XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-04-11 / 7. szám
XN|^<erü^^hírndi<^^^2^^^^ápriu^1^ Mozaik C^ Fats Jazz Band Ismét a XIII. kerületben a szomszéd sikeres zenekara Visszatérő kedvenceink Márciusban Bécsben, áprilisban már Budapesten koncertezik a szlovákiai Fats Jazz Band zenekar. A kilenctagú, nagysikerű együttes eredeti swingzenét játszik és énekel, a 30-as, 40-es évek máig kedvelt swinghagyományát keltve új életre, de megőrizve annak egyedi hangzását, öltözékeit, atmoszféráját. A Pozsonyi Piknik kedvelői számára biztosan nem cseng ismeretlenül a Fats Jazz Band neve, mivel az elmúlt három évben a zenekar rendszeres fellépő volt a fesztiválon. Bár a Fats Jazz Band mégnem is olyan rég létezik, nemcsak Szlovákiában, de számos más európai országban is rendszeresen kapnak felkéréseket. Magyarország mellett Csehországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Horvátországban is gyakran koncerteznek, sokan kedvelik a zenéjüket. Aki pedig még nem ismerné: a Fats Jazz Band egy első osztályú, 9 tagú swingzenekar, amely a száz évvel ezelőtti zenei világba és életérzésbe repíti el a hallgatóságát. Koncertjeiken eredeti swinget játszanak, abból a korból, mely az elegancia, a csillogás és a vérforraló partik világa volt. Segítségükkel bárki átélheti a korabeli, különleges élményt ma is. A Fats Jazz Band műsorán a 30- as, 40-es évek amerikai jazz zenéjének leglegendásabb számai szerepelnek. A zenekar repertoárján a névadó Thomas „Fats” Waller, a legjelentősebb amerikai jazzlegen- da szerzeményei mellett olyan neves jazz-zenészek számai is ott vannak, mint Louis Armstrong, Teddy Wilson, Billie Holiday, Clarence Williams, Ella Fitzgerald, Tommy Dorsey és mások. Arról, hogy milyen hangulatot tudnak teremteni, most bárki meggyőződhet. Hazájukban, Szlovákiában egyébként táncos eseményeket is tartanak, melyek a „Presburger swing evenings” nevet viselik. Ilyenkor nemcsak a zenekar ad sokat az öltözékére, de a rajongóik is korabeli ruhákba öltöznek, hogy újra átéljékközösen a korabeli világ varázslatát. A zenekar tagjai: Ladislav Fancovic: zongora, altszaxofon, bandleader, Michal Matejka: gitár, Eubomír Kamensky: trombita, piszton, Patrik Ficor: dob, Branislav Belorid: harsona, Pavol Kusík: nagybőgő, Pavol Hod’a: klarinét, tenorszaxofon, Jana Dekánková: ének, Matús Uhliarik: ének, zongora. AFats Jazz Band koncertje április 8-án, péntek este 19 órától az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban látható. A XIII. Kerületi Kártyával érkezők 10 százalék kedvezményt kapnak a helyszínen a belépőjegy árából. ■ BNP Pészah Zsidó húsvéti hagyományok A természet éledése A zsidó húsvét — az egyiptomi kivonulás ünnepe —, akárcsak a keresztény húsvét, mindig tavasszal, a természet éledésével párhuzamosan kezdődik, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe is. Idén április 22-én este kezdődik. A történet, amely a pészahra utal, a zsidó történelem fontos része, a hétköznapi liturgiában is több alkalommal előkerül, abból kifolyólag, hogy ez a kovásztalan kenyérnek is az ünnepe. Ugyanúgy, ahogyan a keresztények húsvét előtt, a zsidó házakban is megkezdik a tavaszi nagytakarítást. A zsidók az ünnep előtt minden erjedésre alkalmas élelmiszertől megtisztítják lakásaikat. A konyhát erre a nyolc napra teljesen át kell alakítani. Amit egész évben használnak edényt, evőeszközt, ebben az időszakban nem vehetik elő. A pészah első két napján az egyiptomi kivonulásról emlékeznek meg a hívek, míg az utolsó két napján a Nádas-tengeren való átkelésről. A második világháború előtt a Széder este családi környezetben zajlott, azóta pedig inkább a közösségben, az úgynevezett nagycsaládban rendezik. A szertartásnak mindig van egy házigazdája, aki előtt az asztalon van egy úgynevezett Széder tál. Erre jelképes dolgokat tesznek, például sós vizet, amely a rabszolgamunka könnyeit jelképezi, főtt tojást, amivel megkezdődik az étkezés, keserű füvet, amely szintén a rabszolgasorsra utal. Három darab pászkát, ezek közül a középsőt kettétöri a házigazda, majd a nagyobb felet további darabokra szedi, és elrejti azokat a többiek elől. A pászkának ezt a széttört részét ezután áfikománnak nevezik (a görög szó annyit jelent, hogy hozzátok elő a desszertet), a gyerekek izgatottan keresik, és miután megtalálták, a vacsora vége felé, az asztali áldást követően elfogyasztják.
