XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-04-19 / 8. szám
12 TIZENHARMADIK i KERÜLETI HÍRNÖK 2011. április 19. Versek ihlette festmények Lágy a táj, gyöngy az est címmel nyílik Csala Ildikó akvarelljeiből kiállítás az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (AJAMK). Az akva- rell vagy vízfestés olyan festészeti technika, amelynek értéke a finom, világos, áttetsző színekben rejlik. Ezáltal a képeknek, különösen a tájképeknek üdeséget, frissességet kölcsönöz. Gyors, tovatűnő élmények, jelenségek és hangulatok tökéletes kifejezőeszköze. Az akvarellfestmény az irodalmi műfajok közül elsősorban a költészettel rokonítható. Csala Ildikó festőművész-restaurátor kiállításának vezérmotívuma József Attila költészete. A versek ihlette festmények, az érzelmi egymásba olvadás József Attila-i sorokra rímel: „nem való ez, / nem is álom. / úgy nevezik: szublimálom / ösztönöm.” (Költőnk és Kora) Szőnyi István és Egry József tanítványaként nemes feladatra vállalkozott Csala Ildikó, amikor a versekben található költői képeket, színeket és érzeteket a légies akvarellel közvetítve valóságba önti. A kiállítást április 21- én 18 órakor dr. Feledy Balázs művészeti író nyitja meg, közreműködik Keresztes Laura előadóművész. Megtekinthető május 6-ig. Bővebb információ: www.kultl3.hu. Vajda Ildikó Németh rokonok Folytatódik a nagysikerű Rokonok kiállítássorozat a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány szervezésében. Áprilisban a Németh művészdinasztiát ismerhetjük meg. Ezúttal Németh Antali 1903-1968) rendező, színház- igazgató, színháztörténeti író művészeti tevékenységét, valamint Németh József (1911 -2006) fotóművész, reklámgrafikus és Németh Andrea fotós, reklámgrafikus alkotásait ismerhetjük meg. A tárlat április 26-ig látható az alapítvány székhelyén, a Visegrádi utca 6.-ban. A szokásos Ötórai Tea közben előadás április 30-án 5 órakor dr. Földesdy Gabriella vezetésével és filmvetítéssel tekinthető meg. Déry Tiborra emlékezünk Valaki mondja meg, milyen az élet, valaki mondja meg, miért ilyen... csendült fel a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalből az ismert dal. A nagysikerű musicalt a LocomotivGTművészei Déry Tibor 1971-ben megjelent regénye alapján készítették. Déry Tibor, a hányatott sorsú, sokarcú író, megannyi ismert regény szerzője éveken át élt a Jászai Mari tér 5. szám alatti házban. 1917-ben Lia című regényével az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. 1920-ban feleségével Bécsbe emigráltak, ahol a bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1924-ben Párizsban telepedett le, bolti szolga lett egy textilkereskedésben, később bélyegkereskedő, majd nyelvtanár. 1926-ban az olaszországi Perugiában írta meg Az óriáscsecsemő című művét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja. 1926-ban visszatért Pestre és a Dokumentum című folyóiratot szerkesztette. 1945-ben a Csillag szerkesztőbizottságának lett a tagja, sorra jelentek meg korábban írott művei. A Költészet Napja alkalmából a kerületi önkormányzat emléktábla-avatassal emlékezett a Baumgarten- és Kossuth-díjas íróra. Avató beszédet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese, Wernitzer Júlia (képünkön) mondott. Az egybegyűlteket dr. Tóth József polgármester emlékeztette a gazdag múltú Újlipótváros művészi és szellemi nagyságaira, akiknek életére és munkásságára emléktáblák hívják fel figyelmünket. Nem ismert hősök 1944-45-ben az egyre jobban tornyosuló sötét fellegek ellenére többen tettek tanúbizonyságot emberiességről, becsületről, tisztességről, bátorságról. Sokuk nevét nem jegyzik a történelemkönyvek. Még kevesebben vannak, akikről a közvélemény is tud. Szerencsére akad ellenpélda egyre több! A két portugál diplomata, Sampaio Garrido és Carlos Branquinho, amint szembesült Magyarországon a nácizmus borzalmaival, 1944 márciusa és októbere között közel ezer magyar zsidót és politikai üldözöttet mentett meg. A portugál Salazar-féle szélsőjobboldali rezsim ideológiailag nem értett egyet a két diplomata it- teni tevékenységével. Miután Garrido nagykövetet leváltották nem kívánatos cselekedeteiért és visszahívták hazájába, a helyére küldött Branquinho folytatta a nehéz sorsúaknak osztogatott portugál mentesítő papírok kiadását. Ezek az életmentő papírok védtek az 1944 őszére mindennapossá váló nyilas zaklatásoktól. Sajnos néha ezek is kevésnek bizonyultak ugyan, de így is Portugália büszkeségeinek köszönheti életét Tillemann Sebestyén, a budapesti zsidó hitközség prominense és családja (köztükTillemannÁgnes, Tom Lantos későbbi felesége), Weiss Manfréd és családjának huszonöt tagja, az akkor tizenéves Gábor Zsa-Zsa és egész családja. Sampaio Garrido követ és Carlos Branquinho ügyvivő életmentő tevékenységére emlékezve a XIII. kerületi önkormányzat és a Carl Lutz Alapítvány összefogásával idén április 14-én emléktáblát állítottak az Űjpesti rakpart 5. számú egykori „portugál védett ház” falán. A képzelet vándormadarai Az alkotói képzelet, mint egy nyughatatlan vándormadár, újabb és újabb felfedezésre indul. így van ezzel a kolozsvári születésű, Budapesten élő Hencz Anikó grafikus is, aki a mai kor sokrétű digitális eljárásainak legértékesebb tulajdonságát az alkotói szabadság sokszínűségében látja. „A műfaj keretein belül könnyedén repkedhet a képzelet a szabadkézi és a számítógépes grafika, a fotómanipuláció absztrakt és klasszikus elemeik egyvelegében a teljes harmónia felé. Alkotásaimban talált, keresett motívumokat, álmaimat, gondolataimat rendezem a magam ízlése szerint testet öltött képpé, időnként párhuzamot húzva múlt és jelen közé.” Hencz Anikó lebegő, nyughatatlan „vándormadár” alkotásai április 15. és május 4. között az Újlipótvárosi Klub-Galériában időznek (Tátra utca 20/B). A kiállításról bővebb információ a 320-5380-as telefonszámon kapható.
