XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-07-04 / 13-14. szám
6’."""“------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------2= Locsmándi Alajos, a PRIZMA igazgatója Teret nyert az integrációs szemlélet A Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagó- giai Módszertani Intézmény igazgatója, Locsmándi Alajos odaadással tevékenykedik a halmozottan hátrányos helyzetű, szociális, egészségügyi okok miatt különleges gondoskodást igénylő tanulók segítésében. A Teleki Blanka-díjas pedagógussal eddigi pályafutásáról, további terveiről és az iskola célkitűzéseiről beszélgettünk. Olyan családban nőtt fel a kisalföldi Fertőszéplakon, amelyben fontosak voltak az emberi értékek. A kőműves apuka és a helyi termelőszövetkezetben növényápolóként dolgozó anyuka tisztes szegénységben öt gyermeket nevelt fel, és bizonyára nem véletlenül választottak közülük hárman is segítő élethivatást. O maga már kisgyermekkorban tudta, hogy emberekkel szeretne foglalkozni. Lehet, hogy ebben szerepe volt pedagógus nagybátyjának is. Szülőfalujából tizennégy évesen került Győrbe a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba. Itt döntötte el, hogy gyógypedagógus lesz. 1988-ban a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett oligofrénpedagógia-szomatope- dagógia szakos gyógypedagógiai tanári diplomát. Három helyre adta be pályázatát, és végül is a Váci út 57. szám alatti, értelmi sérültekkel foglalkozó, akkor kisegítő iskolának nevezett intézmény gyógypedagógusa lett. Később, a kilencvenes években diszkriminatívnak minősítették az elnevezést, majd 2001-ben a PRIZMA nevet kapta az iskola. Az igazi változást azonban az oktatási módszerek módosítása hozta. Locsmándi Alajos pályakezdőként rögtön a mély vízbe került. Már az első tanévben osztályfőnök lett, és nagyon élvezte a gyerekekkel való foglalkozás minden percét. Elkötelezettségét a szülők is értékelték: nemigen fordult elő, hogy egy is hiányzott volna a szülői értekezletről. A gyerekeket rendszeresen vitte egyhetes kirándulásokra, ilyenkor nemegyszer szülőfaluját is megmutatta nekik, a kis csapatot pedig szülei házában szállásolta el. A fiatal gyógypedagógus folyamatosan képezte magát, és hamar meghatározó személy lett a tantestületben. Olyannyira, hogy amikor hat év múltán az igazgatóhelyettes megbízott igazgató lett, őt vette maga mellé helyettesnek. Ekkor érzett rá az irányítói lét ízére: a következő tanévben maga is megpályázta, és harmincévesen el is nyerte az igazgatói posztot. Vezetőként első fontos célkitűzése a gyerekek részére kézműves műhelyek létrehozása volt. 1996-ban jótékonysági kerti partit szervezett, ennek segítségével hozták létre a szövő- és a kerámiaműhelyt. Ez egyben szemléleti változás is volt. Utóbb a gyakorlat teljes mértékben igazolta a manuális tevékenység fontosságát az értelmileg sérült gyerekek számára. Még abban az esztendőben a Soros Alapítvány modell- intézménye lett az iskola az integrációs szemlélet kialakítása érdekében. Ehhez a gyereket és a pedagógust is segíteni kell, így jött létre az utazó gyógypedagógusi munkakör. Ma a kerületben tizenhat utazó gyógypedagógus fáradozik közel két és félszáz gyerek minél zökkenőmentesebb integrációján. Azt a felvetést, hogy az elfogadás tekintetében nem sokat változott a társadalom az azóta eltelt jó tizenöt évben, Locsmándi Alajos határozottan cáfolja. Az integráció szele már a kilencvenes évek végén elkezdett fújdogálni. A kerületben egyre több befogadó óvoda jött létre, ami jelentős fejlődést hozott a felnövekvő gyerekek szemléletében. Ugyanakkor fontos kérdéssé vált, hogy kit lehet integrálni és kit nem. Az oda- és visszaút biztosításának is nagy jelentősége van. Mindenesetre a mi kerületünk országos viszonylatban az elsők között volt az integráció tekintetében, így az itteni szakemberek már nagy tapasztalatot szereztek ebben. Az igazgató úgy látja, lehetnek előnyei, de hátrányai is annak, hogy állami fenntartású lesz az iskola. Ugyanis a gyógypedagógiára ráférne az egységes szemlélet. Viszont nem lenne jó, ha változ- 0 na az ellátási terület, és nem lehetne támaszkodni a kerületi óvodákkal és iskolákkal kialakított jó kapcsolatra. Ezért fontos, hogy kikérjék majd a közvetlen terepen dolgozó szakértők véleményét is. Locsmándi Alajos azt mondja, a munka az ő számára örömfor- rás. Mindig az intézmény minőségi működtetése és a folyamatos fejlesztés volt a célja, és ebben * nagy segítséget kapott az iskola fenntartójától. Nem először kapott rangos elismerést. 2003-ban Pro Űrbe Budapestért díjjal tüntették ki. A három éve alapított Teleki Blanka-díjat az idén vele és kolléganőjével együtt összesen tízen vehették át. Az igazgató csaknem negyed század után most megválni készül a PRIZMA-tól. A Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója nyugdíjba készül, ő pe- ' dig nagy kihívásnak tekintené, ha elnyerné az európai szintű intézmény vezetői posztját. Csop Veronika Sikeres pedagógusaink Pedagógusnap alkalmából a Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény három munkatársa is kitüntetésben részesült. A sérült, illetve a különleges gondoskodást igényló gyermekek érdekében végzett munka elismeréseképpTe- leki Blanka-díjat kapott Locsmándi Alajos, az iskola igazgatója, valamint Szabó Borbála gyógypedagógus. Adorján Katalin gyógypedagógus-pszichológus szakmai hozzáértését pedig Arany Katedra Emlékplakettel ismertékel. A kerületi pedagógusok lelkiismeretes munkájának bizonyítéka, hogy Arany Katedra Emlékplakettel jutalmazták többek között Herczig Ferencnél, az Ady Endre Gimnázium igazgatóját, Kocsis Qyörgynét, a Madarász ViktorTagóvoda, valamint a Gyöngyösi Tagóvoda óvodapedagógusát, Perényiné Bogát Zsuzsannát és nem utolsósorban Somogyi Lászlót, a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatóját. Optika INGYENES SZEMVIZSGÁLAT KERETEK 1850 Ft-tól LENCSE akciók (egyszerű, bifokális, progresszív) Részletek a boltban LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9-00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960 Terhelést bíró fogpótlás Eltörik, lepattan, használhatatlanná válik, és még fáj is. Eltekintve attól, amikor a felsorolt panaszok már az első pillanattól jelen vannak, a tüneteket általában megelőzi valami, amit akár figyelmeztetésnek is felfoghatunk, például napok óta fáj a koronás vagy a tömött fog, vagy tör a fogsor. A fog azért fáj, mert a korona vagy tömés nem zárja már el olyan pontosan a fogat az ételmaradéktól, mint korábban. Egyetlen fogpótlás sem károsíthatja működés közben a maradék fogazatot és a szájüreg lágy részeit. Megfelelően ellenálló, szilárd anyagra van szükség azért, hogy a műfog a rágás hatására az alakját ne változtassa meg és kopásálló legyen. Úgy a rögzített, mint a kivehető pótlásoknál egyaránt fontos, hogy a fogak formája igazodjon a maradék fogakhoz, illetve az adott anatómiai képlethez. A kombinált pótlásoknál a kivehető résznek nagy pontossággal kell illeszkednie a beragasztott koronákhoz. A túlterhelés megakadályozása érdekében a fogpótlásnak egyenletesen kell elosztania a terhelést úgy, hogy ne csökkentse, hanem fokozza a maradék fogak teherbíró képességét. Olyan fogpótlást kell tehát készíteni, amely képes pótolni az elvesztett fogakat és vissza tudja állítani az arc harmóniáját. Pika Károly Kamatmentes részletfizetési K£ND£LÖ I / 3H Angyalföldi út 30-32. Tel.: 705-9080 www.pikafogaszat.hu