XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-19 / 1-2. szám

2010. január 19. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Harminc év építészeti gondolatai A szakértő válaszol Alkotás, teremtőerő, térrendezés és professzionális építészeti meg­oldások. Leginkább ezzel jellemez­hető Nieder Iván szakmai életútja - emelte ki Arató György, a XIII. kerület főépítésze január 12-én a Magyar Építőművészek Szövetsé­gének Ötpacsirta utcai székházá­ban nyílt kiállításon. A tárlaton tablók, fotók, tervrajzok és maket­tek segítségével ismerkedhetünk meg egy sokrétű építész elmúlt há­rom évtizedének munkáival. A képzőművészként is bemutatkozó Nieder Iván 1987-től tíz éven át ke­rületi főépítészként hagyta név­jegyét a ma is dinamikusan fejlődő XIII. kerületen. A kiállítást látva kijelenthető: tervei, elképzelései kiállták, kiállnák az idők próbáját. A tárlat január 21-ig tekinthe­tő meg. Arató György és Nieder Iván a megnyitón Szelektálnak az újlipótvárosiak A környezet megóvásában fontos szerepe van a szelektív hulladék- gyűjtésnek. A hulladékfajták szétválasztásával és ezek újra­hasznosításával kevesebb szemét termelődik. A szelektálás fontos­ságát felismerte a XIII. kerületi önkormányzat is, és csatlakozott a szelektív gyűjtési mintaprog­ramhoz, amelynek nyomán 2009. július első napjától a Hollán Ernő utca- Kárpát utca-Garam utca-Újpesti rakpart-Szent Ist­ván körút által határolt terület társasházai közül 56 házban el­kezdhették a lakók a hulladékok külön gyűjtését. A „házhoz me­nő” szelektív hulladékgyűjtési mintaprogramban a kék színű edénybe papírt, a sárga színű edénybe műanyagot gyűjthetnek a lakók. A programhoz a 240 literes edé­nyeket a Fővárosi Közterület­fenntartó (FKF) Zrt. adja. A köz- szolgáltató azt is vállalta, hogy heti rendszerességgel gyűjti a hulladé­kot, hétfőn a műanyagot, kedden a papírt. Hogy mit szólnak a „házhoz menő” gyűjtéshez a lakók? Fülöp Györgyné közös képviselő, aki hét társasházzal vesz részt a minta- programban, elmondta: szívesen és fegyelmezetten gyűjtik külön a papírt és a műanyagot a közösség tagjai. Lajos Imre közös képviselő által kezelt házak közül 3 társas­ház vállalta a mintaprogramban való részvételt. A szelektálás be­vezetésekor a lakókkal elfogadtat­ta és megérttette a szelektív gyűjtést, így már fél év után nem jelent gondot, mit és hova dobja­nak. A műanyag palackok prése­léséhez palackprést is igényeltek, így ennek használatával csökkent- hetik a műanyag hulladékok tér­fogatát, aminek következtében több hulladék fér bele a sárga edénybe. Ináncsi Krisztián 8 tár­sasházzal kapcsolatban mondta el, hogy a mintaprogramban részt vevők szívesen válogatják külön a hulladékokat. Megjegyezte azt is, hogy a szelektálással és a palack­prés használatával jelentős pénzt spóroltak meg a házak. A program bevezetése után már nem keletke­zett annyi „kevert” háztartási hul­ladék, ezért gyűjtőedényeket ad­tak vissza vagy kérték az ürítés gyakoriságának csökkentését a közszolgáltatótól. A közösségek a szelektálással több százezer forin­tot tudtak megspórolni a szemét­díjon. A program sikerét jelzi, hogy újabb igények is felmerültek a la­kók részéről. Szeretnék ugyanis, ha kiterjesztenék még több házra a mintaprogramot, továbbá szíve­sen gyűjtenék külön az üvegeket a házak lépcsőházaiban. Me. Képzések a munkanélküliség enyhítésére Felmérések szerint a bizonytalan­ság aggasztja leginkább az embe­reket. Munkahelyük elvesztésétől félnek ma hazánkban a legtöbben. Hogyan lehet védekezni? Mihez kell kezdeni, ha megszűnik az állá­sunk, mégsem akarunk a munka- nélküliség nyomasztó helyzetébe kerülni? A fejlett Európa évekkel ezelőtt, még a gazdasági világvál­ság előtt megalkotta az „egy életen át tartó tanulás” elvét. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájában megfogalmazott jövőképe külön figyelmet szentel az innovációnak, amely két nagyobb területet érint, ebből az egyik a tudásalapú társa­dalom megteremtése. Az unió cél­ja a tagállamok ösztönzése az or­szágok versenyképességének növelésére a szakképzés, át­képzés, továbbképzés esz­közeivel, segítve ezzel az egyének munkaerőpiacra való visszatérését is Ezek az elvek indí­tották el kerüle­tünkben 1991- ben az iskolán kí­vüli felnőttokta­tást az Angyalföldi József Attila Műve­lődési Központban (AJAMK) és a szak­mun­kásképzéseket, illetve átkép­zéseket az akkori helyzet­nek megfelelően, első­sorban a vasipari szak­mákból kikerültek- nek. Ma már sokkal változatosabb palettáról vá­laszthatnak a to­vábbképzésre vagy átképzésre vágyók, eset­leg arra kénysze­rülők az AJAMK- ban. A fel­készült és szakmailag többszörö­sen elismert oktatógárda OKJ-s tanfolya­mokat tart. (OKJ = Országos Kép­zési Jegyzék). 60 szakma tanulha­tó itt. A kínálatban a fizikai mun­kát igénylő szakmák mellett az úgynevezett humán oldal is meg­jelenik, és az új OKJ-nek köszön­hetően a középfokú mellett már felsőfokú képesítés is szerezhető. A tanagyag és az oktatott szakmák megegyeznek az uniós országoké­val. A hallgatók a megszerzett ma­gyar bizonyítvány után kérhetik az europass bizonyítványt a kiállí­tó intézménytől. Ezzel a doku­mentummal az EU bármely orszá­gában hivatalos végzettséggel, kü­lönbözeti vizsga, honosítás és for­dítás nélkül munkába állhatnak. A képzésekre jelentkezni lehet Nagy Adrienn felnőttoktatási re­ferensnél az AJAMK-ban (József Attila tér 4.), továbbá a 452-4255- ös, illetve a 06 (30) 443-7136-os telefonszámon. Odafigyelek, hogy milyen összetételű és minőségű élelmiszereket vásáro­lok. A „hagyományos” helyett a bioélelmiszereket választom, így pró­bálok egészséges étrendet kialakíta­ni. Egyre többször lehet hallani a nö­vények génmódosításáról vagy a bio­dinamikus gazdálkodásról. Milyen eljárások ezek? Eszter, 21 éves diák A genetikailag módosított szer­vezet (GMO), amelyben egyik faj át­örökítő állományába - a sejtmagon belül - másik faj génjeit ültetik be. A felfedezéssel egy csapásra akarnak megoldani növényvédelmi és - nemesítési problémákat. A Skót Tu­dományos Akadémia tudósai kísér­letképpen génmódosított táplálék­kal etettek patkányokat, ami döbbe­netes eredményt hozott, ugyanis az állatok a harmadik generációtól megbetegedtek, bélrendszerük el- korcsosult, a szaporodásbiológia le­állt, a patkányokban kialakult a rák­betegség. Növényvédelmi alkalma­zása például a kukoricamoly elleni védekezés, amit úgy oldottak meg, hogy a kukoricába beültették a to- xint termelő Bacillus thuringiensis baktérium génjeit, ami elterjed a nö­vény egész testében, így ha a kukori­cát megrágja a moly, akkor elpusz­tul, (sőt!) a hasznos szervezeteket is elpusztítja. A génbeültetéssel körül­belül háromezerszer annyi méreg kerül a talajba a gyökérszőrökön és a tarlómaradványon keresztül, mintha növényvédő szerrel perme­tezték volna a táblát a kártevő ellen. A talajba juttatott „méreg” pedig szennyezi a környezetet, bekerül az élővizekbe is, és tekintet nélkül min­den élőlényt károsít. Ma Magyarországon nem szabad génkezelt növényeket vetni, sőt alul­ról szerveződő kezdeményezések hatására olyan „steril régiókat” (például Pannon Ökorégió) is létre­hoztak, ahol mindenkor tilos génke­zelt növényt termesztésbe vonni. Létezik gyógyító mezőgazdálko­dás, a biodinamikus gazdálkodás, ami nyolcvanéves múltra tekint vis­sza, nemzetközileg a DEMETER védjegyet viseli, és az egész világon egyre többen alkalmazzák. A biodi- namikusan gazdálkodók a termé­szet törvényeinek tiszteletben tartá­sával és finom, éltető, gyógyító eljá­rásokkal próbálnak gazdálkodni a termőterületükön. A táj adottságait figyelembe veszik a gazdaság kiala­kításánál, így a fajtaválasztásnál is a tájnak megfelelő és az ott bevált he­lyi fajtákkal dolgoznak. A gazdaság­ban a talaj, a növény, az állat, az em­ber egymáshoz szervesen kapcso­lódva egymást szolgálja. A talaj ter­mékenységét biodinamikus prepa­rátumokkal oltott trágyával és kom- poszttal fokozzák, így élénkül a ta­lajélet, az egészséges talajban egész­séges növény fejlődik. Természete­sen mindenki szabadon eldöntheti, hogy mit vásárol, és ezáltal melyik gazdálkodást támogatja. Csúcs Mónika kertészmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom