XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-00 / Különszám
XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció 2013. JÚNIUS XIII. KERÜLETI HÍRNÖK KÜLÖNSZÁM (Bike + Ride) hálózat megtervezése és kialakítása. Ez a fejlesztés megfelelő alternatívát nyújt a P+R rendszer mellett. A gyalogoshálózat megteremtése érdekében olyan terv elkészítése szükséges, amely meghatározza: ■ a teljes gyalogosforgalmú területeket, ■ a vegyes forgalmú területeket (gyalogos- és szervizforgalom), ■ a gépkocsi- és közösségi közlekedést lebonyolító területeket. Az emberek egyre jobban érzik a gépkocsi közlekedésből adódó hátrányokat (levegő- és zajszennyezés, por stb.) és egyre több olyan közterületi átalakulás történik, melynek eredményeképpen az utcák és terek dominánsan gyalogos és kerékpáros használattá alakulnak. A XIII. kerület ebben a tekintetben is szerencsés helyzetben van. A történelmi városrészek, az Újlipótváros, a volt OTI- telep stb. olyan szerkezetűek, hogy köny- nyen és jelentősen növelhetők a gyalogos felületek. A vegyes felhasználású területeken olyan szabályozást kell alkalmazni, hogy a gépkocsiknak lehetőséget kell adni arra, hogy rövid távolságot kelljen megtenniük, amikor parkolni akarnak. Ennek módjai: ■ olyan városrendezési szabályozást alkalmazni, hogy a munkahely - lakóhely - rekreációs területek között ne legyen nagy távolság, így csökkenteni lehet a területegységek közötti szükséges autózást (policentrumok kijelölése), • olyan munkahelyek fejlesztését, letelepedését elősegíteni (szabályozási eszközökkel), amelyekhez megfelelő számú és színvonalú lakóhelyeket és pihenőhelyeket lehet telepíteni, azaz a fejlesztési és szabályozási tervekben a hármas egység (lakóhely - munkahely - rekreációs tér.) területi és funkcionális együttműködését kell összehangolni, ■ egy-egy utcák által határolt tömbben egyirányúsítani a forgalmat, ezzel felére csökkenthető a gépkocsiforgalom, illetve vegyes használatúvá tenni (sebességkorlátozás, díszburkolat) azokat, ■ kijelölni olyan telket/telkeket, amelyen a tömbben lévő lakásokhoz tartozó gépkocsikat koncentráltan lehet elhelyezni, így jelentősen csökkenthető a forgalom és az utcán parkoló autók száma, és ezáltal növelhető a gyalogosforgalomra kijelölt terület, ■ az előírásokban csökkenteni a kötelezően előírt gépkocsi-parkolási számot (új parkolási rendelet), ■ az eddigieknél sokkal átfogóbban fejleszteni a kerület közösségi közlekedését. SZABADTÉR-FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS JAVASLATOK Általános célok és iavaslatok ► A kerület közterületi zöldfelületei tekintetében további mennyiségi növekedésre és a minőségi állapot további javítására van szükség. Lakosonként átlagosan 8-10 m2 közterületi zöldfelület reális célnak mondható, figyelembe véve a területi tartalékokat és a szabályozási lehetőségeket. ► Zöldfelületi és rekreációs vonatkozásban a kerületnek intenzívebben kell tudnia kihasználni (és ilyen irányban fejleszteni) a Duna partjait és a Rákos-patak mente területeit. Cél egy olyan összefüggő rekreációs kerületi zöldtengely kialakítása, amely a Margitszigeten, a Duna mentén, a Népszigeten és a Rákos-patak mentén (revitalizálva, vonzóképes rekreációs és sportfunkciókkal megtöltve) egy zöldfelületekben, sétányokban, kerékpárutak- ban, evezési lehetőségekben gazdag, területi felértékelődést is jelentő közterületi átalakulást indukál, létrehozza a kerület kiemelt közterületi közösségi helyeit. ► A környezeti állapotjavítás vonatkozásában csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást, az anyagforgalmat, a kerület ökológiai lábnyomát, miközben a kerület a saját lokális eszközeivel felkészül a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, illetve lokális beavatkozásokkal tompítja azokat. >• A közterület-gazdálkodás és a városrehabilitáció terén olyan környezetbarát és költségtakarékos eljárásrendek meghonosítása szükséges, amelyek a kerület adottságait jól, fenntartható módon használják. A prognosztizált demográfiai változásokra is tekintettel a közterületi zöldfelületeken olyan funkciók kialakítása szükséges, amely biztosítja a generációk békés egymás mellett élését, egyszerre kínál funkciókat az idős korosztály és a családosok számára hétköznapi rekreációs és mozgásigényeik, közösségi aktivitásaik számára. ► A közösségi közlekedési formák, a kerékpározás, a gyaloglás és a gépjárművek közösségi használati módozatai, és ezek infrastrukturális fejlesztése prioritást kell hogy élvezzenek az egyéni gépjárműhasználattal szemben, mert az utóbbi módozat limitált rendelkezésre álló szabadtéri lehetőségek mellett aránytalanul magas hely- foglalást jelent a közterületekből. ► A sűrűn beépült területeken a városrehabilitáció keretében lazításra, zöldfelületi arány növelésre, közterület/magánterület egyensúlyi helyzetének kialakítására kell törekedni, ezeken a területeken a közmű- hálózati fejlesztésekben lehetővé téve a helytakarékos megoldásokat és ezáltal a közterületi zöldfelület részarány növelését. ► A kerület közterületi arculatának koncepcionális fejlesztése (arculati kézikönyv, eltérő karakterű közterületek markáns térépítészeti jegyekkel történő felruházása, anyaghasználati vagy dizájnlehetőségek kihasználása kerületi vagy városrészi identitásfokozó lehetőség lehet a kerület számára, amely „szerethetővé”, egyedivé tehet egy-egy kerületrészt a beköltözők számára. Konkrét területi iavaslatok DUNA MENTI ZÖLDTENGELY FEJLESZTÉSE A Margitsziget, a kerület Duna menti teljes partszakasza, illetve a Rákos-patak zöldfelületi és szabadtéri rekreációs szempontból legjelentősebb célterülete, amelyen a fejlesztési nyomás is hatalmas. A Duna menti területek Budapest egészén is az ingatlanfejlesztés legkeresettebb, és az elmúlt időszakban leginkább átalakult területrészei, ahol nehéz megtalálni az egyensúlyt terhelés és terhelhetőség között. Abban viszonylag nagy egyetértés mutatkozik, hogy bármiféle fejlesztésnek e területen zöldbe ágyazottan kell megvalósulnia olyan módon, hogy a közvetlen parti területek közterületként tudjanak funkcionálni. A Duna part rehabilitációja egyre többször felmerülő témakör, amely kérdésben a kompetenciák elsősorban a Fővárosi Önkormányzatnál vannak, így a kerület csak kezdeményező szerepben léphet fel. E rehabilitáció során javasolt irány: ■ a korábban túlzottan mesterségesre sikerült rézsűszögek oldása, ■ a volt ipari zónákban a kiépített támfalak ülőfalakkal történő megtörése, kiváltása, ■ az Újpesti-öböl Meder utca-Eszaki vasúti összekötő híd közötti szakaszának nemzetközi evezős versenyekre is alkalmas (1000 m-es pálya) sportcélú fejlesztése, ■ a Népsziget partvonalának „lido” típusú fejlesztése, ■ a Népszigeten és a Rákos-patak-Dráva utca közötti szakaszon a közvetlen vízhez jutás lehetőségének megteremtése, a geológiai törésvonalból adódó termálvíz potenciális hasznosítása (geotermális rendszerű épületenergetika, hulladékhő hasznosítása, úszó strandok stb.) ■ a Margitsziget és a Népsziget, valamint a szárazföld közötti gyalogos és kerékpáros kapcsolathiányok felszámolása, ■ a Népsziget és a szárazföld közötti kapcsolatok akadálymentesítése, ■ a természetesebb vízparti rézsűszögek kialakítása, vízparti növényzet telepítése (tájrehabilitáció), ■ a part menti területek zöldfelületi arányának növelése, ■ az evezős kultúra infrastruktúrájának (csónakleeresztők, stégek, fövenyes part, csónakházak) újraélesztése, ■ a kulturált, lassú kishajózás lehetőségeinek (kikötőhelyek, sólyázás, téli deponálás, karbantartás) megteremtése, ■ a vízi tömegközlekedés (vaporetto) infrastruktúrájának megteremtése, ■ az urbánusán kiépített, déli partszakaszokon az igényes turisztikai attrakciók (sétahajózás, vendéglátóipar), ■ a komplex közterületi rehabilitáció, ■ sétány- és kerékpárút-fejlesztések, ■ zöldfelületek öntözőigényének kielégítése part menti fúrt kutakból vagy Duna- vízből (zöldfelületi fenntarthatóság javítása), ■ tömegközlekedési kapcsolatok javítása. A Duna menti területekre úgy kell tekinteni, mint a Váci út menti irodatengely „hátsó kertjére”, amely részben az ide települt cégek dolgozóinak kínál a kerületben realizálható rekreációs, sportlehetőségeket, a vízparton pedig a kerületben élőknek olyan feltöltődési lehetőségeket, amely miatt azok körében keresetté válik a XIII. kerület, mint élhető lakhely. Éppen ezért a Duna mentén a lakó-, iroda- és gazdasági-kereskedelmi, munkahelyi típusú fejlesztéseknek csak limitált, és ezzel a rekreációval összefüggő módon lehet teret adni, az elsődleges funkciók (nagy zöldfelületű sport és rekreáció) hosszú távú biztosítása mellett. A Duna mentén ennek a folyamatnak az átmenő forgalmi terhelés csillapításáról, a vizuálisan és használati gátló tényezők feloldásáról, a gyalogos és kerékpáros kapcsolathiányok felszámolásáról, és a közterületi funkciók minőségi bővítéséről kell szólnia. RÁKOS-PATAK MENTI ZÖLDTENGELY FEJLESZTÉSE Amíg a Duna mentén inkább a zöldfelületi arány növelésével (területhasználat váltással) és a rekreációs potenciál kifejtésével lehet elérni, hogy az egy jelenleginél egészségesebb városszerkezet jöjjön létre, addig a Rákos-patak mentén a zöldfelületi aránnyal és a területhasználattal nincs probléma. Sokkal inkább gond, hogy a patakmeder túlságosan mesterségesre sikerült kialakítása, magának a tengelynek a közművekkel való túlterheltsége, a fővárosi és kerületi vegyes tulajdonviszonyok, és a katasztrofális vízminőségi adatok miatt a patak és környezete ma nem tudja azt a hatást kifejteni tágabb környezetére, amely pedig potenciálként két évtizede ott van a levegőben. Amennyiben ugyanis itt sikerül véghezvinni egy komplex rehabilitációt, akkor az a Rákos-patak menti lakó-, intézményi és munkahelyi területek felértékelődéséhez vezetne, a kerület gyakorlatilag egy „második Duna-partot” nyerne vele. A Rákos-patak rehabilitációja részben külső tényezőktől is függ, amelyek Gödöllő és Isaszeg szennyvíztisztítóinak korszerűsítését, a Rákosrendező térségében pedig a szomszéd kerületi patakrehabilitációt feltételezik. A Rákos-fejlesztésnek ügye éppen ezért nem is budapesti, hanem sokkal inkább mikroregionális ügy, amely a teljes vízgyűjtőt érinti. Ugyanakkor az uniós fejlesztési források tekintetében hatalmas kiugrási lehetőség is, mert míg a központi régió a strukturális alapokból jóval kevesebbre számíthat, a más forrásokból táplálkozó Duna Stratégiába illesztve a Rákos-patak revitalizáció a következő fejlesztési ciklus egyik kiemelt tématerülete is lehet Budapest (és ezen belül a kerület) számára. A tengely fejlesztése során javasolt irányok: ■ a terület közműhálózatainak kiváltása, a vizuálisan zavaró közművek (120 kV-os légvezeték, patak feletti közműátkötések) megszüntetése, ■ Vízminőség-javító intézkedések (csapadékcsatorna-bekötések olaj- és iszapfogóval történő ellátása, illegális régi bekötések felszámolása, biológiai szűrőmezők telepítése), ■ A patakmeder betonozott kisvízi medrének felszámolása, a mesterséges nyomvonal renaturalizációja (meanderezés, lokális duzzasztásokkal nagyobb vízfelszínek, töltésáthelyezés), ■ Közvetlen vízhez jutás lehetősége, fövenyes partszakaszok, ülőfalak kiképzésével, ■ Rehabilitációt gátló felszín alatti közművek kiváltása, hely takarékos és jól karbantartható közmű alagút folyosó kiépítés, ■ Regionális kerékpárút-hálózat kiépítése, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, ■ Futókörök, sétányhálózat fejlesztése, ■ Öntözőhálózat fejlesztése (talaj- és rétegvizek öntözési célú felhasználása),