XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2007-02-14 / 4. szám

2007. február 14. 10 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Czája János, az angyalföldi Herkules I dén 120 éve, 1887. január 23-án született Czája János, a legendá­vá vált nagy birkózó és atléta, aki mindig büszke volt angyalföldi mivoltára. Négy évvel idősebb bátyja, József is artista volt, a ké­sőbbi Czája Vándorcirkusz alapí­tója, aki már 15 évesen legyőzött Vácon egy német cirkuszi birkó­zót. Igaz, hogy a kitűzött 20 forint díjat nem kapta meg, mert a szo­kásokban járatlan fiatal fiú nem fogott előzőleg kezet ellenfelével. Hamar híresek lettek: a Nap 1907. szeptember 3-i tudósítása szerint a Beketow Cirkuszban a félelmetes Ciklop, a „lánctörő, bikaölő angol” már megfutamodott a Czája- testvérek kihívása elől. Pedig egyi­kük „három darab ropogós szá­zast” ajánlott fel jótékony célra, ha ő lenne a vesztes! A testvérek részt vettek amatőr birkózók oktatásá­ban, majd rengeteg diadalt arattak szerte Európában, Párizstól Szent­pétervárig. Kettejük közül János volt az eredményesebb, mindig győzött - néha teljesen reményte­len helyzetekben is. Rossznyelvek szerint ebben közrejátszott, hogy mérkőzés előtt mindig nagy meny- nyiségű fokhagymát fogyasztott és ellenfelei rosszul lettek a szagtól. Életét cirkuszban töltötte, felesé­ge, Kocka Mária műlovarnő volt, együtt dolgoztak. Eleinte az 1876- ban alapított híres Barokaldi cir­kuszban volt díjbirkózó, amelyik a Néparéna nevet vette fel, majd fe­leségével megalapította a Colosse­um Cirkuszt. Később családi vál­lalkozásként a harmadik legna­gyobb magyar cirkusszal, a Czája Cirkusszal járta az országot. Itt aratta első sikereit Markos József a későbbi Alfonzó, aki amellett a cir­kusz mindenese volt. Bevették a legidősebb - szintén birkózó és ar­tista - testvért, Bertalant is, ő élt meg legnagyobb kort közülük Egy korabeli plakát a Czája cirkuszról (1875-1950). Itt laktak a Reitter Ferenc utca 112.-ben, itt volt a ván­dorcirkusz lerakata is. Legtovább Bertalan özvegye élt itt, ma társas­ház áll otthonuk helyén. József alakja szobor formájában is fenn­maradt Kaposvárott a 44-es közös gyalogezred 6 méter magas emlék­művén, amelyet 1932-ben avattak, az oroszlánnal küzdő Herkulest ró­la mintázta Jálics Ernő szobrász. Jánosra ma is emlékeznek az emberek, neve a fizikai erő jel­képévé vált, az újkori Toldi Mik­lós, a magyar Popej idén 70 éve, 1937. március 22-én halt meg, alig 50 évesen, tragikus körülmények között. 1924-ben született Mátyás fia, aki szintén tehetséges atléta és birkózó volt, évtizedekig a szent­endrei ferences gimnázium torna­tanára, őrizte apja emlékét, „az aranykor birkózója ’’címmel köny­vet írt róla. Czája János megérdemelne ke­rületünkben egy emléktáblát! Róbert Péter Újra csillog a gárdonyisok aranyérme Megalakult a Magyar Bútoripari Innovációs Központ Zrt. Az év elején újra nagy megméret­tetés elé néztek a XIII. kerület álta­lános iskolásai. A kerületi sakkver­seny az Ady Endre Gimnázium épületében zajlott január 18-án. Iskolánk, a Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola címvédőként érkezett a versenyre alsós fiúcsapatával. Új­donságként ezúttal az alsós lány­csapat is bemutatkozott. A gimnázium ebédlőjében folyt a vetélkedés Fekete Jó­zsef főbíró irányítása mellett. Az alsó tago­zat versenyén két csapatunk volt ér­dekelt. Alánycsapat (Ősz Veronika, Lambert Klaudia, Fehér Alekszandra) és a fiúcsapat (GrószÁífóm, Bense Dávid, Erdős Norbert, Ruff Roland) egyaránt igyekezett az iskolának újabb dicsőséget hozni. Nehéz teher címvédőként ját­szani. De a fiúcsapat nem roskadt össze ettől a tehertől! Megfelelő időbeosztással és nagy küzdeni akarással játszottak. Egyetlen csa­pat tudott csak megszorítani ben­nünket, akiktől a negyedik fordu­lóban 2:1 arányban vereséget szenvedtünk. Az utolsó forduló­ban azonban 3:0-ra nyertünk, és így fél ponttal a második helyezett előtt megnyertük a versenyt és mi képviseljük kerületünket a Buda­pesti Sakk Diákolimpián! Ugyanilyen sikert ért el a lány­csapat is. Minden meccsünket megnyertük, ráadásul két újonc csapattaggal, akiknek ez sikert és élményt jelentett! Ennek köszön­hetően idén csapatban is ki tud­tunk állni. A „három grácia” elfo­gódottság nélkül játszva, minden meccsét 0-ra nyerve végzett az élen, s így a Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola 2 csapattal képviseli a kerületet a budapesti döntőn! Köszönöm a csapat vala­mennyi tagjának, hogy be­tartva a taktikai utasítá­sokat, magabiztos, jó játékkal az iskolát újabb nagy sikerhez segítették. Köszö­nöm a sakkszakkör idén érkezett játéko­sainak, és a csapatba nem került tavalyiaknak, hogy edzőpartnerként segí­tették a csapat felkészülését, és így nekik is részük van az aranyérem­ben. Köszönöm a kísérőknek, Kiss Bernadett tanítónőnek és Németh Artúr szülőnek, hogy jelenlétükkel növelték a gyerekek biztonságérze­tét, és lehetővé tették, hogy a játéko­sok csak a partikra koncentráljanak. Az egyéni versenyek még vár­nak ránk, és reméljük, hasonlóan jó eredményeket érünk el. Kívá­nom, hogy e versenyszám végén is elmondhassuk, újra csillog az aranyérem, a mi aranyérmünk, gárdonyisoké. Ősz Gábor SAKKTANÁR 2007. január 30-án megalakult a Ma­gyar Bútoripari Innovációs Köz­pont Zrt., amely nevében is jelezve, elkötelezetten kívánja képviselni azo­kat a magyar bútorgyártókat, akik tu­lajdonosként és egyben tagként is gaz­dasági szövetséget alkotnak a magyar bútorgyártás és kereskedelem euró­pai színvonalhoz történő felzárkózása érdekében. Az alapító tagok reménye, hogy egy százmillió forintot meghaladó alaptő­kével működő részvénytársaság kellő tekintélyt tud kivívni magának mind a gazdasági életben, mind a hatóságok és a kormány előtt. Az alapítók hisz­nek abban, hogy az MBIK ügyszere­tettel, fáradhatatlan munkával fellépő munkatársai kellő figyelmet követel­nek ki maguknak a döntéshozók ré­széről, és intenzív tevékenységgel ké­pesek a tulajdonosok érdekeit képvi­selve pályázatokon eredményesen részt venni, támogatást szerezni vala­mennyi tulajdonos részére. A társaság feladata, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek a magyar bútorgyártás színvonalának, versenyképességének javítását szol­gálják. Feladata egyben, hogy tulajdo­nosai számára hazai és EU-közösségi támogatásokat hívjon le, az állam felé befizetendő terheiket saját fejleszté­sükre visszafordítsa, az állami szervek előtt képviselje érdekeiket, közbeszer­zési tendereken való eredményes megjelenésüket segítse, technológiai fejlesztéseket tegyen lehetővé szá­mukra, tőkét szerezzen. További fel­adatai az információszolgáltatás, kö­zös marketing- és PR-tevékenység, kutatásfejlesztés, oktatás, kiállítások, konferenciák szervezése, kiadványok készítése, garanciális, vevőszolgálati tanácsadás, együttműködési projek­tek kialakítása, piackutatás, vállalko­zások közötti elektronikus kereskede­lem lesznek. Mindezek tükrében úgy hisszük, hogy a Magyar Bútoripari In­novációs Központ Zrt. fellépésének eredményeként nem romlik tovább a magyar bútorgyártók pozíciója, ha­nem stabilizálódik, sőt képes lesz erő­södni is. A MBIK megalapításának az a cél­ja, hogy a magyar bútorgyártók valós érdekeit képviselje, hogy demonstrál­ja azt a tekintélyes erőt, amely bizo­nyítja, hogy ez az ágazat nem csak él, hanem feltett szándéka, hogy a Ma­gyarországot elárasztó tömegterme­lésben is fennmaradva, munkahelyet és megélhetést biztosítson több tíz­ezer magyar vállalkozónak és munka- vállalónak. A MBIK hatékonyan képes képviselni valamennyi tulajdonos tényleges érdekeit, és egybefogva a tu­lajdonosok akaratát, olyan módon tud fellépni a kormány, az állami hi­vatalok és más hatóságok felé, hogy a magyar bútorgyártókat ne lehessen kirekeszteni a magyarországi vállal­kozások részére az EU-tól beérkező forint ezermilliárdok szétosztásakor. Az RS közel 15 éves fennállása alatt megtapasztalhattuk, hogy szinte egyetlen magyarbútorgyártó sem vár­ta el soha, hogy a problémáját valaki más oldja meg helyette. Mindenkor elszántan tettek azért, hogy fejlődje­nek, gyarapodjanak. Kijelenthetjük, hogy magát az RS Bútort is a magyar bútorgyártók önmagukba vetett hite hozta létre és növelte tekintélyparan­csoló többmilliárdos forgalmú, ma­gyar bútorértékesítő vállalkozássá. Jogos érv, hogy ki-ki eddig is meg­valósított mindent, ami erejéből fu­totta, sőt sokszor azon felül is, szinte soha sem pályáztak, mert szinte min­den támogatási kérelmét elhárították. Eddig azt gondoltuk, hogy esélytele­nek vagyunk, ha a fejlesztésekre pá­lyázunk, így beletörődtünk, hogy úgy­sem kapunk semmit. Most miért len­ne másként? A Sikeres Magyar Bútorgyártók Kiállítása iránti magas szintű állami érdeklődés döbbentett rá minket arra, hogy egységes fellé­péssel, az EU gazdaságához való fel­zárkózás elhalaszthatatlan kényszeré­ben igenis van mit keresnünk! Sőt, a kormányzati, minisztériumi szintű döntéshozók egyenesen elvárják azt, hogy valós érdekek nevében valódi programokkal lépjünk fel! A MBIK megalapítása olyan mérföldkő a ma­gyar bútorgyártás és bútorkereskede­lem életében, amikor bizonyíthatjuk, hogy valós érdekeken alapuló össze­fogással elkerülhető az ezeréves ma­gyar átok, amely a széthúzásról szól, és melyben eleve valamennyien vesz­tésre vagyunk ítélve. Az RS-cégcsoport évről évre nö­vekvő árbevétele révén bizonyítja, hogy a magyar bútorok mindenben felveszik a versenyt a konkurenciával, emellett közkedveltek, mert a valós íz­lésvilágot szolgálják ki. A hazai ipar, a hazai munkahelyek védelme is meg­követeli minden gyártótól azt, hogy minden erőt latba vetve és minden se­gítséget igénybe véve követelje ki ma­gának a hazai piacon való jelenlétet, ezért valamennyi gyártónak meg kell ismernie a követelményeket és haté­konyan teljesítenie azt, mert csak így őrizhetik meg megszerzett pozícióju­kat és nyerhetnek önmaguk számára további piacot bárhol a világban. Az MBIK hathatós fellépésével és a gyár­tói közös akarattal a piac megmenthe­tő, sőt bővíthető. A feladat óriásinak tűnik, de teljesíthető. Az eredmény re­ménye is csekély lenne, ha nem hin­nénk együttesen abban, hogy hatha­tós segítséggel, az eddig összegyűjtött tapasztalatokra támaszkodva minden megvalósítható. Gyors, látványos eredmények kellenek, mert a lemara­dásunk szinte behozhatatlan és min­den késlekedés csak növeli a szakadé­kot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom