XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-01-17 / 1-2. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK ^^2m3jANUÁR^ Hild János-díj 2012 Nagy Csaba a befogadó szemlélet sikeréről Mozaik l Európai rangon a kortárs építészet A budapestiek közül másodikként, tavaly a XIII. kerületnek Hild János-díjat adományozott a Magyar Urbanisztikai Társaság. Alábbi sorozatunkban neves építészeket szólaltatunk meg a rangos elismerés mögött felsorakoztatható szakmai érvekről.- A városrész legnagyobb erényei közé tartozik, hogy vezetői európai gondolkodásmóddal fogadják be a kortárs építészeti értékeket - mondta el a Hírnöknek Nagy Csaba Ybl-díjas építész, aki saját szakmai elismerését nagyrészt a XIII. kerületben megvalósított terveiért kapta meg 2011- ben. Ö, illetve cége, az Archikon tervezőiroda az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ teljes rekonstrukciójával debütált a városrészben, azóta pedig számos megbízást nyert el és valósított meg a kerületben. Sok más mellett ilyen a Révész utcai orvosi rendelő, a Visegrádi közben lévő óvodaegyüttes, a Pannónia Általános Iskola felújítása és új tornacsarnoka, de nevükhöz fűződik a közeljövőben megvalósuló százlakásos önkormányzati passzívház is. A szakember szerint egy újra fogékony, az önkormányzati világban példás szemlélet az, amelyik elvezethetett a települési Hild János-díj odaítéléséhez. Jóllehet a Magyar Urbanisztikai A passzívház látványterve Társaság az elismeréssel az egész városrész fejlődését értékelte, az sem mellékes, hogy megbízóként az önkormányzat is előremutató- an gondolkodik, és az energiatudatosság, a fenntarthatóság irányába halad, szemben számos településsel, ahol a bekerülési árak minimalizálása a kizárólagos szempont. A kerületi intézményeknél - a beruházási költségeken túl - az üzemeltetési költség csökkentése is kiemelt szempont; lehet, hogy megépítésük drágább, de a nem hagyományos technológiák már középtávon megtérülnek, így az építészeti szemlélet a vagyongazdálkodásban is érezteti hatását. A már említett kiváló energiahatékonyságú passzívháznak is minimális lesz például a fűtésköltsége. Az Ybl-díjas építész szerint árulkodó adat, hogy a legutóbb 2009-ben, a fővárosi önkormányzat által kiosztott Budapesti Építészeti Nívódíjban hét alkotás részesült, ebből kettő, a XIII. kerületben megvalósult közcélú beruházás kapott oklevelet: a már említett Pannónia „suli”, s a Révész-rendelő, mindkettőt Nagy Csaba és tervezőtársai készítették. A városrész tehát komoly súllyal bír a jelenkori budapesti építészetben. A gyakorlatban három fontos alappillére van a Hild-díjjal is elismert szemléletnek: az egyik, hogy az önkormányzat a beruházásaihoz legtöbbször tervpályázatot ír ki, ezáltal a tervek megmérettetnek egy nívós zsűri előtt, s a legjobbak valósulhatnak meg. A másik a közbeszerzéses eljárás ama előnye, hogy megkötésként szerepelnek benne a megépült, hasonló funkciókra vonatkozó referenciák. A harmadik, de igen lényeges szempont a partnerek közötti konstruktív együttműködés. Az ugyanis, hogy hol tud jó ház születni, elsősorban az épít- tetőtől és az építési környezettől függ, legyen szó közintézményről vagy magánberuházásról. Nagy Csaba utalt arra, a Hild- díj által értékelt haladó városfejlesztési szemléletben megjelenik a tervező számára komoly segítséget jelentő folytonosság, kiszámíthatóság, kiegészülve a főépítész nyitott, befogadó szemléletével, de úgy, hogy eközben a rugalmasság nem megy az önkormányzati érdekek rovására. Erre is jó példa a leendő passzívház, ahol a területre készíttetett tanulmány, majd a beépítéssel kapcsolatos elvi építési engedély városrendezési munkarésze határozta meg a feladathoz adekvát kereteket. Lényeges a beruházásoknál tapasztalható közös gondolkodás az érintett osztályvezetőktől kezdve az előadó szakembereken át egészen például a fejlesztendő iskola igazgatójáig vagy az egészségügyi szolgálat vezetőjéig bezárólag. A tervek így nem csak az „íróasztal mellett születnek”, viszont igazodnak a későbbi funkcionális igényekhez. Kálmán Attila Hajléktalancentrum Viták után megnyílt a Szabolcs utcai központ Sorsfordított sorstalanság Megnyílt a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ átmeneti szállója és lábadozója, a kórházi rész várhatóan ezen a héten költözik be. Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója múlt pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, a háromszintes épület kétharmadát már használják, ott mintegy 100 embert látnak el, a kórház beindításával pedig további 50 hajléktalan költözhet át a BMSZKI Dózsa György úti épületéből. Szerinte alaptalanok az intézménnyel kapcsolatos lakossági aggályok, mert azt a Vágány utcából kell megközelíteni, ahol nincs egyetlen lakóépület sem. A Szabolcs utca felől pedig zárt az épület, ráadásul onnét is messze van az első lakóház, az idős, beteg hajléktalanok pedig nem fognak kimenni az intézményből. Ugyanakkor nyitottak arra, hogy bármikor fórumot tartsanak, és a helyiek bejárhassák az intézményt. Győri Péter emlékeztetett rá, a 345 millió forintból megújult épületben 50 ágyas krónikus belgyógyászati és 23 ágyas ápolási osztály, valamint 20 ágyas lába- dozórészleg kapott helyet, és itt működik a hajléktalanok háziorvosi centruma is. Az idős fedél nélkülieknek külön részleget alakítottak ki. Pelle József, az intézmény igazgatója arról számolt be, hogy a 173 helyiségből álló épületet a Fővárosi Önkormányzat határozatlan időre bérli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, a szerződést pedig nyolc évig nem lehet felmondani, ami stabilitást ad. Kitért arra is, hogy a Szabolcs utcába költöző egységek korábbi ingatlanjait éjjeli és krízismenedékhelyként hasznosítják a továbbiakban. Mint arról a Hírnök is beszámolt, a Szabolcs utcai központot tavaly október elején adta át Tarlós István főpolgármester, ám a létesítmény nem nyithatott meg, mivel a működési engedély iránti kérelmet első fokon elutasították a kerület szakhatósági véleménye alapján. A főváros és a szaktárca azt állította, az önkormányzat ezzel akadályozza a megnyitást. A kerület sajtóreferense, Gellért Lajos viszont akkor azt közölte, az első fokon illetékes kormányhivatal által kért szakhatósági állásfoglalásban az önkormányzat jegyzője azt állapította meg, hogy a Szabolcs utcai többfunkciós központban az átmeneti szállóként szolgáló és az ettől elkülönített egészség- ügyi célú egységek egyidejű használata külön-külön nem biztosítható, így a hatályos rendelkezések alapján nem adható ki a működési engedély. Ám ez csak szakhatósági vélemény volt, az engedélyt a kormányhivatal utasította el. A kerület ettől függetlenül nem ért egyet az intézmény elhelyezésével, mert az ilyen ellátók egyenetlenül oszlanak meg a budapesti városrészek között: míg a XIII. kerületben a centrum nélkül is ezernél több hajléktalanról gondoskodnak (ezzel Budapest második legnagyobb segítő városrésze), addig van, ahol egyáltalán nincs ilyen intézmény. De a Szabolcs utca környékét érintő kerületi területfejlesztési tervekkel is ellentétes a centrum odatelepítése. A létesítmény végül tavaly novemberben megkapta a jogerős működési engedélyt a másodfokon eljáró rehabilitációs hivataltól. K.A.I.
