XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-00 / Különszám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK KÜLÖNSZÁM g|S% letek szintszáma is alacsony, vagyis a beépítés jellegén nem kell feltétlenül változtatni. A feladat itt elsősorban a lakások korszerűsítése, esetleg bővítése - például a homlokzat elé építéssel -, a parkolás megoldása, a közterületek felújítása. MGBKIMKMS1BÍIETEK A XIII. kerületben, a rendszerváltást követő óriási fejlődés a terület felhasználásában, funkcióiban is jelentős változásokat idézett elő. Leglátványosabb példái ennek a változásnak a Váci úti irodatengely kialakulása, vagy a Rákos-pataktól északra fekvő Du- na-part beépítése. Az átalakulás, átépülés természetesen hosszabb - több évig, évtizedig is tartó - folyamat, amely még nem zárult le, sőt a jelenlegi gazdasági válság körülményei között le is lassult. Az egyes tömbök rekonstrukciós átépítése tehát továbbra is cél. Az átépítések jellegét tekintve az alábbi eseteket különböztettük meg: > Átalakulóban lévő területek lakodomi- naiuiável Az egykori alulhasznosított, rossz állapotú, vagy funkcióváltást igénylő- de már átalakulóban lévő - tömböket, területeket soroltuk ebbe a kategóriába. Ezeknek a tömböknek az átépítése során a lakófunkció preferálása a cél. Ez azt jelenti, hogy a spontán beruházások helyett az önkormányzat által befolyásolt (irányított), összehangolt fejlesztésnek van helye. Jellemző területek az Ujlipótvároshoz északról kapcsolódó városrész, a Lőportárdűlő és Angyalföld déli tömbjei. >■ Jelentősebb rekonstrukciót igénylő területek, ickodomirtancíaval Az alulhasznosított, rossz állapotú, vagy funkcióváltást igénylő tömbök fokozatos átépítése az új (lakó) funkcióknak megfelelően. Ez a beavatkozás a jellemzően heterogén - üzemeket, lakóépületeket, intézményeket tartalmazó - beépítésű tömböket érinti, ahol a spontán beruházások helyett az irányított, összehangolt fejlesztésnek van helye. A Béke utca és a Tatai út közötti területet jellemző beavatkozás. > Átalakulóban lévő területek, munkahelyi dominanciával Az egykori alulhasznosított, rossz állapotú, vagy funkcióváltást igénylő - de már átalakulóban lévő - tömböket, területeket soroltuk ebbe a kategóriába. Ezek a tömbök a nagy közlekedési tengelyek mentén (Váci út, Róbert Károly körút) fekszenek, és a rendszerváltást követően elsősorban a szolgáltató szektornak helyet adó irodapark jellegű fejlesztéseket fogadták be. Ezeken a területeken még további fejlesztési lehetőségek nyílnak, melyek a jelenlegi munkahelyi profilhoz igazodnak. > Jelentősebb rekonstrukciót igénylő te■ A Váci út-Rákos-patak-Béke utca-Róbert Károly körút-Lehel utca által határolt városrész belsejében - a környezetben végbement jelentős átalakulások közepette is- sajátos módon megmaradt egy összefüggő, ipari jellegű terület. Ez a - mintegy 10 tömböt tartalmazó - terület a kerület értékévé válhat, amennyiben hozzájárul a munkahelyi kínálat szélesítéséhez, egyben az egykori ipari tradíció megőrzéséhez is. A rekonstrukció célja a jelenlegi alulhasz2013. JÚNIUS XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció nosított, rossz állapotú tömbök fokozatos átépítése, melynek eredményeként továbbra is a termelő tevékenységek befogadására alkalmas, „ipari park” jellegű beépítés jön létre. Mindez kulturált, parkosított környezetben, a szomszédos lakóterületeket nem zavaró módon. EGYEDI BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK > Speciálbfuafcáóváftó területek Három olyan új, meghatározó funkció elhelyezése tűnik indokoltnak a kerületben, amelyek az adott területen található funkciók alapvető változását jelentik. A Váci út északi végén, a jelenlegi Tesco áruház környezetében - a kerület jelentős kereskedelmi központja alakulhat ki, kapcsolódva egy inter- modális közlekedési csomóponthoz. Ez lenne a XIII. kerület „északi városkapuja”. A Szabolcs utcai kórház területén - kihasználva a campus-jellegű beépítést - egy egyetem elhelyezése lehetséges. Az egyetemi terület a későbbiekben tovább bővülhetne a szomszédos katonai létesítmény területével. Az egyetem jelenléte erősíthetné az egykori üzemi területek high-tech ipari parkokká történő átalakításának folyamatát (K+F). Egyetem mellett felmerülhet még szakiskolai képzés létesítése is ezen a területen, szintén kapcsolódva a K+F programokhoz. A Népszigeten az egykori ipari tevékenység (Újpesti Hajógyár) megszűnt, helyén az öböl rekreációs jellegéhez igazodó fejlesztés valósulhat meg. A szabad zöld területek növelése mellett indokolt lehet egyes épüle- tek-épületrészek megtartása, és más funkcióra való felhasználása (pl. sportolás, kisebb hajójavító, karbantartó üzemek stb.). DIFFERENCIÁIT LAKÓHELYEKET NYÚJTÓ KERÜLET A kerületet már ma is sokszínű lakásállomány jellemzi. A legmagasabb presztízsű lakóházak a Duna partján helyezkednek el (Újlipótváros, Marina-part), a Dunától távolodva a lakóhelyek presztízse fokozatosan csökken. Kissé leegyszerűsítve, az alábbi jellegzetes lakóterületi beépítésekkel találkozhatunk: >■ „klasszikus” keretes beépítésű lakótömbök >■ lakótelepek >■ új építésű lakóparkok >• kertvárosi beépítés >■ hagyományos angyalföldi bérkaszárnyák A klasszikus keretes beépítésű lakótömbök elsősorban Újlipótvárosra jellemzőek, többségükben magas presztízsű lakásokat tartalmaznak. A terület presztízse a Dunától távolodva fokozatosan csökken, ezen elvben kétféle módon lehetne változtatni: ► tömbrehabilitációs beavatkozással, a tömbök belső kitisztításával (belső zöld kertek kialakításával) >- egy új közpark kialakításával a városrész délkeleti zónájában. (Ez azonban csak jelentős bontással valósítható meg.) A lakótelepek különböző korokban épültek, így színvonaluk, presztízsük is igen eltérő. Rehabilitációjukra hosszabb távon feltétlenül sort kell keríteni, a rehabilitációs beavatkozások jellege azonban különböző. A10 szintes paneles lakóépületek teljes rehabilitációjára lesz szükség, míg a régebbi építésű, mára már beállt, alacsonyabb szintszámú lakóházakból álló lakótelepeken a feladat „csak” a korszerűsítés, az energiahatékonyság növelése. Felújításuk után az egykori lakótelepek a mai lakóparkokra jellemző képet fogják mutatni. Összességében hosszú távon is cél a differenciált lakáskínálat fenntartása a kerületben. A kerület adottságai elsősorban a felső és az alsó középosztály számára nyújtanak megfelelő választékot. DIFFERENCIÁLT MUNKAHEL TEHET NYÚJTÓ KERÜLET Angyalföld hosszú évtizedeken keresztül Budapest egyik legfontosabb munkahelyi területeként elsősorban az ipari termelést folytató üzemeknek biztosított területet. A rendszerváltás után viharos gyorsasággal alakultak át az egykori iparte- rületek, helyükön elsősorban irodaházak, szolgáltatást nyújtó intézmények jöttek létre. Az átalakulás következtében tehát megmaradt a kerület jelentősége a budapesti munkahelyek tekintetében, de a munkahelyek jellegét tekintve jelentős változás következett be. Az átalakulás tendenciája jelenleg is folytatódik, és beavatkozás nélkül az egykori üzemi területek végleg el fognak tűnni. Véleményünk szerint a jövőben mind a tercier szektor, mind az ipari termelés számára érdemes területeket fenntartani, és így a kerület lakói számára a lehetséges munkahelyek széles választékát biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a még megmaradt, összefüggő barnamezős területek egy részét meg kellene őrizni, és azokat rehabilitációs jellegű beavatkozással „ipari park” jellegűvé átalakítani. A rozsdaövezetből „high-tech” parkká alakulás természetesen hosszabb időt igényel, végeredményként azonban értékes munkahelyi terület jöhet létre. A korszerű, innovatív technológiákat alkalmazó üzemek kedvező kapcsolatokat alakíthatnak ki a kutatást - fejlesztést folytató intézetekkel, és a tervezett egyetemi-szakoktatási campusszal. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Napjainkban sok, nagyon komoly intézet, kutató és szakember foglalkozik az energiagazdálkodással, melynek egyik legfontosabb indoka az éghajlatváltozás, és annak várható következményei. Az éghajlatváltozás olyan problémákat vet fel, amelyek a települések életének szinte minden részére kiterjednek. Ezért széles körben kell foglalkozni ezzel a témával. > AZ ENIRGIAMEGTAKARÍTÁS LEHETŐSÉGEI: A megújuló energiaforrások a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, és a geotermikus energia. Ezek felhasználására vonatkozóan már sok elméleti és gyakorlati javaslat született, melyeket a kerület hosszú távú energiagazdálkodásába érdemes beépíteni. NAPENERGIA: Legismertebb módszer a napenergia fel- használása. Erre vonatkozóan sokféle eszköz áll rendelkezésre, ezért erre most nem térünk ki részletesen. Hasonlóan fontos a passzív hasznosítás, mely elterjesztésének legjobb módszere a szabályozási eszközök használata. Ezek közé tartoznak: ■ a napsugárzás maximális felhasználását eredményező épülettájolás és nyílászáróméretezés, ■ árnyékmentesség biztosítása a szabályozási szélesség és az épületek egymáshoz mért távolsága alapján, ■ jó hőszigetelő és hőtartó anyagok beépítése az épületszerkezetekbe, * irányított szellőzés, * növényzet felhasználása, ■ a széljárás figyelembe vétele. SZÉLENERGIA: ■ megvizsgálni a városban kialakult szélcsatornák helyzetét, átalakításának lehetőségeit, ■ szabályozással irányítani és modellezni a jövőbeni fejlesztések kapcsán létrejövő szélcsatornákat, a szélenergia felhasználásának céljával, ■ kialakítani azokat a területeket, ahol szélturbinákat alkalmazni lehet (ilyenek lehetnek homlokzati turbinák is). VÍZENERGIA: * a kerület számára rendkívüli adottságot jelent a Duna közvetlen közelsége, így szinte adott a vízi energia különböző módjainak felhasználási lehetősége. TALAJHŐ: ■ ennek az energiának a felhasználása különösen olyan helyeken lehetséges, ahol alacsony a beépítés (volt OTI-telep), vagy ott, ahol a jövőben jelentős átalakulási folyamat megy/mehet végbe (ilyen például a Béke utca-Tatai út közötti terület). HULLA&fKNŐ: ■ a kerületben keletkező a hulladékot és szennyvizet - különböző környezetbarát eszközzel - az energiatermelés szolgálatába kell állítani. A hulladékkezelő berendezések már ma is környezetbarát módon üzemeltethetők. KÖZLEKEDÉS A közlekedés változásának legfőbb célja olyan közlekedési rendszert kialakítani, amely gazdaságos, egészséges, környezet- barát és emberközpontúbb a jelenleginél. A nagyvárosok, így Budapest és azon belül a XIII. kerület, igen komoly forgalmat bonyolít le. A kerület közlekedési struktúrája úgy alakult ki, hogy immár a teljes kerület területfelhasználása ahhoz igazodik. Ebben a tekintetben változásra van szükség. Először az emberek kellemes munkahelyi, lakóhelyi és kikapcsolódási (rekreációs) igényeit kell figyelembe venni és teljesíteni, és ahhoz kell rendelni a közlekedési hálózat átalakítását. Az utóbbi időben erősödik a nagyvárosokban a gyalogos és a kerékpáros közlekedés iránti igény. Fontos, hogy a közlekedésben egyre nagyobb szerepet játszó kerékpáros közlekedést a kerület továbbra is támogassa. Ennek egyik módja a B+R
