XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-06-00 / Különszám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK KÜLÖNSZÁM A kerület rendkívül gazdag sportolási és rekreációs célú területekben is (Dagály für­dő, Vasas sportpálya, Elmű-pálya, Honvéd Sportegyesület pályái, Angyalföldi Sport­centrum). A Népsziget Újpesti-öböl felőli oldalán kajak- és kenuszakosztályok tele­pei alakultak ki és üzemelnek jelenleg is. Funkcióvizsgálat A kerület területén sokféle hagyomá­nyos és korszerű városi funkció található. A tömbönkénti vizsgálat alapján a követ­kező funkciókat különböztettük meg: >- LAKÓFUNKCIÓ: ebbe a funkciókörbe tar­toznak azok a területek, amelyek többnyire lakóépületeket tartalmaznak, de kisebb nagyságrendben ezekben az épületekben, a földszinteken intézményi, kereskedelmi, szolgáltató funkciók is helyet kaphatnak. Ilyen területek jellemzően az Újlipótváros, a kerület lakótelepei, új építésű lakóterü­letek (pl. Marina-part), valamint Angyal­föld-kertváros (az egykori OTI-telep). A Béke utca és a Tatai út által határolt - rákosrendezői - térségben is nagyarányú a lakófunkció, de már sokkal cizelláltabb a terület, sok más funkció (főként gazdasá­gi) ékelődik be a lakóterületek közé. > ÜDÜLÉSRE SZOLGÁLÓ TERÜLETEK: ebbe a kategóriába soroltuk a Népsziget déli ré­szén található üdülőházas területet. > KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ FUNK­CIÓ: ebbe a kategóriába tartoznak a na­gyobb alapterületű kereskedelmi közpon­tok (pl. Tesco), bevásárlóközpontok (Du­na Plaza), piacok (Lehel Csarnok, Buda­pesti Virágpiac) , áruházak (RS Bútor Áru­ház) és a kisebb helyi üzletek (pl. Aldi), amik önálló épülettel rendelkeznek. De ilyen funkciójúak az irodaházak - nem csak az újak - (pl. Duna Tower, Capital Square) és á szállodák (Helia, Margitszige­ti Nagyszálló) is. > GAZDASÁGI FUNKCIÓ: ide tartoznak a nagyobb üzemi területek (pl. volt LÁNG Gépgyár - Váci út; Porsche Hungária), il­letve azok a régi ipari és üzemi területek, amiket ma már többnyire önálló vállalko­zások bérelnek és telephelyként működ­nek (pl. a Petneházy utca és a Rozsnyai ut­ca közötti területek, a Topolya és Szent László utcai tömbök üzemi területei). > INTÉZMÉNYI FUNKCIÓ: ebbe a kategó­riába tartoznak az oktatási és nevelési in­tézmények (óvodák, alap-, közép- és felső­fokú oktatás), az egészségügyi intézmé­nyek (bölcsődék, szakrendelők, kórhá­zak), kulturális intézmények (művelődési házak, színházak), valamint különböző közigazgatási létesítmények (rendőrség, polgármesteri hivatal, tűzoltóság stb.). A kerületben több fővárosi és országos je­lentőségű közigazgatási intézmény is talál­ható: pl. Államkincstár, Országos Rend­őr-főkapitányság, Budapest Főváros Le­véltára, Honvédelmi Minisztérium. > KÜLÖNLEGES TERÜLETEK: ebbe a kategó­riába tartoznak a buszpályaudvarok (Újpest-Városkapu, Árpád híd buszpálya­udvar) , valamint a honvédségi területek (raktárbázis). >• ZÖLDTERÜLETEK: ide tartoznak a par­kok, közkertek (pl. Szent István park, Jó­zsef Attila tér), a Duna-part menti zöldte­rületek, a Margitsziget, valamint a Népszi­get egy része. > SPORT- ÉS REKREÁCIÓS FUNKCIÓ: a ke­rület több sportpályával (pl. Vasas, ELMÜ-sportpálya déli irányú bővítése) és szabadidőközponttal (pl. Angyalföldi XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció 2013. június Sportközpont, Honvéd SC sporttelep), uszodákkal (pl. Margitszigeti Sport Uszo­da) és fürdőkkel (Dagály, Palatinus Strandfürdő) is rendelkezik. KÖRNYEZET _____________________ ► ZÖLDFELÜLETI ÉS REKREÁCIÓS POTENCIÁLOK A kerület szempontjából ilyen célra poten­ciálisan jól hasznosíthatóak a Duna par­tok, az Újpesti-öböl, a Népsziget, illetve a Rákos-patak mente (amelyek együttesen zöldhálózati szolgáltatásaikban egy máso­dik Margitszigetet jelenthetnének) funk­cionálisan és esztétikai minőségükben ma alultervezettek és alulhasznosítottak. A Duna-partok kapcsán kialakulatlan a jö­vőkép, ezt illetően csatázik egymással a vá­rosi (sőt agglomerációs jelentőségű) főút és parkolási szerep, a partig nyomuló na­gyon intenzív lakó és irodai hasznosítás, és a Váci út irodai tengelyét is kiszolgálni tu­dó rekreációs, nagy zöldfelületeket biztosí­tó, a parthoz jutást oldottabb, természete­sebb módon megoldó gondolat. Az Újpesti-öböl és a Népsziget a rende­zetlen tulajdoni helyzet és a posztin- dusztriális állapot miatt kerülte el a válság előtti ingatlanboommal járó kedvezőtlen túlépítési hatásokat, így ma területén még mindig fennáll egy, a kerületi rekreációra, vízi versenysportokra, evezésre, fürdőzés­re, sport- és rekreációs fejlesztésekre ala­pozott jövőkép lehetősége, természetesen a víztisztaság megteremtését követően. Gyakorlatilag egy második Római-part, vagy egy második Kopaszi-gát alakítható ki a területén, amely egyszerre szolgálhatná ki a kerületi irodai munkahelyek, szállodák, és lakossági rekreáció minden szintjét. A Rákos-patak melletti széles zöldfelü­leti sáv összvárosi és regionális jelentőségű zöldfolyosó, amely revitalizált (esetleg egyes részein kis mértékig duzzasztott) víz­felszínként, regionális jelentőségű kerék­párúiként és sport-rekreációs tengelyként is értelmezhető lehet távlatosan (a víztisz­taság megteremtését követően). A terület teljes és komplex rehabilitációjával a kerü­let egy második Duna-parthoz jutna: an­nak minden területi felértékelődést hozó ingatlanértékével együtt. Az egykoron ka­nyargós vonalvezetésű patak medrét a vá­rosiasodás évszázadai során tették egyre művibb kialakításúvá, mígnem mai csator­názott formáját az 1960-as években a fővá­rosi szakasz egészén kialakított betonozott meder kiépítésével nyerte el. Két partján azonban ma is extenzíven használt széles zöld sáv húzódik, amely a revitalizáció jelentőségét magában hor­dozza. A Rákos-patak revitalizációja már majdnem két évtizedes gondolat. Az első, 1994-ben készített tervet követően 2000- ben készült el a patak Váci út és Budapest közigazgatási határa közötti teljes szakasz­ra vonatkozó vízjogi létesítési engedélye­zési terve. A patak és a kísérő zöldsáv tel­jes átértelmezésének mai legnagyobb gátja a költségesen kiváltható közműhelyzet, és a fővárosi-kerületi vegyes tulajdonviszony. TÁRSADALOM___________________ Új lakások építése Az utóbbi két évtizedben a főváros la­kásállománya dinamikusan emelkedett. A kilencvenes években az újonnan épített la­kások száma csak kissé, az ezredforduló után viszont nagy ütemben nőtt: 2000 óta a legtöbb lakás a XIII., III., IV., XI. kerüle­tekben épült. A XIII. kerület a lakásépítés területén is az élmezőnyben van: a lakások száma 2001 óta több mint 13 ezerrel nőtt. A kerületben az ezredforduló utáni évtizedben igen nagy volt a beruházók érdeklődése, és a pesti fejlesztések jelentős része ide koncentráló­dott. A fővárosi viszonylatban a gazdasági válságig éves szinten egy év kivételével (2006) itt épült a legtöbb lakás. Ugyanak­kor a kerület azok közé a kerületek közé tartozik, ahol az ebben az időszakban fel­épült lakásokat a kis lakások túlsúlya jelle­mezte. Ez 2001-ben 63 m2 átlagos területet jelentett, 2005-ben 53 m2-t, mely a 2010- es évekre 58-60 m2-re emelkedett vissza. Az önkormányzat maga is részt vett az építésben. A testület 1998-ban az „Önkor­mányzati tulajdonú lakóépületek műsza­ki-gazdasági elemzése” címmel 10 éves programot készített a kezelésében lévő 193 lakóépület jövőbeli sorsáról. Mivel az ön- kormányzati épületállomány heterogén, a 40-60 lakásos régi építésű bérházaktól a családi házas jellegű épületekig minden megtalálható benne, és magas a komfort­nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya (1998-ban 70%). Nem meglepő, hogy a társadalmi szegregáció kialakulásá­val veszélyeztetett részek gyakran ezekhez a házakhoz kötődően alakultak ki. Az ön- kormányzat 2001 óta, rehabilitációs tervé­nek megfelelően a régi, rossz állapotú ön- kormányzati házak helyére újakat épített. 2007-ben felülvizsgálták a tervet és a tisz­tán önkormányzati, illetve vegyes tulajdo­nú lakóépületben lévő lakások kezelését összekötötték. Sajnos a világgazdasági vál­ság megakasztotta a fejlesztés korábbi üte­mét. Az önkormányzat által szanált terüle­teket 2009 óta egyre nehezebben lehet ér­tékesíteni, ami nem csak az új lakások épí­tését hátráltatja, hanem a még megmaradt rekonstrukcióra, szanálásra szánt területe­ken a beavatkozás megkezdését is. A lebontott épületek helyén és környé­kén beruházói és önkormányzati finanszí­rozással új házak épültek, melyek a kör­nyék társadalmi szerkezetének egyensú­lyát is javították. Az önkormányzati tulajdonú épületek­ben a 10 éves program eredményeként a komfortos, összkomfortos lakások száma nőtt, a szükséglakások, félkomfortos és komfort nélküli lakások aránya pedig az 1998-as 70%-ról 2011-re 33%-ra csökkent. 2011-ben az önkormányzat újabb 10 éves (lakóház-felújítási) programot indított, melynek célja továbbra is a rossz állapotú épületek bontása, a megmaradó lakásállo­mány komfortossági szintjének és állapo­tának javítása. A programban 2014-ig 15 épület bontását irányozták elő, és 100 új önkormányzati lakás építését. GAZDASÁG > FEJLESZTÉSI POTENCIÁL A XIII. kerület kiváló adottságokkal ren­delkezik a lakhatóság feltételeit tekintve, gyakorlatilag minden lakástípus (belváro­sias, lakótelepi, lakóparkos, elegáns, kertvárosias stb.) megtalálható. Angyalföld elhelyezkedése, infrastrukturális ellátottsá­ga, jó közlekedése, kiépült intézményháló­zata és közszolgáltatási rendszere, vízmel- lettisége jó alap arra, hogy a kerület meg­tartsa, sőt erősítse pozícióját a fővárosi in­gatlanpiacon. A lakásépítés üteme lassult, de adottak a feltételek, hogy az előkészített, ill. új projektek megvalósuljanak. Az iroda­piacon a kerület meghatározó szereppel rendelkezik Budapesten. 2006 és 2010 kö­zött az új irodaépületek mintegy 40%-a a kerületben épült fel, annak ellenére, hogy 2009-ben és azt követően erős visszaesés volt tapasztalható. Bővültek a különböző gazdasági szolgáltató, kereskedelmi, ven­déglátó és rekreációs funkciók is. VÁROSÉPÍTÉSZETI CÉLOK ÉS JAVASLATOK Általános célok és javaslatok- Kompakt város Egy fővárosi kerület alapjában véve - és persze kissé leegyszerűsítve - kétféle fej­lesztési stratégiát választhat. Az elsőt ne­vezhetjük „tematikus park” jellegű straté­giának. Ennek az a lényege, hogy a kerület — sajátos adottságait, kialakult hagyomá­nyait továbbfejlesztve - a főváros egy spe­ciális területévé válik, amely e specialitást a teljes főváros felé szolgáltatja, más „szük­ségleteit” viszont a főváros más kerületei­től „szerzi be”. A másik lehetséges stratégia a „város a városban” címmel írható körül. Ez azt je­lenti, hogy a kerület komplex módon nyújt­ja lakói számára mindazokat a szolgáltatá­sokat, melyek a minőségi élethez szüksége­sek. Tehát vannak differenciált lakóterüle­tei; a lakókat kiszolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi intézményei; különböző jelle­gű munkahelyeket biztosító gazdasági te­rületei; a rekreációt, pihenést lehetővé te­vő létesítményei és zöldterületei. 30—40 évvel ezelőtt a XIII. kerület szá­mára az első alternatíva - elsősorban an­gyalföldi iparterületei révén - még rele­váns lehetőség lett volna. A rendszerváltás óta azonban a kerület - elsősorban iparte­rületeinek megszűnése és látványos átala­kulása következtében - olyan mértékben megváltozott, hogy ma már az erre alapo­zott fejlesztés irreális lenne. Ezért a „város a városban” stratégia követése ajánlható. Ez viszont éppenséggel a még mutatóba megmaradt gazdasági területek védelmét is jelenti, annak érdekében, hogy a kerület megfelelő, differenciált munkahelyi vá­lasztékot nyújthasson lakosainak. KOMPAKT VÁROS A korszerű városfejlesztés a kompakt vá­ros megvalósítását tűzi ki célul. A kompakt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom