XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-01 / 5. szám

2007. március 1. TIZENHARMADIK jgp KERÜLETI HÍRNÖK 9 A 85 éves lllovszky Rudolf 1941 óta a Vasast szolgálja Vannak legendák, akik már életükben azzá lettek. Azok a sportemberek, akik hosszú évtizedeken át és rendkívüli eredményességgel tevékenykednek a saját területükön, ők már életükben kiérdemlik ezt a megkülönböztető jelzőt. Ebbe a szűk körbe egyértelműen beletartozik lllovszky Rudolf is, aki február 21-én ünnepelte 85. születésnapját. A kerületi önkormányzat részéről dr. Tóth József polgármester, Holopné Schramek Kornélia, Hiszékeny Dezső, Borszéki Gyula alpol­gármesterek és dr. Sinka József Márton jegyző köszöntötték 85. születésnapján lllovszky Rudolfot A legutolsó idó'kben is minden nap ott van a Vasas angyalföldi sporttelepén, a „konténerház­ban”, ahol egyébként a klub veze­tése és munkatársaik is dolgoznak a piros-kék klub mindennapjai­nak sikeréért. Beszélgetésünk ide­jén is többször hívták telefonon, ő pedig szorgalmasan jegyzetelt, s végül mindig megígért valamit, amit persze neki is kell elintéznie.- Tudja, az elnök úrnak, Markovits Lászlónak dolgozom. Divatos szóval azt mondanák, én vagyok a jobb keze, de én szeretem az egyszerű beszédet. Mivel a lab­darúgók mellett hivatalosan már nem dolgozom, így most az elnö­künk ügyintézésében igyekszem hasznosítani magamat. Miközben megint egy telefon- hívást fogadott, néhány másod­percre elgondolkodtam: itt van ez az idős, ám még mindig mozgé­kony ember, aki most, a 85. szüle­tésnapjához érkezve sem választja a kényelmes, nyugdíjas életfor­mát, hanem maradék erejét is sze­retett klubja, a Vasas szolgálatába állítja. Pedig Rudi bácsi nem is a Vasasban kezdett játszani, tehát nem ez az első egyesülete.- Gyerekkoromban az Almássy téren laktam, s ott is kezdtem el társaimmal kergetni a labdát. Le­hettem vagy hétéves az első pró­bálkozások idején. Ahogy az akkor teljesen normális volt: rongylab­dával, ép vagy éppen lyukas gumi­labdával játszottunk. Tizenegy éves koromban, 1933-ban igazol­tak le az MTK-ba, s egészen addig ott rúgtam a labdát, amíg 1941- ben meg nem szüntették a klubot. Ekkor jöttem át a Vasasba. Az angyalföldi piros-kékeknél azután végleg otthonra talált a ju­biláns. Kisebb-nagyobb megsza­kításokkal a mai napig a klub szol­gálatában áll. Akár egy támasz­pontra, mindig ide tért vissza.- Nagyon nagy dolgokat éltem én itt meg, s ami még fontosabb: sok, életre szóló barátot szerez­tem, akik közül számosán már nincsenek közöttünk. Különbsé­get igyekszem nem tenni, de ezt előrebocsátva csak megemlítem Raduly Jóskát, Bundzsák Dezsőt és Berendi Palit - ők még élnek. De beszélhetnék Szilágyi I. Gyuláról, a „Sziszi”-ről, akihez fogható cen­tert ma még véletlenül sem látok a magyar pályákon. Hozzá csak a Deák „Bamba”meg a Szusza Feri volt hasonlítható... Rudi bácsi harmincöt éves ko­rában már a Vasas felnőtt csapatát edzette, s 1962-ben, a második bajnoki címet követően a mester­edző kitüntető címet is odaítélték neki.- Nagyon szívesen dolgoztam itt, bár közben egy-egy kanyart csi­náltam, de mindig visszajöttem. A görög Pierikoszt két évig irányítot­tam, a bécsi Admira Wackernélegy évig dolgoztam. Mindkét együttes bennmaradt, s ez nagy dolog volt az adott körülmények között. A magyar válogatott mellett előbb pályaedzőként majd kapitányként kilenc esztendőt töltöttem el. Si­kernek és egyben kudarcnak is tar­tom az 1972-es, müncheni olim­piai szereplésünket. Ott ugyanis úgy lettünk ezüstérmesek, hogy félidőben még vezettünk a lengye­lek ellen 1-0-ra. Ennél is jobban fáj, hogy az 1974-es világbajnok­ságra annak ellenére nem sikerült kijutnunk, hogy nem vesztettünk meccset. A válogatottban töltött idősza­kot követően végleg visszatért lllovszky Rudolf a Fáy utcába. Bár a hatvanas évek nagy sikersoroza­tát - bajnoki címek, KK-sikerek - nem tudta megismételni a Vasas, de 1986-ban még elvitték a Magyar Népköztársasági Kupát.- Ez mind szép és jó, de nekem a legjobban az 1993-as év tetszett. Ekkor hagyta itt évközben a csapa­tot Verebes József, s nekem kellett benntartanom a Vasast. Azzal a já­tékosállománnyal - Sáfár, Juhár, Geress, Mónos, Vincze Ottó és a többiek - nekem ezsikerült, s má­ig is nagyon örülök ennek. Akésőbbi szaktanácsadó, a már teljesen háttérbe vonult Rudi bácsi elmerengve mondta maga elé, mennyi jó játékos fordult meg an­nak idején a magyar pályákon...- Farkas, Mészöly, Albert, Bene, Puskás Lajos, Rákosi, Fenyvesi, Göröcs - bár ma lenne néhány ha­sonló egyéniségünk! Más kérdés, hogy a legújabb kapitány, Várhidi Péíertotális fiatalításával a magyar labdarúgás minden gyengesége el­lenére sem értek egyet. Valahogy mégiscsak mixelni kellene a fiata­labbakat és az idősebbeket, leg­alábbis én így gondolom. Szeren­csére mindenki másképp látja, szerencsére... Bár azt többször is hangsúlyoz­ta, hivatalosan semmi köze a mai Vasas labdarúgó csapatához, azt is elárulja, ha teheti, valamennyi edzésen ott van, mert a téma válto­zatlanul nagyon érdekli.- Sok ügyes gyerek van a mos­tani keretben - így Rudi bácsi. - Ezzel együtt is nagy dolognak tar­tom, hogy Mészöly Gézának sike­rült a félidőre a hetedik helyre be­hoznia az együttest. Persze ha va­laki megkérdez, elmondom, amit látok, de bele nem szólnék semmi pénzért. Egyébként a többi szak­osztály meccseit is rendszeresen látogatom. Legutóbb még a ma­gyar-olasz férfi pólómeccsen is kint voltam, miként a női röplab- dázók mérkőzéseire is elmegyek. Mondhatom, nagyon jó csapatai vannak a Vasasnak, még sok örö­münk lesz bennük. Az idős mestert elszomorítja, ha szóba jön, milyen kevesen jár­nak ma az NB I-es találkozókra, pedig annak idején a kettős mécs­eseken 70-80 ezer ember is gyak­ran összejött a Népstadionban.- Csak a Ferencvárosnak meg a vidéki csapatoknak van elég néző­je, máshol egy-kétezren, ha van­nak a lelátókon. Az biztosan na­gyon jót tenne, ha Magyarország Horvátországgal együtt megkap­ná a 2012-es Európa-bajnokság rendezési jogát. Engem egyébként legjobban az izgat, hogy sikerül-e megérnem a Vasas-pálya felújítá­sának a végét. A téma jó úton van a megoldás felé: a március 12-én esedékes döntést követően már sokkal többet fogunk tudni. Jó egészséget, további tevékeny éveket kívánunk, Rudi bácsi! Jocha Károly DOJO az iskolában Szeptembertől a Pannónia Általános Iskola alagsorá­nak néhány termét elfoglalhatta a WADO Közhasznú Sport Egyesület. (Tutaj u. 7-11.) Szülők, diákok, a tan- testületi vezetőség és az önkormányzat elhatározásá­ból született meg az engedély, hogy az iskolán belül, saját karatetermet, DOJO-t működtessenek.- Ez nagy siker! Puritán módon, de egyre szebbek leszünk! - büszkélkedett Oroszki Mihály, feketeöves mester, a diák sportegyesület vezető edzője, majd így folytatta: - Régen vágytam erre a lehetőségre. Néhány külföldi, patinás tanintézmény a hírnevét sportköri tagságának köszönheti. Az ilyen iskola vonzza magá­hoz az eltökélt, tehetséges fiatalokat. Itt mindenki jól jár. Amikor megkaptuk az engedélyt, sok lelkes és ön­tevékeny, valamint néhány támogatásra fordítható pénzzel rendelkező szülő összefogásával, saját erőnk­ből, kétkezi munkánkkal alakítottuk át a helyiségeket küzdősportunk számára biztonságossá. Tisztán tart­juk a zuhanyozókat, a wc-ket. A napi munka végezté­vel nem kell a tatamit kockánként felszednünk, hogy megóvjuk a nem mezítlábas sportolók cipőitől. Az idén sokkal több gyerekből válogathattuk ki a tehetsé­geseket, akik később az iskolának hozzák a sportered­ményeket. Költségvetésünkből a GAMESZ támogatá­sára is szorítottunk keretet, amit szintén a tanulók el­látásának jobbítására forgatnak vissza. Tanítványaim iskola előtt és utána is edzhetnek. Sza- badidejüket nem felesleges utazgatással töltik. A felsze­relésük zárható szekrényekben vár rájuk, és edzés után a fürdés sem luxus, csak higiénikus! Életünk kényelme­sebbé, ugyanakkor kulturálttá, magunkkal szemben is igényesebbé válik. Már néhány hónap elteltével láttam, hogy a közösségformáló erő többszörösével jelentke­zett. 11 éve főként gyerekeknek oktatok karatét a kerü­letben és meggyőződésem, hogy ez a legjobb dolog, ami történhet egy sportegyesület életében. Reményeim sze­rint beválik ez a módszer, és az utánpótlás útja a felnőtt élsport felé ugyancsak kiegyenesedik. Lendvai Á. Optika INGYENES SZEMVIZSGÁIAT-50% minden szemüvegkeretre! LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfó-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9-00-13-00 Telefon: 288-6960

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom