XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-00 / Különszám
Hírnök KULONSZAM ANGYALFOLD-UJLIPOTVAROS-VIZAFOGO 2013. JUNIUS Meghívó Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 2 7'én, csütörtökön 16-18 óráig, a XIII. kerület, Béke tér 1.1. emeleti képviselő-testületi ülésteremben tematikus közmeghallgatást, tart, melynek témája Budapest főváros XM. kerület hosszú távú településfejlesztési koncepciója 2033-ig Tisztelettel meghívunk és várunk minden érdeklődőt! Tisztelt Lakótársam! Lakóhelyünk környezetének alakulása mindnyájunk közérzetét befolyásolja. A települések fejlesztése az önkormányzatok egyik legösszetettebb feladata - teljesítésének sikere elsősorban a döntéseket megalapozó megfontolásokon múlik. Az elmúlt 20 év településfejlesztési eredményeit átfogó és alaposan kitárgyalt dokumentumokra építettük, Integrált Városfejlesztési Stratégiát, kerületi építési szabályzatot, a településirányítás minden területére ágazati koncepciókat alkottunk. Életünket befolyásoló külső tényezők közül a gazdasági, társadalmi jellegű feltételek romlottak, mégis biztos alapokon nyugvó fejlődési pályát ígérhetek. A kiváló szakértői csoport munkája, valamint az önkormányzatunk által lefolytatott széles körű véleményeztetés eredményeképpen szakmailag hiteles jövőképet ajánlok figyelmébe. Az elképzelések megvalósításának záloga a lakosság és a helyi gazdaság szereplőinek aktív részvétele a XIII. kerület fejlesztésében, melyhez Önt partnerként hívom. Remélem, a koncepció különszámban megjelenő kivonata felkelti érdeklődését és a teljes dokumentumot megtekinti önkormányzatunk honlapján (cím: www.budapestD .hu). Tervezzük együtt kerületünk jövőjét! Küldje meg észrevételeit elektronikusan, a foepitesz@bpl3.hu címre. Hívom Önt a Képviselő-testület közmeghallgatására. Dr. Tóth József polgármester Budapest XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciója 2033-ig* A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKÁTÓL NAPJAINKIG GAZDASÁG A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és lakóinak életében is. Az 1980-as évek végén elkezdődött politikai, társadalmi átalakuláson túl a gazdasági rendszerváltás is lezajlott a kerületben. A Váci út nagyipari üzemeinek megszűnését részben a hagyományos iparágak nyolcvanas évektől kezdődő és egyre fokozódó válsága, piacvesztése, másrészt a 3-as metróvonal Újpest városközpontjáig történő megépítése okozta. A gyártelepek helyén szolgáltató-, iroda- és kereskedelmi vállalatok telepedtek meg. A XXI. század elejére a kerületben gyakorlatilag megszűnt az egy évszázadig meghatározó ipari tevékenység. Jelenleg a világ vezető cégei, bevásárló- központok, nemzetközi szintű autószalonok vannak jelen. A kerület a bútorkereskedelem központjává is vált, emellett nagy számmal vannak jelen a kereskedelmi bankok és biztosítók is. Korábban az ipari termelés fellegvárának számító Váci utat, ma a főváros „irodabulvárjaként” emlegetik. A kerületben tevékenykedő vállalkozások méret és tőkeerő szempontjából egyaránt differenciáltak. A több mint 29 000 regisztrált vállalkozás közel fele korlátolt felelősségű társaság. A betéti társaságok száma meghaladja az 5 000-t, az egyéni vállalkozásoké a 9 000-t. A 2434 db kiskereskedelmi üzlet jelentősebb része az élelmiszer- és ruházati ágazatokhoz köthető. A kerület gazdaságát mégis részben a multinacionális cégek jelenléte határozza meg. A kerületben működő vállalkozások a budapesti GDP-nek közel 10 százalékát adják, köztük jelentős a kiemelt adózók száma. A fővárosi irodaházak mintegy 25 %-a a kerületben épült fel. A kerületben jelentős az idegenforgalom is. A 3622 férőhelyen a vendégek száma meghaladja az évi 200 000-t. LAKÁSHELYZET 1990-ben, a rendszer- változás idején közel 45 000 volt állami lakás került az önkormányzat tulajdonába. Az 1994-es lakástörvény értelmében a bérlőket úgynevezett lakásvételi előjog illette meg. Kivételt képezett azoknak a lakásoknak a megvásárlása, amelyek tilalmi listán voltak, műemlékvédelem alá estek, illetve szanálásra voltak ítélve. A kilencvenes évek elején elindul a lakásprivatizáció, aminek következtében az önkormányzat épületállományának jelentős részét a benne lakók megvásárolták. A bérlők a jobb állapotú lakásokra adták be a vételi kérelmet, így az értékesebb lakások kikerültek az önkormányzat tulajdonából. 1995. december l-jétől megszűnt a törvényen alapuló vételi jog, életbe lépett az elővásárlási jog, amely szerint az önkormányzat, mint tulajdonos, határoz afelől, mely lakásokat kívánja értékesíteni. 1996-tól már egy gazdaságossági számítás alapján döntenek az eladásról. Az ingatlanárak jelentős emelkedése a kerületben az önkormányzati lakásokat is értékesebbé tette. Az utóbbi időben elsősorban magántőke bevonásával épülnek lakások. A 2000-es évek derekán az önkormányzati tulajdonban lévő lakások döntő többsége komfort nélküli, 406 pedig a szükséglakások kategóriába tartozik. A zömében kis alapterületű lakások rossz műszaki állapotúak. A jobb lakhatási körülmények elősegítéséért lakóház-rehabilitációs program indult a kerületben. 1998-ban lakás- felújítások kezdődtek. Ennek következtében javult a kerületben lévő önkormányzati lakások komfortösszetétele. Az intenzív kerületfejlesztést biztosító szanálásokkal sikerült elérni, hogy a szükséglakás-állomány 78%-kal csökkent. Lakáspályáztatással egy új lakás bérbeadása 2,5 család lakáshelyzetének megoldását és jobb, komfortosabb lakásba kerülését tette lehetővé. 2000 és 2006 között mintegy nyolcezer, 2006 és 2010 között több, mint hat és félezer új építésű lakást adtak át a kerületben (ezeknek kisebb hányada - néhány száz - önkormányzati tulajdonú, a többi magán- befektetések eredménye). Az elmúlt évtizedben a kerület gyökeresen átalakult, élettel teli, modern nagyvárosi külsőt és hangulatot öltött magára. A több mint egy évszázadon át meghatározó ipari tevékenység csaknem teljesen megszűnt, helyette intézmények sora költözött ide, kereskedelmi és szolgáltató cégek szá- zai-ezrei tevékenykednek a XIII. kerületben. Jelentős gazdasági erővel rendelkező, részben multinacionális cégek települtek meg a városrészben. Ezzel párhuzamosan kicserélődött a lakosság, s noha sokan élnek itt több évtizedes családi hagyományokat őrizve, ugyanakkor előszeretettel költöznek a XIII. kerületbe a családosok, fiatalok máshonnan is. A kerület büszke lehet arra, hogy az itt élők költözési szándékuk megfogalmazását követően mindenekelőtt a városrészen belül keresnek új otthont, s sokan döntenek úgy, új lakásuk vagy házuk is a XIII. kerületben lesz. A kerület arculatának, épített környezetének megújulása folytatódik, új házak, modern lakóparkok, korszerű irodaházak épülnek. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI A klímaváltozás folyamata mára az emberiség legnagyobb problémájává nőtte ki magát. Az éghajlatunk változása kihat életünk minden szegmensére. Jelentős környezeti, szociális és gazdasági problémákkal kell szembenéznünk a jövőben, ha figyelmen kívül hagyjuk a problémát. A klímaváltozás, vagy másképpen éghajlatváltozás természetes úton vagy külső hatásra (pl. emberi tevékenység) kialakuló tartós, jelentős változás. Kihat a hőmérsékletre, csapadékra, széljárásra és akár az éghajlat változékonyságának módosulását is jelentheti. A klímaváltozás fogalmát manapság a napjainkban végbemenő, ember által okozott és negatív hatásokkal bíró változásra használják. A jelenség rendkívül összetett folyamatok eredménye, de ami biztos, hogy az üvegházhatású gázok légkörben való felhalmozódása okozza. Az elmúlt, nagyjából két évtizedben a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére fektettek hangsúlyt (energiatakarékosság, megújuló energia- források, energiahatékonyság, erdőtelepítések) . Azonban létezik más klímapolitika is, amely az alkalmazkodásra fektet hang* Kivonat! A teljes dokumentum a XIII. kerületi önkormányzat honlapján (vnuw.budapest13.hu) érhető el.
