XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-03-18 / 6. szám

1 O M°ZA|K Hagyományőrzés Húsvéti ünnepkör 20JIGí^n^ A kisze, a villő és a pilátusverés A húsvét időpontját 325-ben, a niceai zsinaton döntötték el: a ta­vaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (idén ez március 27-re esik). A húsvéti ünnepkör szokásait bemutató írá­sunk első részében virágvasárnap­tól nagyszombatig elevenítjük fel a hagyományokat, majd következő számunkban húsvét vasárnaptól fehérvasárnapig is körbejárjuk a je­les napokat. Virágyasámap (idén március 20.) Jézus jeruzsálemi bevonulásá­nak emlékét ünnepeljük a húsvét előtti vasárnap. A VII. századtól pálmát szenteltek ezen a napon. Magyarországon ezt a barka he­lyettesíti. A virágvasárnapi barka­szentelés ugyan egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barkát fel­használták rontás ellen, gyógyítás­ra (virágjainak elfogyasztása), jós­lásra (állatszaporulat = a barka vi­rágjainak száma), villámcsapás és tűzvész ellen (kapufélfára tűzött barkával) is. Az ágakat egy évig őr­zik, majd tűzbe vetik, hamvazó­szerdán ezzel a hamuval fognak hamvazkodni. Virágvasárnaphoz két leányszo­kás kapcsolódott. Az egyik a kisze- járás vagy kiszehajtás. A kisze egy menyecskének öltöztetett szalma­báb. A lányok énekelve végigvitték a falun: „Zöld ág, zöld ág, zöld le- velecske,/Nyisd ki uram kapudat, hadd bújjak át rajta.” Majd a falu végén levetkőztették, szétszedték és vízbe dobták a kiszét. Más he­lyen elégették a bábut, és utána kö­rültáncolták a tüzet. A bábu a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A másik e naphoz köthető lány­szokás a villőzés. A villőzés fő kel­léke a különböző nagyságú villőág vagy villőfa, melyet felszalagoztak, kifújt tojásokkal díszítettek. A 8-10 fős csoportok ezt vitték magukkal, és ismerősök, rokonok ablakai alá mentek, énekeltek. Volt, ahol összekötődött ez a két szokás: a kisze kivitele a tél lezárá­sát, a villő behozatala a tavasz meg­érkezését jelentette. Nagy csütörtök (idén március 24.) Ezen a napon megszűnik a ha­rangozás, mert a „a harangok Ró­mába mennek”. A szertartásra ke- repeléssel hívogatják az embereket. A kereplő gyerekek munkájukért adományt gyűjtöttek. A kerepelés szokásában az ősi, gonoszűző za­jos, hangos szokásokra ismerhe­tünk. Ugyancsak zajkeltéssel járó szokás volt, hogy a gyermekek a templomban nagy lármát csaptak, verték a padokat vagy a templom ajta­ja előtt k fel- Á halmozott ládákat, padokat. Ez az úgynevezett pilátusverés. Nagypéntek (idén március 25.) A pénteki napot általában sze­rencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket, mely a keresztény egyházban Jézus megfeszítésének emléknapja. Nagypénteken nem szítottak tüzet, nem sütöttek ke­nyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Általában tiltották az állattartás­sal kapcsolatos munkákat. A föld­művelésben ugyancsak jellemző a tiltás, de annak ellenkezője is. „Krumplit legjobb húsvét nagyhe­tén vetni” — tartották. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó ta­vaszt jósolnak. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a beteg­ség. A nagypénteken hajnalban ho­zott vizet rózsavíznek, hollóvíznek nevezik. Az ilyen víznek a külön­böző magyarázatok szerint szép­ség-, egészségvarázsló, gyógyító erőt tulajdonítottak. Nagyszombat (idén március 26.) A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, ennek ezen a napon jött el az ideje. Gyerekjátékként is fennmaradt ez a szokás. Harang­gal, csengővel a nyakukban szalad­ták körbe a házat: „Kígyó, béka, tá­vozz el a háztól!” A ma is gyakorolt húsvéti nagytakarítás szokása in­nen ered. Nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka sokfelé ismert volt egy házasságjósló szokás. A lány este megmosdott, de nem törülkö­zött meg, a törülközőt a párnája alá tette. Ügy hitték, a legény, aki ál­mában letörli az arcát, az lesz a jö­vendőbelije. A tűzgyújtás hagyományát pe­dig ez a játékdal őrzi: „Tüzet vi­szek, nem látjátok, ég a ruhátok, / ha látnátok, oltanátok.” Évente a hagyomány szerint egy új tüzet szí­tottak elődeink, ennek is nagy­szombat volt az ideje. Boldog, békés ünnepeket! ■ Kassai Gizella Ingyenes hallókészülék t átvizsgálás Hallókészülék egyéni illesztek Uszodai védd füldugó „A csend hangja” dunr Hallásközpont Teli akcióink Az akció 2016. március 31-ig tart. Auris Hallásközpont Kft. 1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 15. www.aurishallaskozpont.hu Tel.: 06 1 798 9999 Mobil: 06 30 925 9689 info@aurishallaskozpont.hu E-MAIL: MAIB ÉK0ZSZQlGALTATO.BP13.Hy prrnininr TnirniihTnfrnmTTniitiTiUTHTnmniTiTni hithhmh wnifiiitiéiMiwiiiiiiiiiiiWiiwii'iiinwémruiii nj nniniJ Találd ki! Fülem hosszú, bundám selymes, a farkincám pöttöm. Húsvétkor a gyereksereg nagyon várja a jöttöm. Mi az? Kedves Gyerekek! Megfej­téseit március 28-ig várjuk el­érhetőségeinkre, melyeket az impresszumban találhattok. A helyes megfejtők között ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki! Előző számunk megfejté­se: gólyahír. Nyerteseink: Borbély Abigél, Szőke Viktória. CSAPATOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJU I 0 01 TAVASZI - ŐSZI RENDSZERŰ KISPÁLYA LABDARUGÓ BAJNOKSÁGUNKRA 2*21 PERCES MÉRKŐZÉSEK HÉTFŰI JÁTÉKNAPOM BAJNOKSÁG HELYSZÍNE: 1138 HP. ÚJ PALOTAI ÚT 1 ERVEZETT KEZDÉS: ÁPRILIS 4. Inevezni a részvételi dIi befizetésével MARC. 24-16 A BAJNOKSÁG HELYSZÍNÉN LEHET. Bl INFORMÁCIÓÉRT OLVASD DE OKOSTELEFONODDAL A QR-KQDOT! j ~\\ XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom