XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-04-18 / 8. szám
X^^KERÜLJETMHÍR|NÖI<^^^^^^Oj^^^ÁPRIUS^^^ Kerületi születésnap Akikről elnevezték... Ötfordulós könyvtári játék (4. rész) Utcanevek a kerületben Öt lapszámon át egy játékon keresztül ismerhetünk meg tizenöt személyt azok közül, akikről a kerületben utcát neveztek el. A kérdésekre a válaszokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárába várják e-mailben (fszek I308@fszek.hu), postán vagy személyesen (1138 Bp., Dagály u. 9.) 2013. május I S-ig. (A válaszok mellett kérjük, tüntessék fel az elérhetőségüket: név, telefon vagy e-mail). A helyes megfejtők könyvjutalomban részesülnek. Tizedik személy Színész, kormányfőtanácsos. (Kéty, 1870. febr. 3.-Bp., 1931. szept. 21.) Szekszárdon végezte el a polgári fiúiskola hat osztályát. 18 éves korában megszökött a szülői házból és felcsapott színésznek. 1889-ben lépett színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál Tolnaapátiban. Még ugyanebben az évben Paulay Ede felvette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt. 1891-ben vidékre szerződött (Szolnok, Pápa, Debrecen, Pozsony, Fehérvár, Zombor, Baja), 1894-ben a Ditrói Mór vezette kolozsvári színház tagja lett, és ugyancsak Ditrói 1896-ban a megnyíló Vígszínházhoz szerződtette. Rövid megszakításokkal itt működött haláláig. 1914-15-ben a Magyar Színház állandó vendége, 1915-16-ban a Nemzeti Színház tagjaként játszott. 1906-ban a Színiakadémia, 1907-ben a Zeneakadémia opera tanszakának tanára, 1917 -ben a budapesti Színészszövetség elnöke lett. 1929-től a Magyar Színház tagja volt. A naturalista színjátszás kiváló képviselője, a Vígszínház első együttesének fő erőssége. Legtöbbet könnyű francia vígjátékokban játszott, s ezekben fejlesztette ki egyéni stílusát, melynek lényege az egyszerű és életszerű beszéd, a könnyed dialógus, az elegáns és természetes mozgás volt. Természetes adottságai: pompás megjelenése, eleganciája, zengő és lelkes orgánuma, kifejező arcjátéka és gesztusai már az indulás pillanatában is biztosították számára a vezérszerepeket. Legjobb alakításait a kortárs magyar írók, különösen Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban). Főbb szerepei: Makrancos hölgy (Petruchio), Tokameró (Lengyel Menyhért: Tájfun), Pál (Herczeg Ferenc: Kék róka), valamint Csehov-drámák. Játszott tánc c. első magyar filmben, továbbá A munkászubbony (1914) és a Zoárd mester (1917) c. némafilmben is. írásai: Komédia (Bp., 1914); A beszéd művészete (Bp., 1917); Emlékezések (1921). Irodalom: Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957). 1. Kiő? 2. Milyen álnéven működött Keresztély Jánosné társulatában? Tizenegyedik személy Novella- és regényíró. (Sopron, 1897. szept. 24.-Buchen- wald, 1944 vége.) Konzervatív zsidó rabbi családból származott. Sopronban érettségizett, majd Pozsonyban néhány hónapos tisztiiskolát végzett, és az I. világháborúban kikerült az olasz frontra. Mint hadnagy a Vörös Hadseregben is szolgált, s egy ideig Murakeresztúr városparancsnoka volt. A tanácshatalom bukása után bebörtönözték. Másfél évig raboskodott Szombathelyen. 1923-ban Bécsbe emigrált. Hazatérve alkalmi munkás, vándorszínész, majd tisztviselő volt. 1925-ben visszajött Budapestre, írói kibontakozását Szép Ernő, Mikes Lajos és Osvát Ernő segítették. 1926-ban az Ejt-lapok és a Nyugat munkatársa lett. 1936- ban Baumgarten-díjra jelölték, díjazását azonban a hatóságok megakadályozták. A fasizmus, a zsidóüldözések hatására novellái és regényei témáját főleg a zsidóság múltjából és jelenéből merítette. 1943-ban behívták munka- szolgálatra majd német koncentrációs táborba vitték, ahol áldozatul esett a meghurcoltatásoknak. Pályája első felében írt elbeszéléseit a csodavárás, a zsidó messzianisztikus életérzés hatja át; későbbi elbeszéléseiben kora álszent társadalmát, az ember kegyetlen hajlamait ostorozza. A társadalom kivetettjeinek sorsát festi nyugtalan, sajátosan stilizált nyelven. Főbb művei: Mikháel (elb., Bp., 1929); Megszabadítottál a haláltól (r., Bp., 1932); A nyolcadik stáció (r., Bp., 1933); Irgalom (elb., Bp., 1937); Azarel (r., Bp., 1937); Mózes (dráma, Bp., 1940); Batséba (dráma, 1940); A Hószobor (elb., válogatta és bevezette Keresztúry Dezső, Bp., 1954); B. városában történt (1-11., Bp., 1964). Irodalom: Németh László: * (Nyugat, 1929); Komlós Aladár: A Toll (1937); Schöpflin Aladár: * (Nyugat, 1938); Galsai Pongrác: Társtalanok (Pécs, 1957); Szabó Ede: Kortárs (1958) Megváltás: in memóriám * (vál., szerk. és összeáll.: Csűrös Miklós) (Bp. 2006) 1. Kiő1 2. Mi a címe annak a novelláit tartalmazó kötetnek, mely 1977- ben jelent meg Petrányi Ilona szerkesztésébenI Tizenkettedik személy Újságíró, műfordító. (Helga, 1877. febr. 20.-Bp„ 1945. jan. 4.) Előbb a Budapesti Hírlap, majd a Magyar Hírlap, 1918-tól a Népszava belső munkatársa. Részt vett az ellenállási mozgalomban. A II. világháború alatt a Népszava külpolitikai rovatát vezette. Betiltásáig szerkesztette a Független Szemle c. folyóiratot. Az 1922-es év karácsonyi számában jelent meg A sajtó szerepe a történelemben és helyzete a jelenben c. tanulmánya. Írásai miatt a Horthy-korszakban több ízben szenvedett börtönbüntetést. A nyilasterror áldozata lett. Egy no- velláskötete (Éjszaka, Bp., 1902) és a korabeli - főleg szocialista - sajtóban számos cikke és tanulmánya jelent meg. írod.: Gergely István: Emlékezés apámra, *-re (Szivárvány, 1946. 25. sz.). 1. Kiő? 2. Mely Zola-művek találhatók meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában, melyet ő fordított magyarral Megjegyzés: *-gal a kitalálandó személy nevét jelöltük. Születésnapi fotópályázat Szkenneljünk együtt A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtára felhívást tesz közzé Budapest XIII. kerületének, mint önálló közigazgatási egység létrejöttének 7 5. évfordulójához kapcsolódva. 2013. február 20. és április 30. között a jelentkezők a könyvtárosok segítségével digitalizálhatják saját készítésű, 1989 előtti A/4 méretnél kisebb fotóikat, melyek a kerület életéről, eseményeiről, épületeiről, lakóházairól, tereiről stb. készültek. A digitalizált képek felkerülnek az FSZEK honlapjára és gyarapítják az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény anyagát is. Kérésünk, hogy nevezzék meg a fotón látható épületet, helyszínt vagy eseményt és a kép készítésének idejét. A jelentkezőknek nyilatkozniuk kell a fényképek digitális másolatának ajándékozásáról és felhasználási jogáról. A könyvtár a beérkező képek közül kiválasztja, melyek kerülnek fel honlapjára. XIII. KERÜLET 8 I Kérjük az érdeklődőket, hogy időpont-egyeztetés miatt jelentkezzenek be a könyvtár telefonszámán: 06 (1) 340-3309. LATHATAR Látássérültek Eszközeinek Tárháza A\ Termékeink: ■ Magyarul beszélő segédeszközök, ■ Braille-eszközök, Braille-kiegészítők ■ Nagyítók, távcsövek ■ Fehér botok és tartozékai, ■ Vakvezetőkutyás kiegészítő eszközök, ■ Konyhai eszközök, praktikus termékek a főzéshez, ■ Speciális lámpák és írószerek gyengénlátóknak, ■ Hangoskönyvek, ■ Hordozókendő látássérült kismamáknak, ■ Látássérültek által készített kézműves termékek, Speciális tapintható fajátékok, labdák gyerekeknek, intarziás kirakok (Molnár Attila intarziakészítő, e mail: attila@molnarintarzia.hu. www.molnarintarzia.hu), ■ Braille-írással feliratozott ajándék- tárgyak, ■ Tapintható dísztárgyak, ■ Gyógynövényes tönkölypelyva párna. Szolgáltatásaink: ■ Tanácsadás, táplálkozásteszt kitöltése ■ Segítünk az eszközök kiválasztásában és beszerzésében Cím: 1146 Budapest, Hermina u. 57. (VGYKE székhelye) Telefon: 06-1-384-5541 vagy 06-70-383-3611, e-mail: lathatar@vgyke.com. Nyitva tartás: kedd-szerda-csütörtök: 9 órától 17 óráig.
