XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-11-07 / 21. szám

Mozaik 20 I 4. NOVEMBER 7. ijpi XI11. KERÜLETI HÍRNÖK A stratégia beépült az önkormányzat működési rendjébe Városfejlesztés: finomhangolás 2016-tól II III Ili A stratégiai gondolkodás beépült az önkormányzat mű­ködési rendjébe, segítette a feladatellátás színvonalának megtartását, növelését. A kerület Integrált Városfejlesz­tési Stratégiájának alkalmazása módosítás nélkül a kö­vetkező két évben is célszerű, ám 2016-ra indokolt lesz egy, az új jogszabályoknak megfelelő Integrált Telepü­lésfejlesztési Stratégia elfogadása - állapította meg szep­temberi záróülésén az előző képviselő-testület, de az ott megfogalmazott célkitűzéseket már a most megalakult új grénum fogja szentesíteni. A kerület Integrált Városfej­lesztési Stratégiáját (IVS) 2008-ban a képviselő-testület egyhangú szavazással fogadta el, előírva az IVS kétévente törté­nő felülvizsgálatát. Az idei számvetés eredményéről a kép­viselők a testület legutóbbi, szeptemberi ülésén kaptak tájé­koztatást. Ennek során megfo­galmazódott, hogy az IVS az ön- kormányzati feladatellátás egé­szét átfogó cél- és eszközrend­szer, melynek erőssége az ágaza­ti érdekek összehangolásában és ezek széles körű partnerségre épülő megvalósításában rejlik. A jelentés lényegi megállapítá­sa, hogy a stratégiai gondolko­dás beépült az önkormányzat működési rendjébe. Az elmúlt két évben készült ágazati kon­cepciókat, majd ezek felülvizs­gálatát az IVS tartalmával össze­hangoltan készítették el. „Képben” voltak A kerületfejlesztéssel kapcso­latos tevékenységet ellátó szerve­zeti felépítés egy - az IVS által ja­vasolt gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat is in­tegráló - külön elemmel egészült ki. Ez az úgynevezett Városfej­lesztési Irányító Testület (VIT), mely a meglévő önkormányzati szervezeti felépítés része. Felada­ta az integrált városfejlesztési szemlélet beillesztése volt az ága­zatközi és ágazatokon túlmutató együttműködésbe. A VIT havi rendszerességgel megtartott ülé­sein az időszerű kerületfejlesztési kérdéseket vitatták meg a város vezetői és a szakemberek, tájéko­zódtak az egyes akcióterületek fejlesztései előkészítésének állá­sáról, közvetítettek az illetékes hivatali egységek és az önkor­mányzati gazdasági szervezeti egységek között. Folyamatosan „képben” voltak az egyes fejlesz­tések előkészítésének, majd álla­potának állásáról, és ez alapján jelölte ki a testület az illetékes hi­vatali egységek és az önkormány­zati gazdasági társaság operatív feladatait. A módszer hatéko­nyan működött. Megmaradt a színvonal Tény, hogy az elmúlt években az üzleti alapon működő ingat­lanfejlesztések lendülete az or­szág gazdasági helyzete miatt le­lassult. Az állami irányítás átszer­vezésével számottevően változott az önkormányzati feladatellátá­sok köre, az állami finanszírozás módja és nagyságrendje. Az el­adásra szánt lakások építésének száma a hitelfelvételi szigorítások miatt jelentősen, az irodaházak építése ennél kisebb mértékben csökkent. Jóllehet a negatív hatá­sok a kerületet is érintették, az üzleti ingatlanfejlesztések lendü­lete itt is lassult, azonban az ön­kormányzati beruházások mérté­ke erőteljesen növekedett, ami elsősorban közterületek megújí­tásában és az intézményfejleszté­sek területén volt tapasztalható. A kerület erőfeszítéseinek kö­szönhetően nem csökkent a vá­rosrészben a lakossági ellátás színvonala, bővült a sport és kul­turális események sora. A buda­pestijelentőségű és nagy kedvelt- ségű közösségi terek létrehozása erősítette a kerület hírnevét, la­kosainak identitását. Visszatekintve megállapítha­tó, hogy azIntegráltVárosfejlesz- tési Stratégiának kiemelkedő sze­repe volt a kerület elmúlt hatéves fejlődésében. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket, segítette az önkormányzati feladatellátás színvonalának megtartását, nö­velését. A kedvező tapasztalatok alapján megfogalmazódott, hogy az IVS alkalmazása módosítás nélkül a következő két évben is célszerű. Ám 2016-ra - felülvizs­gálat helyett - indokolt lesz egy, az új jogszabályoknak megfelelő Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása és elfoga­dása. Ezzel biztosítható lesz a fő­városi településrendezési eszkö­zökkel, valamint a jövő év elején véglegesülő európai uniós pro­jektekkel és az ezekhez igazodó új Kerületi Építési Szabályzattal va­ló összhang. Sajátjuknak tekintik... És végül egy adalék ahhoz, hogy miért erősebb az átlagnál a kerületben élőkben a lakóhely­hez való kötődés, és általában mi­ért elfogadott a jelmondat: Jó itt élni! A városrész fejlesztésének átfogó anyagát, s idei felülvizsgá­latát a szakemberek széles körben ismertették. A teljes dokumen­tumot egy hónapon keresztül vé­leményezhették az önkormány­zat honlapján, ahol augusztus vé­gén a dokumentum szerzői a la­punkban is megjelent felhívás szerint nyilvános, interaktív be­szélgetést tartottak a nem kevés érdeklődővel. Lehet, hogy ez a módszer már annyira megszo­kott, és természetes nálunk, hogy nem kelt különösebb figyelmet, de a nagyszámú érdeklődés jelzi, mennyire sajátjuknak érzik a vá­rosrészt az itt lakók. Különösen azért, mert indokolt esetben vi­szontlátják ötleteiket, javaslatai­kat a megvalósult fejlesztések­ben. J.G. Fotó: fíyvideo.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom