XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-04-19 / 8. szám
Angyalföldi pálmafák Övé a pálya 2011. április 19. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 11 M a sem értem, hogyan mertem letegezni, de nyolc-ki- lenc éves koromban, amikor apukám már rendszeresen kihozott a Fáy utcába, azt üvöltöztem a lelátóról: „Menjél, Feri!” Ez annak az embernek szólt, akiről most pályát nevez el a Vasas. Machos Ferenc játéka kölyökként szinte megbabonázott: az az ész... az a kombinációs és tempóérzék... az a rúgótechnika... azok a felejthetetlen gólok... A klasszis középcsatár egyszerre volt irányító és mesterlövész, és ez a kettős képesség csak a legnagyobb labdarúgók sajátja. Egyébként is kétéltűnek volt nevezhető, hiszen hat évet minden idők legragyogóbb Honvédjában, majd újabb hatot a Vasasban töltött futballistaként. Kispesten Kocsis Sándor és Puskás Ferenc között játszott centert Tichyvel egymást váltva, és kvalitásaira jellemző, hogy nem csupán helyet kapott abban a korszakos csapatban, hanem többször szerepelt a csatársorban, mint a szintén legendás Lajos. De így is kötelező volt szerénynek maradnia, mert a kezdőrúgások előtt Kocsistól azt hallotta, bogy „passzold ide”, Puskástól meg azt, hogy „add nekem”, s mert hol az egyik, hol a másik tolta le, amiért nem hozzá gurította a labdát, egy idő után már nem tette azt se jobbra, se balra: előre pöckölte... De nem volt ijedős fiú: első válogatott mérkőzésén, 1955-ben, Lausanne-ban huszonkét perc alatt két gólt vágott be a svájciaknak, némiképp kárpótolva magát azért, hogy egy évvel korábban, a A Machos Ferencről elnevezett pálya avatójánfiai Gábor, Ferenc és,Tamás szintén alpesi országban rendezett vb-n kinn járt ugyan, de egyszer sem játszott. A világbajnokságokkal amúgy sem volt szerencséje: az 1958-as előtt megsérült, míg az 1962-es tornát megelőzően Baróti Lajos kapitány kivitte ugyan a .nemzeti együttes téli chilei túrájára, de májusban már nem utaztatta Chilébe. Pedig Machost akkoriban a bajnok Vasas vezéregyéniségének tartották, sőt Hidegkúti Nándor utódának nevezték. Machos és a Vasas... A nagyszerű pályafutás második fejezeténél vagyunk. (Már, ha nem számítjuk a kezdeteket, a tatabányai, majd a szegedi éveket.) Ahogyan a Honvéd „II. Ference”, már csak koránál fogva is, kisfiú volt a kispesti nagyok között, úgy vált Angyalföld nagy tekintélyű karmesterévé. Hétről hétre osztogatta a labdákat és az élményeket, s respektusát - sok egyében kívül - hűen bizonyította az a tréfás, de igaz történet, hogy egy edzőmeccsen teátrálisan megállt, majd kiszólt Illovszky Rudolf edzőnek Farkas János és Puskás Lajos felé mutatva: „Ki küldte ide ezt a két balekot?” Gondolhatják, milyen presztízse lehetett annaka játékosnak, aki Farkasról és Puskásról ilyet mert mondani, ráadásul Illovszky nagymesternek. .. Eközben a Fáy utca a második otthonává vált. Ezt nem azért említem, mert itt vagyunk a XIII. kerületben, hanem azért, mert Machos - már évtizedekkel a visszavonulása után - sokszor hangoztatta a lakásával szemben lévő törzshelyén, a Tabáni Kakasban, hogy számára Angyalföld lett a hazai pálya. (A legszívesebben a Tabáni Kakast is Tabáni Vasasnak hívta volna.) Azután, hogy szögre akasztotta a futballcipőt - amelyben az a két bámulatos láb volt -, majd felhagyott a rövid ideig tartó, szintén a Vasashoz kötődő edzőséggel is, ide járt meccsekre jó barátjával, Ihász Kálmánnal, akivel együtt nyert bajnoki címet 1961-ben, 1962-ben és 1965-ben. Az 1966-os, veretlenül aranyérmes együttesben már nem szerepelt, de csak azért nem, mert egy évtizeddel idősebb volt Ihásznál, Mészölynél, Farkasnál, és az idő szigorúbb ellenfél a legkeményebb védőnél is: azt nem lehet kijátszani. De amíg pályára lépett, az örökkévalóságnak is futballozott. Jelképesnek tekinthető, hogy 1962- ben, a bajnokság utolsó előtti fordulójában ő lőtte a győztes gólt az első kettő döntő rangadóján, a 2- 1 -es piros-kék győzelemmel zárult Vasas-Újpesten, hogy aztán egy évvel később legalább harminc méterről egyenlítsen Moszkvában a szovjet-magyaron. A házigazdák hálóját az a Lev Jasin őrizte, akit abban az évben Európa legkiválóbb labdarúgójának választottak, Machosról meg azt emlegették, hogy a Vörös térről rúgott gólt az aranylabdás kapusnak. Akkor volt huszonnyolcadszor válogatott, aztán egy hónappal később, Belgrádban elköszönt a nemzeti együttestől. A Vasasban még folytatta, hogy igazságos legyen a befejezés: akárcsak a Honvédtói, a Fáy utcai együttestől is úgy búcsúzott, hogy ötvenkilenc bajnoki gól fűződött a nevéhez. Nem edzőpályát: Maracana méretű stadiont érdemelne. Ám ha a Vasas valamennyi csodálatos futballistájának ekkora létesítmény állítana emléket, Budapesten egymásba érnének a nagyobb- nál nagyobb arénák. Annyi biztos: ez a füves edzőpálya valódi labdarúgót idéz. Gyerekként boldog voltam, hogy láthattam; felnőttként örültem, hogy személyesen is ismerhettem. S noha 2006-ban, hetvennégy éves korában elhunyt, vigasz számomra, hogy fiával, Ferivel közeli, jó barátságban vagyok. Majdnem olyanban, amilyenben a Vasas és az egyetemes magyar futball örök ideáljainak egyike, Machos Ferenc a labdával volt. Hegyi Iván, a Népszabadság főmunkatársa Pályaavató és együttműködési megállapodás a Fáy utcában Nem áprilisi tréfa! Szerencsére nem a bolondját járatta a kerületi sportbarátokkal ön- kormányzatunk április 1-jén, hanem két fontos pillanat tanúi lehettek a Vasas SC Fáy utcai sporttelepére kilátogatok. A képviselő-testület még 2010. júniusi ülésén szavazta meg a Vasas SC centenáriumi ünnepségének támogatását. A klub 100 éves történetét összefoglaló háromkötetes könyvkiadását 15 millió Ft-tál, az egyesület életét centenáriumi ünnepségen bemutató filmet 2,5 millió Ft-tal, az új, élőfüves labdarúgópálya kialakítását 45 925 millió Ft-tal segítette. Az egykori labdarúgóról, Machos Ferencről elnevezett pálya páratlan lehetőséget nyújt a labdarúgó-szakosztály utánpótláskorú versenyzői részére. Az új létesítmény átadásán részt vettek a piros-kék klub szurkolói, több egykori sportoló és sportvezető, valamint a Labdarúgó Akadémia fiatal reménységei is. Miután Markovits László, az egyesület ügyvezető elnöke és Fördős László tiszteletbeli elnök köszönetét mondott az önkormányzatnak az értékes és az utánpótlás nevelése szempontjából mérföldkőnek számító ajándékért, Hegyi Iván sportújságíró méltatta a pálya névadóját. Az ünnepi eseményen az önkormányzat és a nagyobb kerületi sportegyesületek - Angyalföldi TTE, Budapesti Honvéd SE, Vasas SC - közötti középtávú együttműködési megállapodást írtak alá (képünkön). A XIII. kerület és a klubok között megkötött keretmegállapodás kölcsönös előnyökön alapul. Elősegíti a tárgyi, személyi feltételrendszer szabad vagy kihasználatlan kapacitásának másik fél részére történő hasznosíthatóságát. A Vasas SC és a Budapesti Honvéd SE esetében a kölcsönös létesítményhasználat, az iskolákkal történő együttműködés és az utánpótlás-nevelés fejlesztése kerül előtérbe, míg az ATTE esetén a lakossági sportolási lehetőségek mennyiségi és minőségi fejlesztésének fontossága kerül kiemelésre. A XIII. kerületi önkormányzat és a három sportegyesület először 2003-ban lépett ily módon frigyre, melyet legutóbb a 2008-ban meghosszabbított megállapodás követett. Ez az időszak igen termékeny volt a Vasas és a Honvéd sportolói számára. A 2003-2010-es időszakban utánpótlás és felnőtt versenyzőik az Európa- és világbajnokságokon, valamint az olimpiákon ösz- szesen 650 érmet (280 arany-, 213 ezüst- és 157 bronzérmet) nyertek. A lehetőség most adott, várjuk a hasonló fényes folytatást. Sz.T.
