XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-03-01 / 5. szám
2011. március 1. TIZENHARMADIK i KERÜLETI HÍRNÖK Döntés a fogászati álláshelyekről Az önkormányzat képviselő-testü- lete 2010 novemberében döntött arról, hogy aXIII. kér. Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. keretében működő fogászati alapellátást (felnőtt és gyermek) 2011. április 1-jétől egyéni privatizált formában kívánja működtetni. A pályázat kiírása megtörtént és lezárult. A meghirdetett 14 felnőtt- és 6 gyermekpraxissal kapcsolatban 32 fogorvos érdeklődött, beérkezett 19 pályázat, melyből 16 felnőtt- és 3 gyermekpraxisra vonatkozott. Az Egészségügyi Kft. vezetése részletesen átvizsgálta a beadott pályázatokat, értékelte azokat, és személyes megbeszélést folytatott a fogorvosokkal a szerződéskötés feltételeiről, a munkavégzés rendjéről és a szerződéskötést megelőző eljárások menetéről. A beadott pályázatok közül 17-et érvényesnek, érvénytelennek nyilvánított. A jelenleg alkalmazotti jogviszonyban dolgozó felnőttfogorvosok közül senki sem vállalta az új működési formában való tevékenységet, míg a gyermekfogászok közül 2 fő maradt, akiknek nem kellett pályázniuk. A fogászati asszisztensek közül 6 fő az új működési formában is dolgozni kíván, akiket a szerződő vállalkozó fogorvosok alkalmaznak. A Szociális Egészségügyi és Művelődési Bizottság javaslatával támogatja a szerződéskötést 14 felnőtt- és 5 gyermekfogorvosi munkahely vonatkozásában. Három gyermekfogorvosi üres praxis marad, melyet tovább pályáztat az egészségügyi szolgálat. Addig a lakosság ellátását helyettesítéssel oldják meg, ami nem veszélyezteti a folyamatos és biztonságos fogászati ellátást. A bizottság reméli, hogy a megfiatalított (átlagos 41 év életkor) fogorvosi kar jó színvonalú és megbízható fogászati alapellátást nyújt a kerület lakosságának megelégedésére. Bővülnek a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzetek A képviselő-testület február 10-i ülésén módosította a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzetek kialakításáról szóló rendeletét. A kerületben megnövekedett gyermek- és várandósanya-létszámra tekintettel a képviselő-testület a területi védőnői szolgálatot két új körzet létrehozásával bővítette. A módosítás következtében az eddigi 24 helyett 26 védőnői körzet működik területi ellátási kötelezettséggel. Az Egészségügyi Szolgálat a hatályos jogszabályoknak megfelelően a Révész u. 10-12.-ben, illetve a Béke utca 7. sz. alatt bővíti egy-egy új körzettel a jelenleg meglévőket. Révész utca 10-12. alatti házi gyermekorvosi rendelőkhöz csatlakozva az új körzet határai: Bodor utca-Jakab utca-Dagály utcaFrangepán utca-Teve utca-Ró- bert Károly krt.-Kassák Lajos utca-Dunyov utca-Angyalföldi út-Róbert Károly krt.-rakpart. Béke utca 7. alatti házi gyermek- orvosi rendelőkhöz csatlakozva az új körzet határai: Petneházy utca -Jász utca-Országbíró utca; Országbíró utca-Béke utca-Csata utca-Gömb utca-üteg utca-Sze- gedi út-Hajdú utca. Kérjük, ajánlja fel jövedelemadója 1%-át civil alapítványunk számára. 1818184053-1-42 'ÓT':'*»:* Támogatását előre is köszönjük. MI W Az Élet Menete Alapítvány önkéntesei A lehetőség adott.! Éljenek vele! Az idejében felismert melldaganat gyógyítható! A korai felismerés eszköze a mammográfiás szűrővizsgálat. A XIII. kerületben lakó 45-65 éves nők, akik utolsó mammográfiás vizsgálata óta eltelt két év, ismételten névre szóló meghívót kapnak, amin szerepel, hogy mikor várják őket az Országos Onkológiai Intézetben (1122 Budapest, Ráth György u. 7/9., tel.: 224-86-00/1340) vizsgálatra. Vegyen részt ön is a mammográfiás szűrő- vizsgálaton! A szűrővizsgálat térítésmentes. Információ: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, tel.: 465-3823. Jövök-megyek 37. O lvasom, hogy illetékesek javaslatot tettekaszázéves házak ünnepére. Hogy minden évben a századik nap (idén április tizediké, szökőévben, gondolom, kilencediké) szóljon a százéves házakról. Vegyük lajstromba őket, a helyiek ezen a napon nyissák ki a kapukat, jöjjenek a városszeretők, nézzék meg, mire lehetünk büszkék avagy szerények. Föl is sorolnak néhányat a leghíresebbek közül hogy mást ne mondjunk, ilyen a Párisi Nagyáruház, az újpesti víztorony, a Hemád utcai iskola. Magam remek ötletnek tartom az egészet, el is határoztam, hogy a mondott napon valamelyik angyalföldi százéves házat fogom fölkeresni, még virágot is viszek neki majd, mintha csak afféle nagymama volna, kerületi lakos, akit az elöljáróság küldöttei köszöntének ilyenkor, sok boldog adófizetést kívánva neki még. Aztán - mélyülve tovább a témában - észrevettem, hogy van nálunk (szőkébb pátriánkat nevezem így, ha megengedik) egy százéves ház, mely, ha minden a tervek szerint halad, már nem éri meg az év századik napját. Rövidesen lebontják ugyanis. Na, gondoltam magamban, egy életem, egy halálom (a jelek legalábbis erre vallanak), ezt a házat nekem látnom kell. A címet könnyű volt megjegyeznem, csak a Váci utat kellett memorizálnom közben, meg Molnár Ferenc híres sikerdarabját, az egy-kettő-három címűt. De persze el se igen téveszthettem volna. Ott, a Fiastyúk utca környékén már minden az építőket várja. Nagy telkek állanak üresen, gazverte földek, összetákolt kerítések várják a rövidesen érkező buldózereket. Néhány hónap, és új világ lesz itt is, minta környéken oly sok helyütt. Lakópark nő vagy irodaház, wellnessközpont vagy bevásárlóliget, hamarosan meglátjuk. Mindenesetre végérvényesen eltűnik a múlt, a tizenkilencedik mega huszadik század, és akijövőre erre jár majd, erősen kell gondolkodnia, vajon mi állhatott ezen a helyen. (És nem fog eszébe jutni.) em szomorkodom, de nem is örülök: ennek már így kell lennie. Inkább csak bámészkodom: magamba szívom a régi világ illatát, hogy legyen mire emlékeznem. JjMz utcafronton még állni lát- W^szanak a házak, bár az ablakok már vakon pislognak, és a kapukon hatalmas lakatok. Üresek az egykori boltok is, kocsmák és kis üzletek, itt-ott apró cetlik adják tudtál a vevőknek, hová költöztek a korábbibérlők. A Váciútl23. mégígy, üresen és romosán is megmutatja, milyen elegáns lehetett száz évvel korábban: emeletes, boltíves, afféle népi szecessziós ház, a Wekerle- telepen találhat ilyet az ember. Behunyom a szemem, és elképzelem, milyen lehetett itt az élet száz évvel ezelőtt. Amikor lovaskocsik porosz- káltak az úton, a ház lakói pedig az ablakban állva, pipázva nézték a naplementét és hallgatták az áldott külvárosi csendet. Hát azoknak -gondolom aztán a szememet nyitva megint - akiknek az utóbbi években adatott itt élniük, nemigen volt lehetőségük kitárni az ablakokat: a Váci út egész forgalma bezúdult volna rajtuk azonnal. hogy így sétálgatok a bejárat Mielőtt (és persze múlt és jövő között), a zöld kapu hajdani levélnyílásán belesve észreveszem, hogy odabent emberi alakok mozognak. Ők is felfigyelnek rám azonnal, és már nyílik is a hatalmas kapu. Kisportolt alkatú idősebb férfi húzza össze a szemét láttomra, kérdvén, mi keresnivalóm van nekem itt. Elmondom, hogy lényegében semmi. Csak jövök-megyek, ahogy szoktam, hallottam, hogy éppen százéves a ház, és szeretném látni még, mielőtt elnyelné a föld. Házigazdám hezitál egy percig, aztán beenged. És a következő bő félórában megállás nélkül mesél a házról, magáról, az elmúlt évtizedekről, mindenről ami eszébe jut. M^Mekem meg csak figyelnem m V kell. Molnár úr mindent tud a házról, mit tudni lehet, hisz ötvenöt éven át volt a lakója. Akkor is a közelből költözött, merthogy az ő házuk ötvenhatban megsérült: akkor utalták ki nekik ezt itt, az emeleten. A házat egyébként egy Schneller nevű pékmester építtette, alul volt az üzlet, fölül a lakás, és hátul, az udvarban a műhely. (Érdekes, hogy az üzletpékboltmaradt a legutóbbi időkig.) Aztán a világ változott, s a változás nemigen kedvezett a pékmestereknek. E ház is állami tulajdonba került, s a szép polgári lakás odafent három egyenlő részre osztatott. Azoknak egyikét bérelték Molnárék öt és fél évtizeden át. flÉRagáról is szívesen mesél mWm Molnár úr. Hogy fiatalon válogatott birkózó volt, a Kozma Pici barátja (ha nem mondaná is, a gyűrött füle elárulná), aztán festő lett, messze földről érkező megrendeléseknek tesz eleget, világhíres képek részleteit vagy egészeit remékelve új entitássá. (Na, ezt csinálják utánam!). Aztán beszélünk még mindenféléről, a hajdani pékről, meg a többi lakóról, Molnár úr lányáról, ki messze idegenbe szakadt, meg arról, hogyan lesz ezután. Vidékre költözik, kis házat vesz a Bakonyban, ennyi látszik egyelőre. Megnézem még a százéves kerékvetőt, mely ma is olyan délceg, mint ifjúkorában, s melyet Molnár úr elvinne emlékbe, ha ki tudná operálni a betonból, aztán jó egészséget kívánunk egymásnak, és ki-ki megy a dolgára. Jolsvai András
