XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-04-02 / 7. szám

>OIU<ERÜ^TI^ Mozaik Két művész, számos kultúra és sokféle zenei stílus találkozik a Földünk hangjai elnevezésű koncerten április 24-én, az Angyalföldi József Attila Művelődé­si Központban (AJAMK). Horgas Eszter és Falusi Ma­riann közös estje izgalmas zenei és kulturális uta­zást ígér. ­Horgas Eszter fuvolaművésznő és Falusi Mariann énekesnő Földünk hangjait, zenéit, képeit szövik ösz- sze egy estté. Ezer hangszínnel, hangszerrel, a műfajok különböző nyelvén mondjákel saját benyomá­sukat a világról. Teszik ezt jól is­mert melódiákon és saját szerze­ményeiken keresztül. —Nem először lépsz a József Attila Művelődési Központ színpadára. — Már a legelső itteni fellépés al­kalmával azt éreztem, hogy nagyon közeli és baráti kapcsolat alakult ki az itteni közönséggel. Mivel igen sokféle előadás van párhuzamosan repertoáromon, mindig szívesen térek ide vissza egy-egy új műsor­ral. — Hogyan találtató\ egymásra Fa­lusi Mariannái? — Ez egy nagyon szép történet. Most már két és fél éve játsszuk együtt a Hét boszorka című mű­sort, ami egy kicsit színdarab, kicsit koncert, kicsit balett, nem is tudom a műfaját meghatározni. Ez egykor úgy indult, hogy felkérést kaptam, találjak ki a Margitszigetre Szent Iván éjjelére egy koncertet. Először azt gondoltam, hogy A1 di Meola gitárművésszel hozunk létre közö­sen egy koncertet, de hamar eszem­be jutott egy mesésebb elképzelés. Azt találtam ki, hogy a mesebeli 7- es szám köré kellene 7 előadómű­vészt egybegyűjteni, így született meg a „Hét boszorka”. Végül Pus­kás Tamás rendezte meg ezt a pro­dukciót, amiben együtt játszom nemcsak Mariannái, de Básti Juli­val, Pokorny Liával, Botos Évával, Tompos Kátyával és Pólyák Lillá­val is. Azóta is nagy sikerrel megy. A hét boszorkából az egyik Mari­ann. Engem elbűvöl a hangja. Rá­adásul a rekedtes és karizmatikus hang mögött egy angyali, nagyon jólelkű ember áll. — Hogyan jött létre a hétszemélyes estetek?- Amikor megszületett a fejem­ben az ötlet, hogy szeretnék egy es­tet, ahol bebarangolom a földet, be­járom a különböző nemzetek kul­túráját, egyből Mariann jutott eszembe alkotótársként. Úgy tű­nik, ez jó ötlet volt: egy erős előadás Horgas Eszter fuvolamúvésznő (fent) ás Falusi Mariann énekesnő (balra) közös estje izgalmas zenei utazást ígér született, amit a nézők nagy ováci­óval fogadnak országszerte, remé­lem, hogy Angyalföldön is így lesz. — A hallgatóság beutazhatja vele­tek aföldet. Van olyan kedvenc he­lyed, kultúrád, amit kiemelnél?- Hozzám nagyon közel állnak a latin zenék, a szenvedélyes, vir­tuóz, pörgős muzsika, ezért ezt mindenképp kiemelném. Közben az egyik legizgalmasabb dolog sze­rintem az előadásban az őserdők zenéje, amibe még a humort is si­került belecsempésznünk, hiszen a zenészeim nem átallanak akár ma­jomhangokat is kiadni... Egy má­sik része az előadásnak pedig Ma­riann személye miatt lett számom­ra nagyon izgalmas. Ez a tibeti ze­ne olyan, mint egy szertartás, és Mariann szinte sámánná válik éneklés közben... Az est alatt a kö­zönség nagyon szélsőséges állapo­tokat élhet meg. Van, amikor ösz­szeborulni kell és sírni, mert olyan témák kerülnek elő, mint például a gyermekéhezés. A következő pilla­natban mégis azt vesszük észre, hogy önfeledten bulizunk, mert megszólal mondjuk a flamenco ze­ne. Vagy épp egy kis rock, ami Ma­riannái talán kevésbé újdonság, de fuvolán rockot játszani mégiscsak ritkaságnak számít! ■ Bárd Noémi Polli AJAMK Horgas Eszter és Falusi Mariann közös estje Rockot játszani fuvolán Ujlipótvárosi Klub-Galéria Vágó Nelly alkotásai Jelmeztörléneti csodák Vágó Nelly Kossuth-díjas jelmez- tervező és képzőművész alkotásai­ból nyílt egyedülállóan izgalmas emlékkiállítás az Ujlipótvárosi Klub-Galériában. A művésznő, aki pályafutása során több mint 850 darabhoz tervezett jelmezt — és nemcsak a leg­jelentősebb hazai elis­meréseket kapta meg, de a legfon­tosabb kül­földi díja­kat is —, év­tizedeken át élt kerü­letünkben. A kiállításmegnyitót megelőzően emléktábla-avatás is zajlott otthona és alkotóműhelye, a Kassák Lajos utca 12. szám alatt, ahol Léner Péter, a József Attila Színház korábbi igazgatója mon­dott beszédet. Vágó Nellyt évtize­deken át foglalkoztatta ven­dégtervezőként a József At­tila és a Madách Színház is, ahol világirodalmi klasszikusok darabjain kívül világhírű musica­lek tervezője is volt. Munkássága alatt min­den jelentős hazai szín­háznak tervezhetett a fővárosban és vidéken egyaránt. Szakmája csúcsán a Magyar Állami Opera­ház vezető jelmezter­vezője­ként és örökös tagjaként az opera- és a balettirodalom leg­szebb műveinek kosztümjeit ál­modhatta meg. A Magyar Képző- művészeti Egyetem tanszékvezető tanáraként adhatta át szakmai tu­dását a tehetséges fiatáloknak. — Édesanyám nem csupán ki­emelkedő rajzkészséggel rendelke­zett, de fontosnak tartotta figye­lembe venni az adott karaktert ját­szó színészt magát, saját jellemét is. így a jelmeztervek nem csupán kosztümök, hanem élő figurák. Mozgásuk, mozdulatuk közben ábrázolva segítette a színészek, ba­lett-táncosok karakterformálási munkáját — mondta el a kiállítás kapcsán ifj. Drávái Tamás, Vágó Nelly fia, aki maga is a családi la­kásban él, és elhivatottan ápolja édesanyja művészeti hagyatékát. —Az április 22-éig látható kiállí­táson láthatóak Vágó Nelly önálló jelmeztervei és csoportos táblaké­pei is — fűzte hozzá ifj. Drávái Ta­más. Bárd Noémi Polli Levelesládánkból Hatvanéves frigy Boldog pillanatok a Menyasszony utcában Valiczkp Anna és Hári István 60 évvel ez­előtt kötöttek házasságot egymással. Az akkori meny­asszony a Menyasszony utcában lakott és azóta is ott élnek szeretet- ben. Ez a ház sok boldog pillanat őrzője, itt nevelték fel gyermekeiket, itt élték tar­talmas, szorgalmas életüket. A ház most is a mindenkori családi fé­szek, a menedék, ahol mindig szívesen fogadják gyermekeiket, uno­káikat. Még sok boldog, együtt el­töltött évet kíván nekik: Anikó lányuk, István fiuk, Jocó vejük, Emese menyük, Gergely, Ben­ce és Hajna, Bendegúz, Balambér unokáik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom