XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-08-01 / 15-16. szám
f / Új törvény — új helyzet Újrafogalmazott vagyongazdálkodás XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 2. AUGUSZTUS I. Aktuális Közös kalapban a kerületi tulaj dón A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában marad A kerület vagyongazdálkodása azon önkormányzati tevékenységek közé tartozik, amely méltán minősíthető példamutatónak. Miközben a városrész az elmúlt másfél évtizedben rohamosan fejlődött, és adóssága egy főre vetítve jelenleg nem haladja meg egy doboz cigaretta árát, az önkormányzat vagyona az 1990-es évek közepi közel 8 milliárdról rohamosan növekedett. A 2011. december 31-én felvett vagyonkimutatás szerint 90 978 049 839 forint volt. A téma több kérdést is felvet, amelyekkel Hiszékeny Dezső alpolgármestert, a napirend előterjesztőjét kerestük meg.- Ha jól és eredményesen működik egy tevékenység, akkor jónak kell lennie az azt szabályozó rendeleteknek is. Akkor pedig mi szükség volt a korábbiak megszűnteié- sére, és a helyükre újat alkotni?- Az új Alaptörvény az önkormányzati és az állami vagyont, tulajdont egybevonta, és egységes nemzeti vagyonként deklarálta. A 2011-ben elfogadott két új törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, és a nemzeti vagyonról szóló törvény új alapokra helyezte az önkormányzati vagyon fogalmát és a vagyongazdálkodás szabályait. A nemzeti vagypnról szóló törvény előírja, 'hogy minden önkormányzatnak ennek szellemében el kell készítenie a vagyonnal kapcsolatos új közép- és hosszú távú terveit.- Az önkormányzati vagyon eddig is a nemzeté volt, a nemzetet alkotó kisebb közösségek tulajdona. Jelesül itt, a XIII. kerületben 110 ezer emberé, akik demokratikusan megválasztott képviselőiket hatalmazták fel, hogy gazdáljkodjanak a közös tulajdonnal. Mi baj volt ezzel?- Szerintünk semmi, de a parlamenti többség politikai szándékának ez a vagyonmegosztás valószínűleg nem felelt meg.- Az embernek van egy olyan érzése, hogy a két tulajdonviszony összemosása valójában visszaállítása a rendszerváltozás előtti helyzetnek, amikor a tanácsi, városi, megyei vagyon egységesen állami tulajdon volt.- Az 1990 előtti tulajdonviszonyokat a rendszerváltozás alkotmánya gyökeresen megváltoztatta. Többek között szétválasztotta az állami és az önkormányzati tulajdont, amit erős jogszabályok védtek, és hasznosításukra szintén erős jogszabályi keretek között kerülhetett sor. Az önkormányzatok vagyonukkal szigorú jogszabályi keretek között önállóan gazdálkodtak, mi is. Tizenkétszeresére nőtt vagyon- Mennyire vált be az eddigi gyakorlat?- Vagyongazdálkodásunk, melyet a különböző időtartamra elfogadott általános és szakmai programok határoztak meg, hatékony és eredményes volt. Ezt igazolja, hogy a szakmai programok végrehajtása minden évben komoly vagyongyarapodással zárult. A kerületi önkormányzat ingatlanvagyonának értéke 2011 végén közel 91 milliárd forint volt, ami az 1990-es évek eleji vagyonnak hozzávetőlegesen majd a tizenkétszerese.- Ezt most egy tollvonással elvették a kerülettől, és belekerült a nagy közös kalapba.- Gyökeresen megváltozott az eddigi helyzet! Az említett törvény kimondja, hogy az önkormányzat kitüntetett felelősségi körébe tartozik az, hogy vagyonával hatékonyan és eredményesen, a vagyon céljainak leginkább megfelelően gazdálkodjon. De valójában azzal, hogy az önkormányzatoknak a vagyonuk feletti önrendelkezése megszűnt, a korábban értelmezett önkormányzati tulajdon is megszűnt.-Ezután ki diszponál a 91 milliárdos vagyon fölött?- Volt már ilyen: állami tulajdonná vált, sorsáról is „odafönt” dönthetnek. Az új helyzet az önkormányzati vagyon felülről történő tetszőleges rekvirálását teszi lehetővé. Nemzeti vagyon címén az állami szervek saját tulajdonként gyakorlatilag azt vesznek el, amit jónak látnak! És mindezt az önkormányzatok demokratikus döntési mechanizmusának kikapcsolásával, figyelmen kívül hagyásával tehetik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a lehetőséggel „odafönt” élnek is - gondoljunk csak az önkormányzatok oktatási és egészségügyi intézményei államosítására -, súlyosan korlátozva az önkormányzatoknak a saját vagyonukkal kapcsolatos önrendelkezési jogát. Kiszámíthatatlan helyzet- A változás mivel jár?- Ezen vagyonelemek tulajdonjoga ingyenesen átszáll a feladatot ellátó központi állami szervezetekre.- Nem lehetett hálás feladat a kerületi vagyongazdálkodásnak az új viszonyokhoz való illesztése, az új elvek szerinti megfogalmazása.- A közép- és hosszú távú tervek készítését nagyban nehezítette a kiszámíthatatlan, előre nem tervezhető, folyamatosan változó jogi környezet, nem beszélve a visz- szamenőleges hatályú törvénykezés gyakorlatáról. Jelenleg például nem ismertek a közoktatási, egészségügyi és közigazgatási rendszer átalakításának részletei annak ellenére, hogy ezek rövid távon belül megvalósítandó központi programok. Mindenesetre a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk eleget tenni feladatunknak. Szakembereket vontunk be az előkészítésbe és civil szervezetek számára is biztosítottuk a lehetőséget, hogy megfogalmazzák véleményüket. Megkerestük a képviselő-testületet alkotó frakciókat, és kértük, hogy előzetesen fejtsék ki álláspontjukat. Akik éltek a lehetőséggel, azok javaslatát figyelembe vettük az új rendelet megalkotásánál.- Mint az eredmény bizonyítja, sikeres volt az előkészítő munka, a testület egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket. Mi alapján állt össze az új vagyonrendelet?- A koncepció alapját az átfogó, a kerület egészében gondolkodó stratégiák és az egyes szakterületeket érintő korábban elfogadott szakmai programok adták. Ezek az önkormányzati vagyon védelmét és fejlesztését prioritásként kezelve készültek, mint az Együtt a XIII. kerületért, az Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Közterületek és zöldfelületek fejlesztését meghatározó program vagy a Lakás- és helyiséggazdálkodási koncepció. A most elfogadott új vagyongazdálkodási terv e folyamatban lévő programok integrálását jelenti. Az új vagyonrendelet megtartotta azokat a rendelkezéseket, melyeket a gyakorlat igazolt, és amelyek a hatékony és eredményes vagyongazdálkodást szolgálják. — Részletesebben mit ért ez alatt?- A mai gazdasági környezetben az ön- kormányzativagyon-gazdálkodásnak alkalmazkodnia kell a piaci folyamatokhoz, a döntéseket az elvárt bevételhez mérten gyorsan kell meghozni. Az új helyzethez igazítva esetenként a hosszú bürokratikus eljárás helyett a döntés a polgármester hatáskörébe került, összhangban a helyiségek bérbeadására vonatkozó helyi rendelettel. Egy másik példa: a vagyongazdálkodási koncepció előkészítése során megvizsgáltuk a vagyonkezelői jog létesítésének lehetőségét. A tavaly meghozott testületi döntéseknek megfelelően átalakítottuk a korábban az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok működését. Saját tulajdon a hivatalnak- A képviselő-testület ülésén egy furcsának tűnő döntés is született: a polgár- mesteri hivatal önálló vagyonnal rendelkező szervezet lett.- Jogszabályi kötelezettségünk volt, hogy a polgármesteri hivatal az önkormányzatról leválva, önálló vagyonnal rendelkező szervezetként jelenjen meg. Ez alapján az év végén a polgármesteri hivatalnak saját gazdasági beszámolót, mérleget kell készítenie, és a gazdasági évet az önkormányzattól független kimutatásokban kell lezárnia.- Mi tartozik a polgármesteri hivatalhoz?- A képviselő-testület döntése értelmében a polgármesteri hivatal a működéséhez szükséges eszközöket kapta meg tulajdonba, épülete az önkormányzat tulajdonában marad.
