XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-03-01 / 5. szám
8 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2011. március 1. Bűnmegelőzési Iroda A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) XIII. kerületi rendőrkapitánysága Bűnmegelőzési Irodát nyitott tavaly februárban a Duna Plaza Bevásárlóközpont első emeletén. Minden héten kedden és csütörtökön 15 és 18 óra között tanácsadással állnak az érdeklődő látogatók rendelkezésére. Áldozatvédelemmel, bűncselekményekkel, kábítószer-problémákkal kapcsolatosan tudnak hasznos információkat adni. Családon belüli erőszakkal foglalkozó kérdésekkel (azok jogi hátterével, megelőzési lehetőségekkel) is fordulhatnak az állampolgárok a megfelelő szakemberhez. Lehetőség nyílik arra is, hogy vagyonvédelmi és biztonság- technikai ügyekben fordulhassanak a speciális képzettséggel rendelkező vagyonvédelmi szakemberekhez (pl.: biztonsági ajtók, rácsok, speciális zárak, zárrendszerek és riasztóberendezések beszerelésével és kiépítésével kapcsolatban). Az irodában számos szóró- és tájékoztató kiadvánnyal próbálnak az állampolgárok segítségére lenni. A szolgáltatások ingyenesek! Konkrét bűncselekmény esetén forduljanak a BRFK XIII. kerületi rendőr- kapitánysághoz a 236-2800-as telefonszámon vagy személyesen a Szabolcs utca 36. szám alatti épületben. Mondjam vagy ugassam? A kutya évezredek óta hű társa az embernek, még most, a XXI. század forgatagában is kitart mellette. Sőt, míg régebben főleg „munkakapcsolat” volt köztük, mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló „gondolkodásmód” - ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre... Amikor a baba megszületik, rendkívül bonyolult világban találja magát. Erről kezdetben nagyon keveset tud, de elméje szinte azonnal nekilát a feladatnak és rövid idő alatt rengeteg információt elsajátítva, egyre jobban megismeri az őt körülvevő világot... Az értelmi fejlődés egyik legnagyobb paradoxom, hogy bár a csecsemő igencsak szegényes „eszköztárral”, kezdetleges emlékezeti és figyelmi képességek birtokában vág neki e feladatnak, mégis hihetetlen tempóban sajátítja el az emberi környezetbe való beilleszkedéshez szükséges tudást. Gondoljunk csak például a beszéd képességére, vagy arra, hányféle eszközt, tárgyat tanul meg elkülöníteni és használni élete első éveiben... Ez az állatvilágban példa nélküli teljesítmény csak azért lehetséges, mert a csecsemő elmeműködését a természet számos olyan „trükkel” áldotta meg, amelyek képességeinek nyilvánvaló korlátái ellenére is lehetővé teszik a szükséges tudás elsajátítását. A fejlődéspszichológia már sok mindenre rávilágított az utóbbi évtizedekben, amikor is nemrég meglepő fordulatot vettek a kutatások. Etológusok felfedezték, hogy a kutyák sok esetben a gyerekekhez hasonlóan viselkednek. Ez nem azt jelenti, hogy vigyázzban ülnek vagy szeretnek fogócskázni (bár ez is igaz), inkább arról van szó, hogy bizonyos helyzeteket hasonlóan értelmeznek, adott jelzésekre hasonlóan reagálnak. Hasonló érzékenységet mutatnak a kommunikációs szándékkifejező és referenciális jelzéseket tartalmazó helyzetekre, mint a csecsemők. E terület azért is különleges, mert hazánkban kezdődtek azok a kutyás vizsgálatok, amelyek alapvetően megváltoztatták a kutatók kutyákról (és babákról) való elképzeléseit és tudását. Három tényező teszi a kutyát a mi szempontunkból különlegessé:- társas életük igen összetett, e tekintetben az emberszabásúakkal is felveszik a versenyt;- a kutya speciális evolúciós előtörténete során alkalmazkodott az emberi környezethez;- természetes körülmények között születésétől fogva egyedi szocializációs folyamatban részesül az emberi környezetben. Számos jelenség, amivel minden szülő nap mint nap szembesül, a kutyánál is megfigyelhető. A kutatók rájöttek arra, hogy a természetes pedagógia folyamatában a kutyák is meglepő rátermettséggel vesznek részt. Egyrészt a babákhoz hasonlóan már a 9 hetes kutyák is könnyen felismerik a szemkontaktus jelentőségét, és kedvelik, keresik az emberrel való szemkontaktust - különösen, amikor információra várnak. Ez azt mutatja, hogy négylábú társaink is érzékenyek az ember közlési szándékát kísérő viselkedési jegyekre. Másrészt, ahogy a babák már 6-8 hónaposán értik, hogy ha valamire nézünk, azzal kijelölünk egy számunkra érdekes tárgyat a környezetünkben, a kutyák is könnyen elsajátítják ezt a tudást, * és az ember irányjelző gesztusait készségesen követik. Az emberi értelem persze, ahogyan elhagyja a csecsemőkort, szép lassan kinő ezekből a „trük- kökbŐl”, a kutyaelme számára azonban élete végéig csak azok az eszközök állnak rendelkezésre, amelyek bennünket csecsemőkorban segítenek hozzá az ismeretek megszerzéséhez. (Kampis Dóra és Topái József cikkét a nemzetközi hírű magyar csecsemő- és kutyakutatásokról a Mindennapi Pszi chológia legújabb, 2011. évi 1. számában olvashatjuk.)- Jó lesz vigyázni a csúzlival apafej, látod, ezt a srácot is elkapta a rendőr!
