XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-04-11 / 7. szám
Hagyományőrzés Húsvét - lücsülkodástól a komatálig A tavasz illata Bár a „hivatalos" húsvé- tot a múlt hétvégén mögöttünk hagytuk, a nép- hagyományok szerint azonban ezzel még nem ért véget az ünnep. A hús- véthoz kapcsolódó szokásokat bemutató sorozatunk második részében húsvétvasárnaptól fehérvasárnapig elevenítjükfel az ünnepkör gazdag hagyományát. A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinaton döntötték el: a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap, idén ez március 27-ére esett. A húsvéti ünnepkör szokásait bemutató sorozatunk második részében húsvétvasárnaptól fehérvasárnapig elevenítjük fel az ünnepkör gazdag hagyományát. Húsvétvasárnap Nagyszombat éjjel, húsvétva- sárnapra virradóra egyházi külsőségek között, énekelve, imádkozva történt a határjárás. Két célja volt: a tavaszi vetések mágikus védelme puskalövéssel, dobpergéssel, sípszóval, valamint a közösség fiatalabb tagjaival megismertetni a határjeleket. Megújították a határhalmokat, az útjukba eső mezei forrásokat kitakarították. Fontos szerepe volt a víznek. Úgy gondolták, ha napfelkelte előtt vizet öntenek a keresztútra, az hasznos a jégeső és a különféle veszedelmek ellen. Aki hamarabb merített vizet, az szerencsés lett. Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket fogyasztottak: húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, bort, amit a katolikus hívők szentelni vittek a templomba. A szentelt ételek maradékát sokféleképpen felhasználták. Volt, ahol a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen, a kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Tűzbe is vethették az ételmaradékot a túlvilágiak számára vagy elásták a ház tövében, hogy az megvédi őket a bajtól és a villámcsapástól. A húsvéti zöldágjárás a tavasz behozatalát jelentette. A lányok a templom elől indultak. Az első két lány zöld ágból kaput tartott a többinek, hogy átbújhassanak. Az éneket addig ismételték, míg a falun végigértek. Húsvéthétfő A víz tisztító, termékenységvarázsló erejének hite az alapja a húsvéti locsolásnak. Régen vízbevető, vízbehányó, öntöző hétfőnek nevezték ezt a napot, ami arra utal, hogy a lányokat a kúthoz, a vályúhoz hurcolták és vödörszám hordták rájuk a vizet. Máshol „Ha az utcán ment egy leján, a legények háturról odaoroszkodtak, s egy kandér, vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak”. Néhány helyen már előző este a legények meglátogatták a lányos házakat, ez volt a tojáshajtás. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott elkészítették a tojásrántot- tát és megették. A héjat anrfak a lánynak a háza elé szórták, akire valamiért haragudtak. A két világháború között vált általánossá a szagos vízzel történő locsolás. A legény először egy vödör vízzel öntözte a szeretőjét, majd a lány átöltözött, és azután szagos vízzel is meglocsolta. Az 1940-es évektől szelídült meg a szokás, a legények kölnivel és locsolóverssel állítanak be a lányokhoz. Néhol locsolás helyett vagy locsolás előtt a vesszőzés volt szokásban. A sibának nevezett korbáccsal vesszőztek: „Keléses ne légy, / Bolhásos ne légy,/Esztendőre még frissebb légy!” Mind a locsolás, mind pedig a vesszőzés jutalma az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A húsvéti tojások a gyerekek kezén játékszerré lettek. A két szemben álló játékos összekoccantja a tojásokat, akié sértetlen marad, elnyeri a másiktól a törött tojást. Húsvétkedd Húsvétkedd a visszalocsolás napja. A lányok végigállták az út két oldalát, aki arra jött, ráfizetett. Fehérvasárnap A húsvéti ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap, néhol mátkáié vasárnap, idén április 3. Erre a napra a barátságkötés szokása esik, a ko- málás, mátkálás szokása. A komavagy mátkatálon (képünkön) lehetett hímes vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs, perec, bor. A komatálat a nagyobb lányok személyesen vitték el, de akár kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz, a következő verssel bekö- szöntve: „Komatálat hoztam/Fel is aranyoztam/Koma küldte ko- mának/Hogy váltsa ki magá- nak./Ha nem váltja magá- nak/Küldje vissza komának.” A kapott ajándékokat, ha elfogadták, kicserélték. ■ Kassai Gizella A kutyák szívférgessége A szívférgesség sokáig csak a Dél- Európába utazó kutyák betegsége volt. A globális felmelegedés miatt terjesztői, bizonyos szúnyogfajták északabbra is előfordulnak, így ez a betegség hazánkat is elérte néhány éve. A szúnyog a szívféreg lárváját vérszívás közben veszi föl a fertőzött kutyából és a következő csípéskor „adja tovább” a másiknak. A lárvákból néhány hónap alatt kifejlett (20- 30 cm hosszú!) férgek lesznek és a tüdő nagy ereiben, súlyos esetben a jobb szívfélben élősködnek. A betegség tünetei kezdetben köhögés, nehézlégzés, később gyengeség, szívelégtelenség lehetnek. A fertő- zöttséget az állatorvos vérteszttel tudja kimutatni. Ha a teszt pozitív, további vizsgálatok szükségesek, és terápiás tervet kell készíteni. A gyógykezelés nehézsége abban áll, hogy ha megfelelő készítménnyel el is pusztítjuk a kifejlett példányokat, azok az erekben tovasodródva trombózist, érelzáródást okozhatnak, ami legalább annyira veszélyes, mint az élő szívférgek jelenléte. Mivel a betegség gyógykezelése meglehetősen kockázatos, érdemes a megelőzésre fektetni a hangsúlyt: tavasztól őszig kutyánkat szúnyogok elleni cseppekkel ajánlatos kezelni. ■ Dr. Nagy Czirok Gábor ÁLLATORVOS, BIOVET Állatgyógyászati Központ 2G16. ÁPRILIS 1.XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Teremevezés Nátán sportsikere Nagyszülői példa Kiváló sporteredményt ért el februárban a Vizafogó Általános Iskola negyedik osztályos tanulója, Németh Dávid Nátán. Az országos teremevezős bajnokság döntőjében korosztályában második helyezett lett. Ez azért is komoly siker, mert a versenyben hozzávetőleg tízezren indultak. Bár Nátán azelőtt sosem gyakorolta a teremevezést, a jó szereplés talán mégsem véletlen: a kisfiú sportcsaládba született. Az áprilisban tizedik születésnapját ünneplő Nátánnal a nagypapa, Kántor Sándor irodájában találkoztunk. Ahogy mesélte, iskolájában — a 2006-ban született fiúk között — az evezős ergométeren ő volt a leggyorsabb: két perc tizenhat másodperc alatt teljesítette az ötszáz méteres távot. Ezzel bekerült a Pannónia iskolában rendezett kerületi döntőbe. A táv ezúttal is ötszáz méter volt. O taktikusan versenyezve — az elején lassabban, a végén pedig erőteljesen húzva - most is első lett. Aranyérmet kapott, és ezzel jogot nyert arra, hogy elinduljon az országos versenyen. Ez pedig február 13-án történt. Nátán most is kitett magáért: két perc huszonöt másodperces eredménnyel a második helyet szerezte meg. Ezek után joggal adódik a kérdés: vajon lesz-e bármilyen folytatás? Mint megtudtam, noha az ergométer teljesen új volt számára, a sport azért eddig sem állt távol tőle. A többi között egy évig dzsúdózott a Honvédban, kipróbálta a gerelyhajítást a Tüzér utcai pályán, és „természetesen” ő dobta a legnagyobbat, nyaranként pedig részt vesz a Honvéd úszótáborában. Tavaly lefutotta a két és fél kilométeres maratont, és tizenegy perc ötvenhat másodperc alatt teljesítette a távot. Most azt mondja, lenne kedve igaziból, vagyis a vízen is kipróbálni az evezést. A szülei már utána is néztek, hol lenne erre lehetőség. Ez valószínűleg — legalábbis kezdetben - heti kétszeri edzést jelent majd. Mindenesetre jól be kell osztania az idejét, mert zenét is tanul: három éve zongorázik és szolfézs- ra is jár. Akárcsak a sportban, a zene sze- retetében és művelésében is követi nagyszülei példáját. A ma nyolcvannegyedik évét taposó Kántor Sándor, aki immár több mint húsz éve a XIII. kerületi Visegrádi utca 89—95. Lakásszövetkezet elnöke, az ötvenes évek elején hazánk első profi vízilabda-játékosainak egyike volt. Később edzőként ő nevelte ki Molnár Endrét, az 1976-os montreali olimpia bajnokcsapatának tagját. Aztán vízilabda-játékvezető lett, és mint ilyen, bejárta a fél világot. A Testnevelési Főiskola mellett elvégezte a Számviteli Főiskolát is. Civilben dolgozott a többi között a Belkereskedelmi Minisztériumban, volt miniszteri biztos, végül a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatójaként ment nyugdíjba a rendszerváltozás után. Éppen az idén ünnepük hatvanadik házassági évfordulójukat feleségével, aki szintén sportoló volt: asztaliteniszezőként a Világkupa III. helyezéséig jutott. Mindketten nagy zenekedvelők, és annak idején jól zongoráztak. Egy lányuk született: Gabriella, Nátán édesanyja. Ami pedig a tízéves kisfiút illeti, a benne rejlő testi és lelki energia remélhetőleg a jövőben további sportsikerekre predesztinálja. ■ Csop V.
