XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-04-15 / 8. szám
TIZENHARMADIK i KERÜLETI HÍRNÖK 2008. április 15. Harmincöt év a Visegrádiban Rám szabott feladatnak éreztem N em kevesebb, mint harmincöt évig volt a Visegrádi utcai rendelőintézet urológus főorvosa dr. Kis Endre, akinek életművét nemrégiben díszoklevéllel ismerte el az egészségügyi miniszter. Az év elején végleg visz- szavonult orvossal egyebek mellett hosszú pályájáról, valamint a diagnosztika és a terápia folyamatos fejlődéséről beszélgettünk. Vegyész szerettem volna lenni- Miért éppen az urológia, és mi- ért a mi kerületünk?- Eredetileg vegyész szerettem volna lenni, de mivel a matek nem tartozott az erősségeim közé, az periódus, amikor nem is volt rajtam kívül urológus szakorvos a kerületben. Megértem jó néhány felújítást, köztük a legutóbbit, amelynek nyomán jótékony változások történtek a rendelőben, és ezen belül az urológián. Nagyobb lett a hely, kulturáltabb a vetkőző. Ultrahanggal rengeteg elváltozást tudunk felismerni- Mennyit változott az elmúlt három és fél évtizedben az urológiai betegségek felismerése és gyógyítása?- Az urológia klasszikus profilja megmaradt. De míg annak idején a diagnosztikában a röntgen, például a rendelőintézeti munkát kórházira cseréli?- Kétszer kaptam efféle konkrét ajánlatot, de nem sikerült elcsábítaniuk. Ezt a munkát rám szabott feladatnak éreztem. Mivel - mint már említettem - hosszú ideig egyedüli urológus voltam a kerületben, úgy dolgozhattam, hogy meg tudtam valósítani az elképzeléseimet. A vezetőimtől ehhez mindig kaptam megfelelő segítséget. A munkatársaimmal is szerencsém volt: sikerült olyanokat találni, akikkel jól lehetett együtt dolgozni. A betegeimmel jó kapcsolatban voltam. Szerintem ennek a gyógyításban is van jelentősége. Az orvoDr. Kis Endre-A mi rendelőnkben már évek óta rendelkezésre áll az ultrahanga vesebetegségek kiszűrésére orvosi pálya reálisabb választásnak ígérkezett. Az egyetem előtt négy évig műtősként dolgoztam a Szívsebészeti Klinikán, így nem volt véletlen, hogy medikusként sebészi ambíciókat tápláltam. Aztán amikor ötödévesként urológiát hallgattam, megváltozott az érdeklődésem. Akkor döntöttem úgy, hogy az orvostudománynak ezt az ágát szeretném művelni. Szerencsém volt, mert az egyetem után az Uzsoki Kórház urológiai osztályára kerültem. Ez jó iskola volt. A főnököm pedáns munkát követelt, és sokat kellett dolgoznom. Három hónapi kórházi osztályos tevékenység után mindig háromhavi rendelőintézeti következett, és ez így ment egymás után. A Róbert Károly körúti kórházban sem akkoriban, sem később nem volt urológia, így a betegek hozzánk, az Uzsokiba jöttek. így kezdődött a kapcsolatom a XIII. kerülettel. Aztán 1972-ben hívtak: jöjjek a Visegrádiba rendelni. Mivel a felajánlott állás kineve- zéses volt, örömmel elfogadtam. Az urológiai rendelésen idősebb kollégák társaságába kerültem, én voltam az egyetlen fiatal orvos. Később változott a helyzet: volt olyan illetve a kockázatoktól sem mentes kontrasztanyagos röntgenvizsgálat volt a bevett, addig ma már ultrahanggal tudunk felismerni rengeteg elváltozást; Az eleinte a nőgyógyászatban alkalmazott módszer másodiknak éppen az urológiában nyert polgárjogot. Ezzel ismerhetők fel a többi között a vese alaki elváltozásai, valamint a vesekő és a vesedaganat. A mi rendelőnkben már évek óta rendelkezésre áll az ultrahang a vesebetegségek kiszűrésére. Sokat fejlődött a labordiagnosztika is. Ma az eredmények többsége még a vizsgálat napján elérhető. A vérvizsgálat képes felhívni a figyelmet a prosztata elváltozásaira. A hólyagvizsgálat is korszerű eszközökkel folyik. De a gyógyítás technikájában is óriási a fejlődés. Közismert, hogy a vesekő eltávolítása ma már általában operáció nélkül, zúzással is lehetséges. Az urológiai daganatok kezelésében is nagyot léptünk előre. Empátia nélkül nincs orvoslás- A három és fél évtized alatt egyszer sem gondolt arra, hogy máshogy vagy máshol folytatja, son is múlik, hogy a visszarendelt beteg tényleg visszajön-e. Megfelelő empátia nélkül nincs orvoslás, hiszen a beteg nemcsak fizikai értelemben vetkőzik le az orvosa előtt, hanem olykor lelkileg is kitárulkozik: beavat magánéleti problémáiba is.- Az utóbbi hét évben már nyugdíjasként dolgozott. Mi késztette arra az elhatározásra, hogy éppen most hagyja abba?- Egyebek mellett az, hogy most már szeretnék több időt tölteni otthon és egy nógrádi kis faluban lévő parasztházunkban. A feleségem pedagógus. Újpalotán, a lakóhelyünktől nem messze dolgozik, de már nem sokáig: a tanévvégén ő is nyugállományba vonul. Kicsit féltett az életmódváltástól, amikor tavaly októberben szóba hoztam a tervemet. Az igazság az, hogy ennyi év után nekem is szokatlan, hogy nem kell reggel fél hatkor kelnem. Azért nem akarok teljesen elszakadni az orvostudománytól. Érdekelnek az urológiával határos kérdések. Régi tervem például, hogy a szakma történetéről kutakodjak a könyvtárakban. Csop Várdeák-vonal A Rokonok című kiállítássorozat második esztendeje egyik sikeres rendezvénye kerületünk képző- művészeti életének. A Káka Ferenc Művészeti Alapítvány által szervezett tárlatok művészdinasztiák életébe nyújtanak betekintést. Dr. Molnár Valéria, az alapítvány elnöke nyitotta meg a sorozat új, volt az Iparművészeti Főiskolán. Kezdetben porcelán- és kerámiaedények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott, majd kerti plasztikákat készített samottos agyagból. Jelenleg cserépkályhát, kandallót tervez és kivitelez, valamint régi épületkerámiák restaurálásával foglalkozik. Férjével, A család Várdeák-vonal című kiállítását, amely az 1897-ben született Várdeák Ferenc művészetétől a mai dédunoka szárnypróbálgatásáig mutatja be a művészcsalád alkotó- tevékenységét. Várdeák Ferenc Réti István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, majd később ő is a tanári karban folytatta pályafutását, miközben folyamatosan mutatták be festményeit hazai és külföldi tárlatokon. Stílusa a nagybányai iskola jegyeit viseli. Olajképeket, akvarelleket és fametszeteket készített. Felesége, Erdélyszky Jolán 1905-ben született, a Képzőművészeti Főiskolán Fényes Adolftól tanulta a mesterséget. Feleségként és anyaként otthonában festett, elsősorban az őket meglátogató művészekről készített portrékat és akvarelleket. Gyermekeik: Várdeák Ildikó és Várdeák Csilla szintén művészek lettek. A faenzai aranyérmet nyert Várdeák Ildikó keramikus Gádor István és Borsos Miklós tanítványa Bó'dy Oszkárral együtt rekonstruálta a Dohány utcai zsinagóga külső kerámiaornamentikáját. Lányuk, Bődy Gyöngyi ötvösművész jelenleg Svédországban él, a galériában tarsolylemez mintájú ötvösműveit állította ki. Várdeák Csilla alkalmazott grafikus - számos hazai kiállítás látványtervének megalkotója - rendhagyó fakollázsaival is bemutatkozik. Aprólékos mesterművei a régi fényképekből készült, ragasztott csíkokból álló fotókollázsai. Férje, Nagy György képgrafikus, akinek rézkarcai, litográfiái láthatóak. A már hagyománnyá vált Ötórai tea közben című program keretében a kiállításhoz kapcsolódó irodalmi előadásban lehet részünk a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány Visegrádi utca 6. szám alatti székhelyén április 20-án, vasárnap 17 órától. A tárlat megtekinthető április 22-ig naponta 15-19 óráig. Vajda Ildikó Hajnali őrjárat Április 23-án nyílik és május 9-ig látogatható Helényi Tibor Mun- kácsy-díjas festőművész és grafikus Hajnali őrjárat című kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában. A tárlatot Szabó László művészet- történész nyitja meg. A művész 1966-71 között tanult a Magyar Iparművészeti Főiskolán, mesterei voltak: Baska József és Ernyei Sándor. Festészetében leginkább embereket és állatalakokat ábrázol. Technikaként a kihagyásos módszert említhetnénk, ahol mint a filmkockák vagy a képregények rublikái, perspektivikusanjelenik meg egymás mellett vagy egymást kiegészítve a mondanivaló. A vászonnak vannak olyan részei, ahol egyáltalán nincs lealapozva a felület. A mostani kiállításon összesen 10 olajfestményét mutatja be, melyek közül 4 életnagyságú emberi figurákat ábrázol. Megjelenik a Fény Őre, a Szárnyak Őre és a Piramisok Őre is. Minden kép önmaga egésze - vallja az alkotó. - A vásznon minden problémát meg lehet oldani, ám a műtermen kívüli világ dolgai már nem ilyen egyszerűek. Akiállítás 14-20 óráig látogatható a galériában (T átra utca20/b) .Bővebb információ: tel./fax: (1) 320- 5380 vagy www.ujlipotvárosiklub- galeria.com internetes weboldalon. Tábori Zs.
