XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-05-02 / 9. szám
4 TIZENHARMADIK £ KERÜLETI HÍRNÖK 2008. május 2. Reich Aladár és felesége, Józan Vilma emléktáblája 70 éves a kerület Irodalmi lábnyomok Angyalföldön Reich Aladár és felesége, Józan Vilma emléktábláját avatták fel új helyén, a Dózsa György úti zsinagóga falán, annak alkalmából, hogy a Váci út 173. szám alatti volt Paszománygyár épületét hamarosan lebontják. A Reich család megpróbáltatásokkal teli története 1868 ban kezdődött a Király utcában, amikor Reich Adolf megalapította első paszományokat árusító üzletét, amelyet bedolgozókkal nagy hálózattá bővített és hamarosan az ország egyik legnagyobb üzeme lett a csaket otthona titkos szobáiban rejtett el, másoknak menleveleket szerzett, élelmet csempészett a budapesti gettóba és a zsidó árvaházakba. Egyházi kapcsolatait, svéd és svájci összeköttetéseit mind az emberek megmentésére és segítésére használta fel. A háború után egy ideig üzemelt még a gyár, majd államosították, és Reich Aladárt a hírhedt mezőberényi táborba telepítették ki. Ott érte a halál, amelynek körülményei ma is tisztázatlanok. Reichné Józan Vilma a Világ Népeinek Igaza kitüntetést kapta Iádé. Ekkor alapította meg a Petneházy utca 34.-ben gyárát, amelyet visszavonulása után fiai vezettek. Reich Aladár kiváló képességű üzletemberként világszínvonalú termékekkel és kapcsolatokkal fejlesztette tovább az akkori paszománygyárat. Számos köztisztséget látott el és elismerésben részesült, mégsem feledkezett meg a szegényebb sorsú emberekről sem. A nagy gazdasági válság éveiben hatalmas népkonyhát üzemeltetett, ahol három éven keresztül napi 300 éhezőnek segített. A zsidó munkaszolgálatosoknak ruhaneműket, a zsidó árvaházaknak adományokat, a Szabolcs Utcai Kórháznak és zsinagógának anyagi juttatásokat nyújtott. A háború után segítette a holokauszt túlélőit új életük megalapozásában. Későbbi felesége, a katonaözvegy Józan Vilma, köztiszteletben álló és jó kapcsolatokkal rendelkező asszony volt, aki sok zsidó ember életét mentette meg. Volt, akiposztumusz (Izraelben). Házasságukból született Katalin nevű lányuk 33 évi amerikai emigráció után tért haza, és ugyanazt a karitatív tevékenységet folytatja, amit szüleitől látott. Számos alapítvánnyal támogatja a holokauszt- túlélőket, a segítőiket és anyagilag sokat tett az Amerikai úti zsidó szeretetkórházért. Emellett íróként is elismert. Göncz Árpád írta Katalin 1994-ben megjelent életrajzi könyvének előszavában: „... Katalin könyve egyszerre íródott magyar és zsidó tollal... A szenvedések emléke a könyvben minden borzalmával egyetemben emberivé s költőivé lágyul...” Az emléktábla avatásán részt vettek a polgármesteri hivatal tisztségviselői, a MAZSIHISZ vezetője, beszédett mondott dr. Tóth József polgármester, dr. Róbert Péter, Vadász Gábor. Az emléktábla a Dózsa György út 55. szám alatt látható. Vajda Ildikó progresszív lencsék FELÁRON! [*J Xili. PANNÓNIA U. 48. TEL: 329-4058 XIII. POZSONYI ÚT 1. TEL: 270-3804 www.annaoptika.hu NYITVA; H-P 10-18-ig 1964 óta vagyok Angyalföld lakója. A kerülethez kötnek iskoláskoromnak, ifjúságomnak és felnőtt életemnek elszakíthatatlan szálai. A külvárosi gyárnegyed közeli lakótelep kibontakozásától az újlipótvárosi - kinn is vagyok, benn is vagyok - léten át a környék belvárosiasodásáig számtalan élményben volt részem itt. Angyalföld nekem az új lakás illatát, a margitszigeti agyaggalamb- lövészek és a Duna-parti kavicskotró hajnali ébresztőjét, a Dagály és a Palatínus fürdő nyári zsibon- gását és a gyerekkori Dagály utcai lángos feledhetetlen ízét jelenti. A vízparti és az újlipótvárosi barangolások varázsos hangulatát, a fák lombkoronájából kiszűrődő madárcsicsergést, a hólepte téli reggelek puha csendjét, a Duna felett átcikázó, vízbe csapó villámokat követő égzengést. Az arcomba vágó szelet, a budai várnegyed megkapó panorámáját, Zsuzsika büféjének delejes otthonosságát... A XIII. kerületben minden lélegzetvétellel az irodalom levegőjét szívom magamba. A regényes históriájú Margitsziget, a történelemformáló Rákosmező, az angyalföldi nyomor és az újlipótvárosi polgári élet számtalan költő és író műveinek ihletője. Az első magyar regényt Dugonics András írta Etelka címmel 1788-ban. Az Árpád-korban játszódó történet végének helyszínét - Rákosmezőt - a reformkori írók és költők a hazáért és a szabadságért áldozatosan harcoló ősök szimbólumaként emlegették. Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényében a Margitsziget középkori apácái és szerzetesei elevenednek meg. A szigeten Arany János nyomdokain sétálhatunk ott, ahol az Őszikék versciklusa is született. Arany utolsó éveiben kora tavasztól késő őszig a Palatínus Nagyszállóban lakott. Az Üteg utcai polgári leányiskolában irodalmi munkásságának delén tanított Kaffka Margit - magyar irodalmat és földrajzot. Lányi Sarolta írónő is egy angyalföldi iskola tanáraként dolgozott. Iskola című verse megrázó képet ad a nyomorgó gyerekekről. Kassák Lajos e kerületet második szülőföldjeként szerette. Versei, önéletrajza és Angyalföld című regénye mind-mind erről vallanak. Kassák mellett Déry Tibor művei is a két világháború közötti Angyalföldön játszódnak. Felelet című regényében a Hétház, a Tizenháromház és a Váci út lakói kelnek életre. Niki nevű, az azonos című kisregényében szereplő kutyáját a lipótvárosi rakparton és a Pozsonyi úti templom környékén sétáltatta. Bálint György - a Nyugat neves írója és kritikusa, Radnóti Miklós legjobb barátja - is ebben a városrészben lakott. Radnóti a kerületben született és alkotott. Nem tudhatom című versét az óvóhely zugában olvasta fel Kovács Margitnak. A szobrász- és keramikusművész így emlékezett vissza rá: „... ezek a szép szavak valami kemény boltozatot építenek minden fölé, ami erősebb a fegyvereknél.” Faludy György A Duna című versében így írt erről a borzalmas időszakról: „Egy nap a ledőlt Margit hídnál ültem a Pesti oldalon s mégnem sejtettem, hogy számomra e tájon nincsen oltalom. Tizenöt hónappal korábban a felrobbantott híd alatt lőtték nyilasok a Dunába fiatal orvos húgomat. ” Thury Zsuzsa Tűzpiros üveggömb című ifjúsági regényének egyik színhelye a XX. század derekának Angyalföldje. Az Űjlipót- városban élt Heltai Jenő író, költő, színpadi szerző, vele egy házban lakott Hatvány Lajos író, kritikus, irodalomtörténész. Űjlipótváros lakója volt a humor műfajában alkotó író, konferanszié, sanzoníró Kellér Dezső is. A Nobel-díjas Kertész Imre írta a Bekopog a szerelem című zenés vígjáték angyalföldi szerelmi történetét. XIII. kerületi diák volt Spiró György író, drámaíró. Itt élt, illetve él és alkot számos kortárs irodalmár: Baranyi Ferenc, Görgey Gábor, Kertész Erzsébet, Nógrádi Gábor, Parti Nagy Lajos, Polgár Ernő, Somlyó György, Tornai József, Vámos Miklós. Alkotásaikból egy sokszínű városrész kortárs krónikája bontakozik ki a szemünk előtt. Bármerre járok-kelek, valamelyikük már járt itt előttem és láthatta-hallhat- ta azt, amire én most figyelek fel. Ugyanannak a mesébe illő nevű Angyalföldnek a lakója vagyok, mint ők. Kovácsné Sípos Márta Emléktábla Faludy György tiszteletére Faludy György író, költő tiszteletére avatott emléktáblát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az alkotó egykori Szent István körúti lakóházánál (Szent István krt. 2.) a költészet napján. Az emléktáblán a költő arcképét ábrázoló dombormű felett a Ballada a senki emberfiáról című művének részlete olvasható. „Faludy György 1910-2006 Magyar író, költő, humanista gondolkodó, a XX. század minden szépségének és szörnyűségének részt vevő krónikása. 1996 és 2003 között e házban élt, s ha kedve úgy tartotta, alkotott. írásai, bölcsessége s életsze- retete legyenek kísérőink minden időben” - olvasható a Magyar Köztársaság Kormánya által állíttatott táblán. Az emlékhelynél a kormány nevében Gyurcsány Ferenc és Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester helyezett el koszorút. A család és a pályatársak nevében az alkotó özvegye, Faludy Fanni és Szőcs Géza költő rótta le tiszteletét az emlékezés virágaival. Kassák Lajos: Angyalokföldje című regényének egyik helyszíne a 13 ház Váci úton
