XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-05 / 19. szám
2010. október 5. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 7 Hozza formába magát! A reumatológus életmódváltásra int Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, későbbi mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó betegségeket nevezzük. Gyakran más szervek, szervrendszerek bántalmai is mozgásszervi tüneteket okozhatnak. A mozgásszervi betegségek sokszor vezetnek a munkaképesség csökkenéséhez és az életminőség megváltozásához. Nem árt, ha van egy szakember, aki felméri egészségi állapotunkat, figyeli és értékeli mozgásunkat, reflexeinket, nagyító alá veszi életmódunkat. Dr. Simon Erzsébet 1979-ben végzett Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Reumatológus főorvos, fizikoterápiás és rehabilitációs szakorvos. Szakvizsgáit kitűnő eredménnyel végezte az ORFI-ban és az OORI-ban. Szakmai ismereteit az USA-ban bővítette. Tagja az Osteoporosis, Rehabilitációs, Reumatológia és Balneológia Társaságnak. Huszonnégy évig Pesterzsébeten, Soroksáron dolgozott. Hat éve magánorvosként rendel, két éve nyitotta meg magánrendelőjét a Hollán Ernő utca 33.-ban. Évtizedekkel ezelőtt a mozgásszervrendszeri megbetegedések nagy részét a nehéz fizikai munka okozta, ma a betegségek többségét az erős pszichikai megterhelés, a stressz, a megfeszített munkatempó. Az emberek 80-90 százalékát érintik a gerinctartási problémák. Sokan azt gondolják, hogy csontritkulás miatt van fájdalmuk. Ez is a tévhitek egyike! A csontritkulás akkor fáj, amikor már eltörik vagy elporlad, vagyis a végső stádiumban. Ezért némabetegségnek is nevezik. A reumabetegség diagnózisában fontos a járásvizsgálat is! Ha valakinek a bahérde fáj, elkezdi a jobbat túlterhelni, itt a szalagok, izmok túlfeszülnek, a másik oldalon zsugorodnak, látható aszimmetria alakul ki a testen. Ilyenkor cél az eredeti állapot minél korábbi elérése. Legtöbben azt gondolják, hogy az utcán behúzott hassal, merev háttal kell közlekedni, mintha karót nyeltek volna. Mások a földet nézik, hátuk összegörnyed. Ezek helytelen járásminták, célszerű az utcán szemkontaktust keresve járni. A hozzám érkező betegeknél az alapos vizsgálat után felállítok egy diagnózist. Elmagyarázom és egy csontvázon megmutatom, hogy hogyan jött létre a fájdalom. Elmondom, hogy milyen kezelési formákat javaslok. Súlyosabb esetben injekciót, gyógyszert adok, de van, amikor elég egy-egy hűsítő pakolás vagy gyógykrém, lézeres vagy akupunktúrás kezelés. Ismertetem, hogy milyen változtatás szükséges a munkahelyén és az otthonában, amelyek által a fájdalom megelőzhető. Emellett kitűnő gyógytornász és gyógy- masszőr is segíti a munkámat. Ha valaki megtanulja, hogy mely mozdulatokra figyeljen, ha kicseréli az otthoni túl alacsony fotelját, amiből felkelve túlságosan feszül a háta és a térdére helyeződik a testsúly, vagy nem feszülő derékkal porszívózik, a munkahelyén szembe helyezi a monitort és nem oldalra, akkor máris megelőzte a bajt. Emellett fontos a rendszeres mozgás, a személyre szabott torna, a helyes táplálkozás, ezen belül a sok folyadék, zöldség-gyümölcs és vitaminok fogyasztása. Ha valakinél nincs probléma, nem észlel fájdalmat vagy elváltozást, annak is érdemes időt fordítani a megelőzésre, mert a műtétek 90%-a odafigyeléssel elkerülhető. Ha kérdése volna, hívja dr. Simon Erzsébet reumatológus főorvost, fizikoterápiás és rehabilitációs szakorvost! Telefonszáma: 06 (20) 241-7674, e-mail címe: dr.liz.simon@gmail.com. (x) Jövök-megyek 29. O *'*szintén szólva, nem gondoltam, hogy ennyi embert érdekelhetnek a fertőtlenítés kulisz- szatitkai. Azt hittem, leszünk né- gyen-öten: ezzel szemben vagyfél- százan álldogáltunk minap az egykori Fertőtlenítő Intézet egyik udvarán, pedig - intézményi nyitott nap lévén - több tucat hely közül választhatott Pesten az érdeklődő. (Jelzem, voltak néhányon, akikről látszott, hogy nem tudtak dönteni - elmentek hát mindenhova. Mint a bélyeggyűjtők, lázasan gyűjtöttek minden aznapi élményt: voltak bankban és templomban, pincében és padláson, kórházban és börtönben, ahová csak beengedték őket.) Volt, akit tényleg az érdekelt, hogyan szervezték meg egykor hazánkban a fertőtlenítés nagyvárosi válfaját, volt, akit a százesztendős épület titkai vonzottak, és voltak, akik Angyalföld elkötelezett híveiként (remélem, nem veszik dicsekvésnek, ha magamat is közéjük sorolom) jelentek meg délidőben a Váci úti épület udvarán. Voltak ott öregek és fiatalok, voltak magányosak és párosak, voltak férfiak és nők vegyesen - bár az utóbbiakból mintha többen érdeklődtek volna: ez, azt hiszem, nem a fertőtlenítésnek, hanem magának az érdeklődésnek szólt. Mintha a nők nyitottabbak, érdeklődőbbek, tu- dásvágyóbbak lennének a férfiaknál: de erre nézve még nem mondanám ki a végső szót. Gyűjtöm az adatokat. E zt, a tiszteletet parancsoló épületet egyébként jól ismerte fél Budapest egykor - ügyeletes Köjálként előbb-utóbb mindenkinek akadt dolga vele. Ha fertőzésgyanú lépett fel az itteni laboratóriumokban döntöttek az ember sorsáról. Szigorú portaszolgálatra, fehér ablakokra és csőforma, műanyag hordozódobozokra emlékszem, mega meztelen körtére, mely éjszaka bevilágította a várószo- bácskát. Meg, persze, a megköny- nyebbülésre az érdeklődő telefon után, hogy nincs semmi baj, mehet a gyerek a bölcsődébe, ha akar. z épület már megjelenésével ezt a szigort, rendet és biztonságot sugallja. Akik tervezték (Honig Dezső és Zboray János tette ezt a múlt század elején), tudták, hova és kiknek terveznek: a Fertőtlenítő Intézet külalakja valahol középen áll a korabeli gyárépületek és kórházak között. Szimmetria, rend, funkcionalitás és megbízhatóság sugárzik a mára koromlepte téglákból. z udvaron Benedek Nóra muzeológus és Tóth László közegészségügyi-járványügyi felügyelő (legalábbis remélem, hogy ők, mert míg a Meder utcához közeli bejáratot kerestem, sikerült lekésnem a találkozást - épp csak a bemutatkozás erejéig) fogad bennünket, és egymás szavába vágva elevenítik fel a hazai fertőtlenítés intézményi születését: hogy előbb néhány barakk volt csak a Gyáli úton, onnan fejlődött a dolog - doktor Gerhardt Lajos áldásos tevékenysége eredményeként - odá- ig, hogy felépülhetett kilencszázti- zenkettőre ez az impozáns épület, mely akkoriban megfelelt a legszigorúbb európai normáknak. (Nem tudom, megfigyelték-e, hogy ezekben a „boldog békeidőkben”, melyek persze csak az első világháború után lettek azzá - nem évtizedekre, hanem évszázadokra terveztek az őseink: ők tényleg a következő nemzedékekre is gondoltak.) Tóth inspektor elmagyarázza, hogy egykor szimmetrikus volt az egész épület, az egész intézmény. Az egyik részbe kerültek a fertőzöttek (ruhák, tárgyak, emberek), a másik részbe az egészségesek (vagy már fertőtlenítettek), és a két épületrész között csak bonyolult zsiliprendszer segítségével lehetett közlekedni. Az itt dolgozók nem is igen tehették ezt: vagy az egyik részben dolgoztak, vagy a másikban. Annak idején az ember mellett főszerep jutott a lónak is - hisz az általa vontatott kocsikon hozták-vitték a betegeket. Nem csoda, hogy az épületek egy része kocsiszínként, istállóként szolgált. A század elején vagy negyven dolgozóval kezdődött a munka, shogy nem volt veszélytelen, azt a bejárat melletti díszes márvány tábla is bizonyítja: a húszas évek közepéig munka közben hősi halált halt fertőtlenítőmunkások nevei sorakoznak ott. Azoké, kik maguk is megkaptak valamely fertőző betegséget (kolerát, spanyolnáthát, himlőt), és nem tudtak védekezni ellene. (Megtudjuk egyébként, hogy nehéz, veszélyes, de megbecsült munka volt ez, eredetileg az éppen megszűnő dologház felügyelőit képezték át erre a célra, később kvie- tált rendőrök jelentkeztek a tanfolyamokra.) gMJKtiközben a történetek véti Wm gére érünk, körbejárjuk a hatalmas épületegyüttest: megcsodáljuk a fertőtlenítő kemencéket, ahol százhúsz Celsius-fokon pusztulnak a beste kártevők, megismerkedünk a ruha- és az iratfertőtlenítőkkel, és különös anekdotákat tudunk meg mindarról, kik és miért keresik föl ma az intézményt. Aztán hallunk még átszervezésekről és illetékességi körök változásáról, névváltozásról is, végül megcsodáljuk az égbe törő hatalmas kéményt, ahol egykor a fertőzött szalmát égették - gondolva évtizedekkel későbbi környezetvédelmi előírásokra - és irigykedve, csodálkozva távozunk a múltból a mába. Jolsvai András Kertészeti felújítás a szigeten A Főkert Tervezési Stúdió Kft. által megálmodott és a Főkert Nonprofit Zrt. kivitelezésében elkészült a nyugati udvar és környezetének felújítása a Margitszigeten. A nagyközönség által jelenleg ismert domonkos kolostor teljes területe megújulva várhatja a látogatókat. A terület burkolatának, magassági viszonyainak kialakításakor figyelembe vették az akadálymentesítés előírásait, vagyis kerekes székesek is megcsodálhatják.
