XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)
2008-04-15 / 8. szám
2008. április 15. TIZENHARMADIK m KERÜLETI HÍRNÖK 5 Előadás-sorozat az elektronikus ügyintézésről A Dagály utcai könyvtárban az Internetes ügyintézés című előadás-sorozat újabb állomásokhoz érkezett. Legközelebb április 17-én a Budapesti Elektromos Művek Zrt. és a Fővárosi Gázművek Zrt. honlapján elérhető elektromos ügyintézési lehetőségeket és azok működését mutatják be. A következő előadás április 24-én lesz, amikor Nagy József, az APEH osztályvezetője tart előadást Az APEH elektronikus adóbevallása címmel. A lakosságot tájékoztató programokról Vörösné Jánosi Katalin, a könyvtárvezetője és egyben az előadás-sorozat megálmodója elmondta: - azt tapasztaljuk, kevesen használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket. Sokaknál a használat még csak arra korlátozódik, hogy leveleznek és a bulvároldalakról tájékozódnak vagy a beszélgetős programokba kapcsolódnak be. Sajnos, az elektronikus ügyintézés még nem vált a szolgáltatók és a használók részéről sem mindennapi gyakorlattá. Könyvtárunk nyilvános hozzáférési pont az APEH személyijövedelemadó- bevallási programjához. Lehetőség van arra, hogy használóink egy nyilvános gépnél kitölthessék és kinyomtathassák a különböző dokumentumokat. Segítséget nyújtunk a technikai akadályok leküzdésében is. Utolsó előadóként a XIII. kerületi önkormányzat ügyfélszolgálatának vezetőjét szeretném majd megnyerni, hogy bemutassa a polgármesteri hivatal honlapján elérhető ügyintézési lehetőségeket. Az internet használatát népszerűsítő programok A Dagály utcai könyvtár több olyan programban is részt vett az elmúlt években, amely népszerűsítette az internet széles körű felhasználási módjait mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében. Az egyik ilyen az Internet Fiesta nemzetközi rendezvénysorozata. Aki bővebb információt szeretne megtudni az előadás-sorozatról, tájékozódhat a könyvtár honlapján: www.fszek.hu/dagaly vagy telefonon: 340-3309. Piskolti Barbara A Csata Utcai Általános Iskolában figyelünk az érdeklődő gyerekekre. Gondolkodtunk, hogy hogyan tudnánk a gyerekek tudásszomját kielégíteni. így született meg a Kis tudósok program, amire a diákok tanévkezdéskor jelentkezhetnek. Az első találkozón megismerkednek az információszerzés módjaival. Októberben már kész tervekkel érkeznek. Mindenki egy felnőtt segítőt is választ, aki lehet szülő vagy tanár. Minden hónapban találkozunk, és a kis pályamunkák fokozatosan színesebbé válnak. Folyamatosan születnek a saját készítésű képek, rajzok, riportok, videók, zeneművek. Május elején konferencián hallgatjuk talán a jövő évtizedek tudósait. Az idei év a reneszánsz jegyében zajlik, így ennek keretében hirdettük meg a 2008-as Kis Tudós Klubot. Ezzel a témával kapcsolatos játékos vetélkedőt szervezünk. A győztes csapatok tagjait egy eredeti, hamisítatlan reneszánsz lakomán látjuk vendégül. Az étlapon szereplő fogásokat a tanárok készítik el, és ők is szolgálják fel. Idén bármilyen témát választhattak a gyerekek Mátyás király korával kapcsolatban. Néhány téma ízelítőnek: Mátyás király élete, a Hunyadiak, udvari szokások, Fekete-sereg, fegyverek, öltözködés, mesék, ételek-italok, zene. SZOLLÁRNÉ ARADCZKY MÁRIA, Kis TUDÓS PROGRAMVEZETŐ A Költészet Napja: április 11. Dr. Rába György Kossuth-díjas író, költő D r. Rába György Angyalföldön született, tanult, ma is itt lakik. A XI11. kerület díszpolgára. írói, költői, irodalomtörténészi, fordítói munkásságáért számos elismerésben részesült. Csak a legutóbbiak közül: Soros Alapítvány Irodalmi Díj, Széche- nyi-díj, Illyés Gyula-díj, Pro Literatura Díj, Déry Tibor-díj, Eötvös Koszorú, a Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozata. 2008. március 15-én Kossuth-díjat kapott a nyugatos hagyomány egyik képviselőjeként a tradicionális és modern költői nyelv megújításában elért eredményeiért. Irodalomtanár akartam lenni- Kit értesített először, másodszor, hogy Kossuth-díjat kap?- Nem mondtam el senkinek, az emberek a hírlapokból tudták meg. Nem természetem, hogy kérkedjem az ilyesmivel. A legfontosabb, hogyha ma írni tudtam, akkor holnap is írni tudjak. Meglegyen az egészségem, hogy holnap is az asztalra tudjak tenni valamit.- Hogy fér bele egy életútba: irodalomtörténészi, költői, fordítói pálya - ugyanolyan magas színvonalon?- Kamaszkoromban, amikor előttem állt a pályaválasztás, irodalomtanár akartam lenni. Akkor is írtam verset, de nem gondolhattam arra, hogy az legyen a hivatásom, amiért fizetést kapok, amiből megélhetek. Akkoriban két ember élt meg az írásaiból, az egyik HerczegFerencvolt, a másikZilahy Lajos, de ő otthonról volt tehetős ember. Mindenkinek volt állása, vagy tanár vagy újságíró. A háború után alakult ki, hogy valakinek a főfoglalkozása lett az írás. A pedagógus hivatása, hogy a problémákat együtt fejtse fel a diákjaival, ez összevág azzal, hogy irodalomtörténeti munkákat írtam. Ha költőkről írtam, belülről láttam a költészet műhelyproblémáit. A költői tevékenység és a tanulmányok írása nem áll messze egymástól. Van erre példa a magyar irodalomban. Érettségin Arany János tanulmányait kaptam, nem a költészetét. Babits költői munkássága mellett tanulmányírói munkássága a legjelentősebb. Az én nemzedékemből például Nemes Nagy Ágnes költő és tanulmányíró is volt. A fordításról Babits úgy fogalmazott, egy idegen költőt akkor lehet igazán megismerni, ha az ember lefordítja. Fiatal koromban az a nézet volt általános, hogy senki A legfontosabb, hogy holnap is írni tudjak sem fordíthat a saját költői rangján felül. Ez annyit jelentett, költőként is le kellett az asztalra tenni valamit, hogy elfogadható fordításokat készítsen az ember. így áll össze ez a többműfajú- ság. Én azt az utat járom, amit Arany, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, és a nemzedékemből sem én vagyok az egyetlen. Első költeménye a Nyugatban- Családi tradíció vagy a taná- raifordították a figyelmét a humán területek felé?- Tanáraimtól nagyon sokat kaptam. Elsősorban az irodalom- tanáromtól, akit Vajthó Lászlónak hívtak. A nyolcosztályos gimnáziumban hét éven át tanított. Nemcsak az óráin kaptam rendkívül sokat tőle, hanem a pedagógusi tevékenységén kívül folytatott aktivitásából. Vajthó László két sorozatot szerkesztett. Az egyik volt a Magyar irodalmi ritkaságok sorozat. Olyan kéziratos műveket adatott ki az ország különböző iskoláinak diákjaival, amelyek addig soha nem jelentek meg. A másik sorozat A tanítás problémái. Ebben néhány nagyon érdekes és fontos könyv jelent meg. Magyar írók levelei és két antológia, ennek a második kötetéből ismertem meg az előttünk járó nemzedék költészetét. Vajthó Lászlóval később sem szakadt meg a kapcsolatom. Van egy nagyon kedves emlékem. Budán lakott, egyszer kihívtam a Farkasréti temetőbe, írósírokhoz. Irodalomról beszélgettünk. Beesteledett, és ránk zárták a temetőt, akkor átmásztunk a kerítésen, én még csak a negyven évemmel, ő hetven lehetett.-1941-ben a Nyugat utolsó számában jelent meg első költeménye. A tizenhét éves fiatalember hogyan talált lapot, szerkesztőt versei kiadatásához?- Elküldtem a verseket. A Nyugat főszerkesztője Babits volt, de akkor már három éve súlyos beteg. Gégerákkal operálták, nem volt hangja. Illyés Gyula szerkesztette a lapot. Illyés meghívott egy kávéházba, és elmondta, jónak tartja a verseket. Azon gondolkodik, közölje-e a Nyugatban. De attól tart, kis istennek képzelem majd magam. Felugrottam, akkor ne közölje, mondtam. Tudomásul vette, hogy ez az ember még nem felnőtt. „Megbeszélem Mihállyal, ő eldönti.” Ez az augusztusi szám volt, és Babits augusztus 4-én meghalt Nyugat címen többé nem engedélyezték a folyóiratot. A fejem mellett papír és toll- Kritikusai szerint művei közül leginkább a Babits-monográfiák tűnnek ki. A szövegekkel való elmélyült foglalkozás során eddig alig ismert hatásviszonyokat tárt fel, új fogalmakat alkotott. Mi az, ami Babitsban magával ragadta? Talán hasonló személyiségük?- Sok mindenki másról is írtam. Monográfiát is, például Szabó Lőrincről. Nem feltétlenül azzal foglalkozik az ember, aki közel áll hozzá, hanem azzal, akinél valami problémát lát, amit érdemes fölfejteni, és eddig még nem nyúltak hozzá. Az előttem járó nemzedékből nagyon szerettem Jékely Zoltán költészetét, de nem találtam rajta fogást. Szabó Lőrincnél volt ilyen probléma. Az, hogy az első négy kötetét teljességgel átírta. Az egy másik költő. Babitsnál még mélyebb probléma volt. Őt a művészet és gondolkodás kérdései foglalkoztatták. Babits filozófusnak készült, de költő lett.- Vannak-e olyan lelkiállapotok, amikor új versek születnek?- Igen, és akkor üstökön kell ragadni. Inkább hajnalban érkezik, és akkor könyörtelenül nem szabad sem elaludni, sem tovább aludni, akkor meg kell ragadni. A fejem mellett papír és toll. Legfeljebb nem fejezi be az ember, de sínen van. Az álomból, amit az ember le- kottáz, az nem maga az álom, az már értelmezés. Abban közrejátszik az, aki eddig létezett, és mindaz az élmény, tapasztalat, ami egy embert kitesz. Kassai Gizella
