XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-01 / 5. szám

8 TIZENHARMADIK Í KERÜLETI HÍRNÖK 2007. március 1. Vallomások Serdült Erika Irén festőművész kiállítása Serdült Erika Irén festménye előtt Üvegfestmények kiállítása Február 9-én nyílt meg Királyné Michel Szilvia üvegfestő első önál­ló kiállítása az Angyalföldi Gyer­mek- és Ifjúsági Házban. Az alkotó gyermekkorában a katedrálisok színes ablakait nézegetve határoz­ta el, hogy üvegművészettel szeret­ne foglalkozni. Michel üvegképein kerti virá­gok, japán gésák és távoli tájak em­lékei elevenednek meg. Lakásdísz­nek is nagyszerű választás egy ilyen vidám, egyedi festmény, amiről biztosan csak kedves dol­gok jutnak eszünkbe. Munkái az úgynevezett hideg üvegfestés technikával készültek (speciális üvegfesték kerül az üvegre, amely égetést nem igé­nyel), többségük tiffany stílusban, de vannak a kiállításon kontúr nél­küli és többrétegű festéssel készült alkotások is. A kiállítási darabok Napraforgók megvásárolhatók a helyszínen, rendkívül kedvező áron. Az alkotó megrendelésre is dolgozik, Michel akár kedvenc családi fotónk alap­ján is készít üvegképet vagy üveg­képpel díszített faliórát. Kollányi Rita A Rendőrségi Igazgatási Központ télikertjében nyitotta meg ár. Sí­pos Gyula r. altábornagy országos rendőrfőkapitány-helyettes Ser­dült Erika Irén festőművész kiállí­tását. A művésznő, aki maga is a rendőrség állományában dolgo­zik, hosszú utat tett meg szülőhe­lyétől, a somogyországi Zselicétől a kiállítótermek világáig. Líra táj­képein, a természet szeretete és megértése mellett, az emlékek és az érzelmek dominálnak. Festmé­nyeinek témái: a somogyi domb­vidék, a falusi parasztházak, bo­rospincék, háziállatok és a min­dent körülvevő buja növényzet, amelyet impresszionista módon ábrázol. Visszafogott színtónusai harmóniával telítik képeit. Ez a harmónia, amely megtölti emberi és művészi egyéniségét. Serdült Erika Irén a Moholy- Nagy László Művészeti Stúdióban tanult festeni, és számos művésze­ti alkotótáborban képezte és képe­zi tovább magát. Tájképei mellett csendéletet, portrét, életképeket fest, elsősorban olajtechnikával. Impresszionista festőnek vallja magát, aki a pillanatnyi benyomá­sok és hangulatok festője, ezért is idézi mottójaként Courbe híres mondatát: „... azt festem, ami léte­zik és kézzel fogható...” Angyal Mária művészettörté­nész a megnyitón így fogalmaz Ser­dült Erika Irén festészetéről: Kom­pozícióiban a színek, a valőrök, a fények és az árnyékok hatása a pil­lanat megragadása és annak újra­értelmezése az a folyamat, ami az alkotás szabadságát adja az alkotó­nak és boldog örömöt a szemlélő­nek. Ez az, amiről nem szabad és nem érdemes lemondani sohasem. Cikk és fotó: Vajda Ildikó Könyvbemutató Január végén Macskássy Izolda grafikus-festőművész és Pető Kovács Júlia költő közös kiállítása nyüt meg a XIII. kerületi polgármesteri hivatal Városház Galériá­jában. Itt a festőművész képei mellett a költő szólt a képek ihlette versekben. Február tizennegyedikén Pető Ko­vács Júlia tizenötödik könyvének bemutatója volt a Kráter Kiadó könyvesboltjában. A „ „Nem hívom az időt” című igényes könyv értékes mondanivalót hor­doz. A különleges kötetben félszáz költő szól az élet al­konyáról. Az antológiaválogatás szempontja kivéte­les és költőien szép. De milyen is legyen, mikor a szer­kesztő-válogató maga is költő. Pető Kovács Júlia a világirodalom időskori verseit, bölcsességeit, aforizmáit gyűjtötte egy csokorba az Ókortól napjainkig. A kötet egyszerre nyújt természe­tes egyszerűséget, költészet-történelmet és spirituális élményt. A bemutatón a jelenlevők nagy érdeklődéssel, hoz­zászólással fejezték ki a könyv s a hangulatos ismerte­tés iránti tetszésüket. A kötet megjelenését a Buda­pest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata támogat­ta. A költőnőt pedagógusi munkája a XIII. kerülethez kötötte, jelenleg is a kerület lakója. Lejegyezte: Vajda Ildikó Pető Kovács Júlia Végrendelet Neked hagyom a tüzet, élj vele! Neked hagyom a vizet, olts vele! Neked hagyom az eget, ékesítsd! Neked hagyom a földet, fényesítsd! Neked hagyom az embert, simogasd! Az embertelent is, hogy riogasd! Mihályjfi Sándor filmrendező 1937. január 21-én született Miskolcon, 2007. január 1-jén hunyt el Budapesten. A 70 évből, melyet a sors szánt neki, több mint három évti- zédet a kerületben, a Balzac utca 17.-ben élt meg. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelő­ként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott. Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játék­filmeket készített. Legnagyobb sikerét az Indul a bakterház című, 1980-ban bemutatott játék­filmmel érte el. Legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik még a Kertész utcaiak, A piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyermekrab­lás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal a De victus vingit és a Titkos háború című filmek. Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: az Ábel a rengetegben (1993), Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998). 1985-ben Balázs Béla-díjjal, 1990-ben érdemes művész elisme­réssel tüntették ki. Rózsahegyi Kálmán Színiis­kolát, valamint Színház- és Filmművészeti Fő­iskolát végzett. A sorompót végleg leengedték 1958. Együtt jártunk a Rózsahegyi-is­kolába. Te rendező lettél. Több mint negyven filmet hagytál magad mö­gött. Én legalább százhúsz szerepet. Négy lexikon őrzi a nevünket. Amikor a sírod előtt álltam, a januári napfény széttört a kezemen. A lehulló föld fur­csa hangot adott a koporsódon, ez ju­tott eszembe: Nem lesz vidám, pedig téged a humor, az emberi tisztaság ölelt mindig magához. Az utolsó szó jogán Élményszámba menő gázsi. Kristály­vizet veszek magamhoz. Nem vagyok normális. Hol van a tokaji? Lószarokon léptünk át az ügetőn. Régi gyereksírá­sok tették helyre utunkat. A felfrissített memóriám hoz újra haza. Sokszor mondtad nekem is: „Csak megfontol­tan, higgadtan Gyuki, akkor szabad a pálya". A százról levett lábad fékezést okoz, a motor magától lelassul. Parko­lásra bíztat. Mielőtt a sors által kijelölt utamat kezdtem járni, nem voltam ilyen barna. Az úgynevezett kisebbség­nek ez sosem volt probléma. Te tudod a legjobban. Csak tudnám, hogy miért kezdtél el politizálni? A szivárvány tü­zének kéksége süt le ránk. Rám a fele­ségem nap mint nap. Szemének kéksé­ge ölel át. Már kora reggel sétára vezé­nyel a kutyám. Ilyenkor benyálazom a cipőm talpát, mielőtt szarba lépnék. Hisz zsidónak lenni sosem volt könnyű. Krisztus a megbocsátásra ösztönöz, de mégis van, amikor nincs bocsánat. A hi­dakat magunk után égetjükfel. Amikor idős korod zoknit húz, sose higgyj a csodákban (csodában)! Lelkünk forra­dalma magában hordja a fényt. A vilá­gosítók ezt tudják. A fény az örök vilá­gosságot jelenti. Nem azonosul a jólla­kottsággal. Minden, lelkűnkben zajló forradalomnak jót kell kívánni. Ezt hir­dettük közösen, hisz hitünket vetíti. Na, elég a bölcsességből. Nem is értem, hogy miért hagytál itt?! Little Big Man. Gyukár Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom