XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2015-04-02 / 7. szám
201 5. április 2. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Húsvét Hímes tojások a nyuszitól Pészah Kovásztalan kenyér ünnepe Változatos szokások A húsvétot a sok hasonló szokás és hagyomány mellett minden európai országban egy kicsit másképpen ünnepük. Az ünnep egyik fő szimbóluma sok helyen a húsvéti tojás, amit nálunk a nyuszi, de például Svájcban a kakukk hoz. Az a hiedelem, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered. Németországban a családtagok a szülőknél vagy a nagyszülőknél gyűlnek össze, a háziasz- szonyok és a gyerekek pedig feldíszítik a lakást. Kifúrt és színesre festett tojásokkal díszített ágakat és majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. Nagy csütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép ez az élénk színű hús- ^ , barkát tesznek a vázákba. A zöldcsütörtök az országban az utolsó vacsora emlékének ünnepe. Az elnevezés mára táplálkozási hagyományt is teremtett: ezen a napon spenótot, salátát, zöld spárgát esznek. A nyuszik ekkor „készítik el” a színes tojásokat. Svédországban a városlakók a húsvétot vidéken töltik. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem a vallási jellegen van a hangsúly, a lényeg az, hogy együtt legyen a család és a barátok. A szombat itt a tojásevés napja, bár ez az étek egykor a nagyböjt alatt tiltott volt. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, veti virgács, amit nyírfagallyakkal és kék-sárga toliakkal díszítenek. A finneknél a nagyhetet csendes hétnek nevezik, mert nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A hagyománytisztelő finnek szigorúan betartják a böjt előírásait: nagypénteken csak naplemente után esznek először. Finnországban a gyerekek körében dívik a tojásgyűjtő körút. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserébe. Lengyelországban nagyszombat napján a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre. A vasárnapi mise után otthon a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát: piros tojást, kenyeret, tortát, fehér kolbászkákat és marcipánt. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint karácsonykor a vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojásokat odaadják egymásnak. Húsvétkor Romániában is jönnek a locsolók, akiket a meglocsolt lányok étellel-itallal kínálnak. Érdekes eltérés viszont, hogy a nap végén a lányok locsolják meg a család idősebb nőtagjait. Az ünnepi asztalon báránysült illatozik, foszlós kalács csalogatja a vendéget, és szebbnél szebb írott tojások is láthatók, amelyekkel húsvét éjszakáján koccintani szokás. Az emberek a „Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott!” köszöntéssel üdvözlik egymást néhány napig, még az utcán is. A spanyoloknál nem maga a húsvét számít a legfőbb ünnepnek, hanem az azt megelőző nagyhét. Virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak. A felvonulások legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária- és Jézus-szobrok. A Semana Santa (Szent Hét) Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Ezt követően flamencót ropva jókedvűen feledtetik a nagyhét bánatát. Beköszöni a tavasz Pészah a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepe. A pészah, akárcsak a keresztény húsvét, mindig tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, így a tavasz ünnepe névvel is illetik. Míg harmadikjelentése a kovásztalan kenyér ünnepe, mivel ekkor nem szabad kovászos kenyeret enni. Idén április 3. estétől április 11-ig tart. Hagyományos helyen pészah előtt a zsidó vallásúak nagytakarítást rendeznek, ami után nem maradhat a házban egy szemernyi kovászos kenyér, ecet, lisztféle vagy akár hüvelyes sem. Ilyenkor mindent, amit egész évben használnak, beleértve az edénykészletet, a poharat, a szalvétatartót, mindent eltesznek, és előveszik azt az étkészletet, azokat a konyhai eszközöket, amiket kizárólag csak ebben a 8 napban használnak. A pészah ünnepének előestéjén fogyasztják el a szokásos széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból áll. Ezen az estén egy bizonyos rendben, rendszerben imák, áldások és énekek kíséretében a családfő vagy más ehhez értő személy elmondja az Egyiptomból való kivonulás történetét. it z riet Menete í* 0 tIRRSL RPPILIS TRLRLKOSO t R DOHRnV UTCRltj 2SinRSÓSR • ELŐTT, asp mensTc ncnplVvAnv: I8I8H0S3-I-H2 ’KüsaonjUKk, V Az a hiedelem, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered
