XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-01-15 / 1-2. szám

TIZENHARMADIK |Ü£ KERÜLETI HÍRNÖK A XIII. Kerületi Gyermekjóléti Központ Minden testi fenyítés elvetendő és büntetendő 2008. január 15. Este 10 óra, Lehel piac környéke. Három gyerek: egy hat és két tíz év körüli - szülői felügyelet nélkül. A legkisebb görcsösen, abbahagyha- tatlanul sír, testvérei!?) igyekez­nek megnyugtatni őt. Majd a kicsi berohan a Váci útra az autók közé. A forgalom viszonylag gyenge. Testvérei utána, visszahozzák...- Mit tehet egy járókelő a fent említett esetben? A XIII. Kerületi Gyermekjóléti Központ vezetője, Kovács Katalin válaszolt kérdé­sünkre.- Ha a gyerekek szóba állnak egy idegennel, hazakísérhetjük őket. Hívhatunk azonnal rendőrö­ket. Ok a kiskorút beviszik a Terü­leti Gyermekvédelmi Szakszolgá­lathoz, ott befogadják a gyereke­ket. Hivatalos úton értesítik a szü­lőket, és megindul egy gyerekvé­delmi eljárás. Csakmeglegyintettem...- Mivel foglalkoznak a Gyer­mekjóléti Központban!Milyen tör­vény segíti a munkájukat?- 1997-ben született a gyer­mekvédelmi törvény. Minden ön- kormányzat számára előírja, hogy a területén gyermekjóléti alapellá­tást nyújtson. A gyermekjóléti alapellátás egyik intézménye va­gyunk. A XIII. kerületben tizen­hatezer-kétszáz 18 év alatti gyer­mek él. Feladatunk a kerületben élő gyermekek és családjaik gon­dozása.- Hogy találnak önökre a veszé­lyeztetett gyerekek és a segítségre szoruló családok?- Fordulhatnak hozzánk ön­ként a családok és a gyermekek. A Gyermekjóléti Központ a Vizafogó sétány 10. szám alatt található. A 320-2654-es telefonszámon vagy a 320-2655 telefon/faxon vagy a 06 (30) 495-0480-as ügyeleti telefo­non lehet elérni munkatársainkat. Hatósági megkeresés is érkezhet a gyermekek ügyében. A jelzőrend­szeren keresztül is megkeresnek minket. A jelzőrendszer tagjai a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a családsegítő, a Nevelési Tanács­adó, a rendőrség, az ügyészség, a civil szervezetek és civil kerületi la­kosok. Csak az írásban történő jel­zésre tudunk hatékonyan reagálni!- Milyen jelzések érkeznek önökhöz?- Legtöbbször oktatási intéz­ményből, elsősorban iskolákból keresnek meg minket, magatartá­si zavarokkal, tanulási nehézsé­gekkel, hiányzásokkal küszködő tanulókkal kapcsolatosan. Ka­punk jelzést óvodákból, bölcső­dékből érzelmi elhanyagolás, a gondozás hiánya, nem megfelelő táplálás miatt. A veszélyeztetett­ség nagyon komplex dolog, mert minden gyermeket a saját család­jához viszonyítva kell megítélni. A-törvény úgy fogalmaz, hogy minden testi fenyítés elvetendő és büntetendő, A szülőknek nem le­het eszközük a testi fenyítés. Min­denki a saját családjából hozza a mintákat, szülői attitűdöket. Ko­moly hárításokat kell megtapasz­talnunk, amikor szembesítjük a szülőt azzal, hogy a gyermeken észlelt foltok bántalmazásra utal­nak. Csak épp meglegyintette, mert a gyerek felidegesítette. Ne­héz meggyőzni őket, vegyék igény­be a szakember segítségét, hogy az agressziójukat kezelni tudják. Ezek a családok nagyon kis jöve­delemmel rendelkeznek. Legtöbb­ször az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli. Nagyon nehéz la­káskörülmények között élnek, a kis alapterületű lakásban (20-25 m2-en) olykor 6-8 személy él. Ilyen körülmények között az agresszió erősebb. A szülők szenvedélybe­tegségéről (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás) is gyakori jelzések érkeznek. Családgondozó a gyermek érdekében- Leszoktatni a szülőket az alko­holról, megváltoztatni a nevelési szokásaikat, munkát szerezni ne­kik. Mire képes egy családgondozó?- Fontos, hogy úgy lépjünk kap­csolatba a családdal, hogy el tud­ják fogadni, a családgondozó a gyermek érdekében, velük együtt szeretne segítséget nyújtani. Fel­adatunk, hogy elfogadtassuk az anyával, az apával, ezek olyan gon­dok, amit egyedül nem tudnak megoldani. Bizalmi kapcsolaton múlik, szembe tudnak-e nézni a problémájukkal, az alkohol-', a drogfüggőséggel. Belássák, fon­tos, hogy legyen rendszeres jöve­delme a családnak. Lehetőségünk van a szülőket a Nyíró Gyula Kór­ház drogambulanciájára vagy a szenvedélybeteg szakellátásra kül­5 deni. A munkába való visszainteg- rálásukban segít a Híd Családsegí­tő Központban működő álláskere­sők klubja, ahol családgondozói segítséggel választhatnak az állás- lehetőségekből. Ne a család helyett, értük segíts!- Hogy tudnak a családgondo­zók úgy segíteni, hogy közben ők se sérüljenek?- A munkaidő után olyan elfog­laltságot kell találni, ami a feltöltő- dést szolgálja, a testi-lelki karban­tartást segíti. Intézményen belül is van erre lehetőség. Minden hó­napban csoportos szupervízión (hivatásgondozáson) veszünk részt, ahol a családgondozók az eseteiket megbeszélik egy szuper- vízőr szakemberrel. A tanácsadás célja az együttműködés és a haté­konyság fejlesztése. Feltárja az ér­zelmi viszonyulásokat. A gondozó ne a család helyett, de értük segít­sen. Az ő személyisége egészséges maradjon.- Új épületbe költöztek. Milyen új lehetőséget kaptak ezzel?- Ahogy a jelzőrendszer, úgy fejlődött a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége is. A Vizafogó sétány 6.-ból a 10.-be költöztünk. Intéz­ményünk jól megközelíthető, csak kis távolságra van a régi telephe­lyünktől. Önállóbb, nagyobb, vilá­gosabb épületrészt kaptunk. Szí­nesebb prevenciós programokat kínálhatunk a családoknak, gyak­rabban találkozhatunk a gyere­kekkel, szülőkkel egy térben: játé­kos csoportmunka kisebbeknek, kamaszoknak dramatikus önis­mereti tréning, péntek délelőttön­ként baba-mama klub. A család- gondozók munkafeltételei is job­bak lettek, a munkaszobák száma is nőtt. A kollégák úgy érzik, jó helyre érkeztünk. Kassai Gizella Kerületünk neves lakóira emlékezünk Gáti István Széchenyi-díjas szülész-nőgyógyász Elhunyt Gáti István akadémikus, Széchenyi-díjas szülész-nőgyó­gyász. Az Országos Szülészeti és Nő- gyógyászati Intézet emeritus pro­fesszorát, a Kaáli Intézet főigazgató­ját, kerületünk lakóját 85 éves korá­ban, 2007. október 3-án érte a halál. Gáti István 1922. szeptember 5- én született Bonyhádon. A Pécsi Or­vostudományi Egyetemen szerzett szülész-nőgyógyász diplomát 1948- ban. 1973-tól 1993-ig egyetemi ta­nárként tevékenykedett. 1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyásza­ti Klinikájának igazgatójává, tudo­mányos rektorhelyettessé, az Orszá­gos Szülészeti és Nőgyógyászati In­tézet főigazgatójává, 1993 óta emeri­tus professzor, főigazgató-helyettes. 1995-től a Kaáli Intézet orvos főigaz­gatója volt. 1975-ben lett az orvostudo­mányok doktora, 1993-tól a Ma­gyar Tudományos Akadémia ren­des tagja. Számos szakmai szövet­ség vezetőségében is részt vett, fő- szerkesztője volt a Magyar Nőor­vosok Lapjának. Szülész-nőgyó- gyászi, endokrinológusi és gyer­mekgyógyász szakorvosi tevé­kenysége is kiemelkedő volt. Több szakkönyvet írt (A nő orvosi szem­mel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései). Munkásságát 1991-ben Marku- sovszky-emlékéremmel, 1994-ben Pro Sanitate kitüntetéssel ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi- díjjal jutalmazták „a magyar szülé­szet és nőgyógyászat területén vég­zett kiemelkedő gyógyító, tudomá­nyos és iskolateremtő tevékenysé­géért”. 2002-ben megkapta a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend kö­zépkeresztjét, 2003-ban pedig Semmelweis-T auffer-emlékdíjjal tüntették ki. Gáti István hatalmas űrt ha­gyottmaga után a szakmában. Idős kora ellenére rendkívül aktív és agilis volt, a halálát megelőző na­pon még dolgozott. Fájó szívvel búcsúznak a Pan­nónia u. 85-89. szám társasház la­kói Gáti István professzortól, aki 1978 óta a ház lakója volt. Bánd Anna bábszínész és rendező Hosszan tartó betegség után, 2007. december 28-án, 86 éves ko­rában elhunyt Bánd Anna Jászai Mari-díjas színésznő, bábszínházi színész, rendező - tájékoztatta la­punkat az elhunyt lánya, Simándi Anna. A bábszínész és rendező 1955 óta lakott a kerületben, a Ka­tona József utcában. Bánd Anna 1921-ben született a szerbiai Antalfalván. Színészka­marai vizsga után lett színésznő. A bábjátékokkal 1948-ban ismerke­dett meg, amikor a kétszemélyes Szivárvány Bábszínház tagja lett. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde és Major Tamás Duda Gyu­ri (Dandin György-adaptáció) cí­mű darabjával járták az iskolákat. 1949-ben kapott szerződést az akkor alakult Állami Bábszínház­ban, amelynek megszűnéséig, 1992- ig tagja volt. Az 1950-es években el­végezte a Színművészeti Főiskola rendező szakát. A világon elsőként rendezett eszperantó nyelvű előadá­sokat. Bábszínészetet és bábmozga­tást tanított Pécsett, Egerben, Mis­kolcon, valamint Tiszalúcon. Munkásságát 1969-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. Simándi Anna közlése szerint a Budapest Bábszínház saját halott­jának tekinti Bánd Annát. Sík Olga énekpedagógus Életének 97. évében, 2007. de­cember 31-én meghalt Sík Olga, a magyar énektanítás és kerületünk kimagasló személyisége. Sík Olga sok évtizedet töltött a pályán, a budapesti Bartók Bé­la konzervatóriumban és ma­gántanárként operaénekesek tu­catjait nevelte föl, köztük Fried Pétert, Kincses Veronikát, Kukely Júliát, Markovics Erikát, Pitti Katalint és Szonda Évát. Növendéke volt Presser Gábor, Gerendás Péter és Sztevanovity Zorán zeneszerző-előadóművé­szek is. Szinte élete utolsó pillanatáig tanított, az utóbbi években szá­mos, a könnyűzenei pályán jelen­tős karriert befutott művészt indí­tott el pályáján, többek között a be­tegágyánál jelen lévő Katona Klá­rit, Galamb Zoltánt, Csiky Évát és Szigetvári Gabriellát. Kovács Katalin - A tanácsadás célja az együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom