogy a téli időszakban fogyasztott víz kétszerese képezze a csatornadíj mértékét. Barna Andor önkormányzati képviselő, az SZDSZ XVII. kerületi szervezetének elnöke bejelenti, hogy most kapták a hírt, miszerint az MDF XVII. ker-i szervezetének székházát az éjszaka folyamán feldúlták, értékes holmikat vittek el. Kifejezte az SZDSZ nevében sajnálatát és felháborodását. Kátai Péter ,mint az önkormányzat egyik vezetője szintén csatlakozik az előző nyilatkozathoz. Véleménye szerint nem szabad engedni, hogy ilyen szélsőséges cselekmények teret kaphassanak, messzemenően elítéli a cselekményt. Dr. Póka Géza kereszténydemokrata képviselő csatlakozik az előtte felszólalókhoz. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy sikerült több, mint egyéves munkával - úgy elindítani a földkárpótlást, hogy probléma nem volt. Subotics Gyula (Ferihegyi út 52. sz.) Most amikor a magántulajdon elleni cselekmény minden jóérzésű ember felháborodását vonja maga után, megragadja az alkalmat, hogy ugyancsak egy magáningatlan elleni akcióra hívja fel a figyelmet, amit viszont az Önkormányzat követ el. Többeknek a magáningatlanáról van szó, többek között a sajátjáról is, ami a Ferihegyi út 52. sz. alatt van. Elmondja, hogy még a rendszerváltás előtt kb. 40 éve ez az ingatlan építési tilalom alá került, ami azt jelentette, hogy ezzel és még több tucat magántulajdonban lévő ingatlannal a tulajdonosai nem tudtak semmit kezdeni. Nem építhettek rá, nem adhatták el stb. A tu- lajdonosk úgy gondolták, hogy a rendszerváltás után ez a helyzet rendeződik, de csalódtak ebben az elképzelésben, mert három óv elteltével sem történt semmi konkrét dolog, ígérgetésen és halogatáson kívül. Szeretné ezért, ha most azok, akik az MDF ingatlana elleni akciót elítélték, ítéljék el ezt az akciót is. Ebben az esetben ugyanolyan, vagy még rosszabb a helyzet, mert egy kisember ingatlanáról van szó, amelyre rátelepszik valaki. Elmondja, ha hagynák, hogy szabadon rendelkezzen az ingatlanával, esetleg vállalkozásba kezdene és több embernek tudna munkahelyet teremteni. Kérdezi, hogy az Önkormányzatnak milyen elképzelése van az ingatlannal kapcsolatban és az a közeljövőben realizálódik-e? Kéri, hogy oldják fel az építési tilalmat, vagy most sajátítsák ki, de azonnal. Kátai Péter tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az építési korlátozást a Fővárosi Önkormányzat hozta és jelenleg is ő az illetékes ebben. Az érvényben lévő jogszabályok szerint, ha a Főváros ezt az építési tilalmat fenn akarja tartani, akkor ennek megfelelő anyagi konzekvenciái vannak. Tájékoztatja továbbá arról is, hogy próbáltak olyan befektetőket keresni, akik ezen a területen valamilyen, a kerület számára is előnyös beruházást végeznének, de sajnos ilyen vállalkozó nem volt a szanálás hatalmas összege miatt. Dr. Nagy István aljegyző: Az MDF székház elleni atrocitás és az építési tilalom elrendelése között lényeges különbség van. 1994-től lép életbe az a rendelet, hogy az építési tilalmat elszenvedettek egy bizonyos időn túl kártérítésre jogosultak. Ezzel a konkrét esettel kapcsolatban elmondja, hogy ez a terület távlati elképzelés miatt van építési tilalom alatt a kerületközpont céljaira fenntartva. A Képviselő-testület - éppen azért, hogy csak a legminimálisabb sérelem érje az itteni tulajdonosokat - közel egy éve döntött a kerületközpont részletes rendezési tervének az elkészíttetéséről. Amikor ez a terv elkészül és a testület elfogadja, akkor kérheti a Fővárosi önkormányzatot, hogy csak ennek a rendezési tervnek az alapján tartsa fenn az építési tilalmat, amely után a megfelelő kártérítést természetesen
