XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-00 / Különszám
2 XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció súlyt (megelőzés, védekezés, károk felszámolása, helyreállítás). Az alkalmazkodás a következő okok miatt szükséges: a leg- drasztikusabb csökkentés esetén is 40-50 évre lesz szükség ahhoz, hogy a COz szintjét stabilizálni tudjuk; a szélsőséges időjárási viszonyok gazdasági károkat és humán problémákat fognak okozni és ezek a káros hatások összefonódnak a veszélyes emberi tevékenységekkel. Az ideális klímapolitikának ezt a két szemléletmódot kellene egyesítenie, hogy valóban hatékonyan fel lehessen venni a harcot a klímaváltozás okaival és hatásaival. KLÍMAVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON Nem kérdés tehát, hogy a Földünkön jelenleg végbemenő folyamatok komoly hatással vannak és lesznek a Föld népességére, élőlényeire és élőhelyeire. Magyarországon ezek a változások éppúgy érzékelhetőek lesznek, mint bárhol a bolygón. A klímaváltozás - és ezzel együtt a globális felmelegedés - hatására a Kárpát-medencében a hőmérséklet az utóbbi 100 évben is az átlagnál jobban emelkedett és emelkedni is fog. „A 2030-ra vonatkoztatott 1 °C-os globális melegedéshez vonatkoztatott modellkísérletek eredményei (1PCC 2001, IPCC 2007, PRUDENCE, EMPÍRIA) szerint 1-2 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható 2030-ra, ugyanakkor távolabbra, 2071-2100-ra tekintve a Kárpát-medencében minden évszakban jelentős melegedés várható, amelynek mértéke nyáron a legnagyobb (4-5 °C), tavasszal a legkisebb (3-3,5 °C).” Ezzel egyetemben évről évre csökken a csapadékos napok száma, azonban az éghajlati modellek szerint a csapadék mennyisége növekedni fog. Ez egyenetlen csapadékvíz-eloszlást jelent, tehát többször számíthatunk heves esőzésre, árvizekre ugyanúgy, mint száraz időszakokra, amelyek aszállyal fenyegetnek (pl. Alföld). Budapest világviszonylatban nem számít metropolisznak, mégis észlelhetők rajta a nagyvárosokra jellemző problémák. A városnak nemcsak közel 2 millió lakosának igényeit, hanem az agglomerációban élők igényeit is ki kell elégítenie (foglalkoztatás, szabadidő eltöltése stb.). A jövőre nézve előrelátó és összehangolt tervezésre van szükség a várostervezés minden aspektusától ahhoz, hogy településeink élhető környezetet biztosítsanak lakosaiknak. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A települési környezet fenntartható tervezése elengedhetetlen ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a globális szintű klíma- változáshoz és ezzel együtt egészségesebb településeken élhessünk. Ehhez átfogó szemléletre van szükség. A fenntarthatóság fogalma a ’80-as évek elején jelent meg, mint olyan fejlődési forma, ami a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával úgy kapcsolta össze, hogy minél kevesebb mennyiségi és minőségi romlás keletkezzen a természeti környezetben. Innentől kezdve folyamatosan és együtt fejlődött a környezetvédelem és a fenntarthatóság fogalma. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága által 1987-ben megjelentetett „Közös jövőnk” című jelentésben a fenntartható fejlődés fogalma a következő: „A fenntartható fej- lődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A fenntartható fejlődés globális szinten együtt kezeli a szociális, gazdasági és környezeti elemeket, mint egymással kölcsönhatásban álló, a fejlesztési stratégiák tervezésénél és konkrét intézkedések végrehajtásánál összhangban kezelendő elemeket. A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatadan változásokat. A kerület megtette már a szükséges lépéseket ebbe az irányba (ld.: Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011-2020; Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi-fenntartható- sági Programja 2012-2017; AngyalZÖLD 2011-2014). FENNI AS THATÓ L KiLÖOÉSjjl VÁROSÉPÍTÉSZET Karaktervizsgóiot A kerületben a különféle beépítési formák, építészeti karakterek nagy változatossága figyelhető meg. A tervlap - leegyszerűsített formában - bemutatja a kerületben található eltérő karakterű beépítéseket. Az értékelést tömbönként végeztük el - ami természetesen egyszerűsítéseket tartalmaz -, de így is jól kirajzolódik a kerület rendkívül változatos építészeti karaktere. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a XIII. kerület Budapest egyik legszínesebb kerülete ebből a szempontból is. > ÜDÜLÖHAZAS KARAKTER A Népsziget déli részén elhelyezkedő üdülőházas övezet igazi „retro” hangulatot áraszt. A nyugati oldalon az 1970-es években még szabad strand működött. A part mögött különböző gyárak üdülői helyezkedtek el — egykor mintegy versenyezve a Római parttal -, ezek ma többnyire lehangoló állapotban vannak. > KERTVÁROSI KARAKTER Kertvárosi beépítésű területek a XIII. kerületben az OTI-telep és az Újpest- Városkapu környéke. Az OTI-telep jó presztízsű lakóterület, megtartása ebben az állapotában feltétlenül indokolt. Az Újpest-Városkapu térségében lévő lakóépületek zárványként helyezkednek el a városszövetben, amennyiben ebben a térségben jelentős fejlesztések történnek, úgy átépítésük valószínűsíthető. 2X^T^JÚNIU^^^(l^^<ERÜLE^TiÍRNÖjO(ÜUDNSZÁM > „KLASSZIKUS" KERETES BEÉPÍTÉSŰ TÖMBÖK A klasszikus keretes beépítésű lakótömbök elsősorban Ujlipótvárosra jellemzőek. Nagyjából azonos méretű tömbök, sűrű beépítés - többnyire 5-6 szintes épületekkel, kisebb-nagyobb belső udvarokkal -, szabályos, derékszögű utcahálózat jellemzi a területet. A XIX. század végén és a XX. század első felében épült házak többségükben magas presztízsű lakásokat tartalmaznak. Jól megfigyelhető, hogy a terület presztízse a Dunától távolodva fokozatosan csökken. Ugyancsak megfigyelhető, hogy az egyes lakótömbök értéke az építés idejétől függően is eltérést mutat. Az 1937-es építési szabályzat alapján épült tömbök lazább beépítésűek, belső kerteket tartalmaznak, ezek a városrész legértékesebb lakásait tartalmazzák. * A háború után épült újabb lakóépületek - köztük néhány paneles épület is — színvonalukban elmaradnak a korábbiaktól — különösen a mára ugyancsak felértékelődött Bauhaus-stílusú házaktól de a terület presztízse ezeket is felértékeli. > TELEPSZERŰ BEÉPÍTÉSEK A lakótelepek különböző korokban épültek, így színvonaluk is igen eltérő. A 10 szintes paneles lakóépületek jelentős része a Dunához igen közel épült meg, így helyzetük kompenzálja az építési technológiából következő hátrányokat. A régebbi építésű, mára már beállt, növényzettel borított, alacsonyabb szintszámú lakóházakból álló lakótelepek ugyanakkor viszonylag kellemes lakókörnyezetet nyújtanak. > ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLET Az új építésű lakóterületek jellemzően a magas presztízsű területeket keresik, lehetőleg a Duna közelségét. A Marina-part a Nagy-Duna mellett, a Prestige lakópark az Újpesti-öbölre nézőén valósult meg. Jellemzőjük a szabadon álló beépítési forma - amely az egykori lakótelepi beépítést idézi -, a magas színvonalú lakások, a minőségi anyagok használata, a gondozott környezet. Ugyanakkor sajnos megállapítható a túlépí- tés - magassági és sűrűségi szempontból egyaránt -, amelynek nyilván gazdaságossági indökai voltak. A lakóépületek építése a jelenlegi válságos időszakban megtorpant, a Marina-part és a FOKA-öböl jelenleg egy félbehagyott beruházás érzetét kelti. Hl > NAGYVÁROSIAS VEGYES KARAKTER A hagyományos angyalföldi bérkaszámyák ma már csak mutatóba vannak jelen a kerületben. Az egykori, angyalföldi munkások által lakott bérkaszárnyák jellemzője volt, hogy keveredtek az ipari üzemekkel, ezért az itt lakók egészségtelen környezetben voltak kénytelenek egész életüket leélni. Az üzemi területek átalakulásával - különösen a rendszerváltás után—a helyzet mára alapvetően megváltozott. Az üzemi területeken irodaházak, vagy lakóépületek létesültek, a környezet szennyezése lecsökkent, az új épületek felértékelték környezetüket. Az átépülés lendületes ugyan, de még nem fejeződött be. Ezért ezek a területek ma még jellegzetesen vegyes képet mutatnak, keverednek a funkciók és a karakterek is. > KIS- ES KÜLVÁROSIAS VEGYES KARAKTER Angyalföld keleti részén, a Béke út és a vasútvonal közötti területet jellemző vegyes (heterogén) beépítés. A heterogenitás az egyes ingatlanok beépítési módjában, funkcióiban, az egyes épületek magasságában, stílusában egyaránt jelentkezik. Az épületek nagy része leromlott, elhanyagolt állapotban van. Ma már ezeket a tömböket is célba vették az ingatlanfejlesztők, de a koordináció hiánya miatt az új beépítéseket is a heterogenitás jellemzi. > EGYEDI KARAKTERŰ BEÉPÍTÉS Azokat a jelentősebb létesítményeket soroltuk ebbe a kategóriába, melyek jellegzetességük, egyediségük miatt külön említést érdemelnek. Ilyenek például a kórházak, bár építészeti stílusuk, telken belüli elrendezésük speciális funkcióikból és építési korukból következően egymástól akár jelentősen is eltérhet. Közös jellemzőjük azonban a nagy kiterjedésű telkek pavilo- nos (campus-jellegű) beépítése, a jelentős, belső zöldfelületek. A pozitív példák mellett — RaM, Lehel téri piac csarnoka, rendőrség stb. - sajnos a „doboz-építészet” is megjelent a kerület északi részén, a Tesco áruház képviseletében. Reményre csak az ad okot, hogy ennek a területnek a felértékelése várható - „északi városkapu” —, és ez feltehetően a városszerkezetileg indokolt utcanyitásokkal és intenzívebb beépítéssel fog járni. > ÚJ ÉPÍTÉSŰ IRODAHÁZAK A rendszerváltás után — a megszűnő ipari üzemek helyén - viharos gyorsasággal épültek ki az irodaházak, majd irodaparkok. így jött létre a „Váci úti irodatengely”, de jelentős beruházások voltak a Róbert Károly körút mentén, sőt újabban a kerület északi részén is. Az új irodaházak a kortárs építészet kísérleteit mutatják be, ösz- szességükben feltétlenül emelik a kerület építészeti színvonalát. . > TELEPHELY JELLEGŰ BEÉPÍTÉS Angyalföld hosszú évtizedeken keresztül Budapest egyik legfontosabb munkahelyi területeként elsősorban az ipari termelést folytató üzemeknek biztosított területet. A rendszerváltás után viharos gyorsasággal alakultak át az egykori iparterületek, helyükön elsősorban irodaházak, szolgáltatást nyújtó intézmények jöttek létre. Az átalakulás tendenciája jelenleg is folytatódik, és beavatkozás nélkül az egykori üzemi területek végleg el fognak tűnni. Ugyanakkor a kerület területén még mindig maradtak összefüggő, barnamezős területek, elsősorban a kerület keleti, vasútvonal melletti területein, de például a Rákos-pataktól délre, a Váci út-Béke utca közötti területen is. Megfontolandó ezeknek az összefüggő területeknek a megtartása hosszú távon is - munkahelyeket biztosító gazdasági területként. > ZÖLDBE ÁGYAZOTT LAZA BEÉPÍTÉS A kerület rendkívül szerencsés abban, hogy igen hosszú Duna-parttal rendelkezik, és ennek egy része - igaz kisebb része - még nem beépített. Ez lehetőséget biztosít a jelenlegi zöldfelületek növelésére, egy összefüggő Duna-parti zöldsáv kialakítására. Ehhez a zöld folyosóhoz kapcsolódnak a kerülethez tartozó szigetek: a Margitsziget és a Népsziget déli része. Ez utóbbi még jelentős (zöldterület) fejlesztési potenciállal rendelkezik.
